Hirdetés: 2020. június 7.

1. Szentháromság vasárnapja. Szentmisét végzünk de. 8, 11 valamint 17 és 19 órakor. A hónap első vasárnapi szentségimádást a 11-es szentmise után végezzük. A csoportok kövessék a régi beosztást és az előírásokat tartsuk be.

2. Az első áldozásra és bérmálásra készülő gyerekek vasárnap vegyenek részt valamelyik szentmisén.

3. Hétköznap reggel 7 és este 7 órakor végzünk szentmisét. Az esti szentmisék előtt negyed órával Jézus Szíve ájtatosságot végzünk.

4. Kedden Szent Antal kilenced, az esti szentmisén elmélkedés.

5. Csütörtökön Úrnapja főünnep. Szentmisét végzünk reggel 7 órakor, 11 órakor, du. 5 órakor és este 7 órakor. Az esti 7 órás szentmise után a templom udvarán tartjuk a kikerülést és szentségi áldást. Körmenetbe az iskolásokat várjuk.

6. Szombaton de. 10 órakor ministránsképző. Az esti szentmisét Páduai Szent Antalról végezzük.

7. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus sajtót. Krisztus világa április-májusi számát, az Egyházközségi Apostolt, a Vasárnapot.

8. Híveink segíthetnek, ha adójuk 3,5%-át plébániánk számlájára átutalják. Űrlap a sekrestyében is kapható.

Szentháromság virág Szentháromság vasárnapra

A múlt század közepe táján érdekes virágot fedeztek fel Mexikóban. Különleges tulajdonsága miatt „Hibiscus mutabilisnak”, Szentháromság virágnak vagy változó mályvának nevezték. Ennek a virágnak az a különös tulajdonsága, hogy minden reggel, amikor a nap felkel, kitárja szirmait, amelyek fehér színben tündökölnek. Délben pirosra, naplementekor kékre változnak. 

A virág változó színeivel a Szentháromságos egy Istenre emlékeztet. 

A fehér szín, a teremtés kezdetére emlékeztet, amikor Isten az ősszülők életét a szeretet, a kegyelem fényébe öltöztette. 

Az emberi életbe betört a bűn sötétje és ezt mi nem tudtuk kiűzni. Jézus a keresztfán azért ontotta szent vérét, hogy tisztára mossa lelkünket. A Megváltó halálba-menő szeretetére emlékeztet a mályva pirosra változó virága. 

A nap alkonyán kékre változik nemcsak az ég, hanem ez a virág is. Arra emlékeztet, hogy a Szentlélek pünkösd reggelén a kéklő égből szállt le az apostolokra. 

Íme, így segíthet a természet egy virága a Szentháromság megközelítésében. Nem rendkívüli, nem is véletlen, hogy a teremtő Isten titka teremtményeiben visszatükröződik.

Trianon 100

1920. június 4-én, a trianoni békediktátum napján gyászosan szóltak az ezeréves Magyarország harangjai, és 11 óra 5 perckor összeült a nemzetgyűlés. Rakovszky István házelnök rövid beszédet mondott. Az elszakított országrészek lakóinak ezt üzente: „Ezerévi együttlét után válnunk kell, de nem örökre.”

Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum kitörölhetetlen és feldolgozatlan sebet hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2003. október 28-án a csíkszeredai Millenniumi templomban tett látogatásakor kijelentette: „A lelki sebeknek a lelkekben kell begyógyulniuk!”

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot  2010. május 31-én a Magyar Országgyűlés megszavazta, ami június 4-én hatályba is lépett. Az Országgyűlés kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”  

Az Összetartozás napjának célja: „A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.”

Kérjük Isten áldását népünkre, hogy hitben, vagyonilag, társadalmilag, kulturálisan jobban szerveződjünk és megerősödjünk.



Reményik Sándor - Mohács után

 

A király szőke fején a sisak,
Tomory vasmarkában a kereszt,
Maroknyi had halálra szánt szíve:
Irgalmat nem találtak.
Mohács felett olyan csillagok álltak.
 

Testvér, ne kérdezd, hogy ki volt hibás,
Főúr, főpap, jobbágy vagy köznemes?
Mindenki bűnös volt és senki sem,
Hidegen hirdették a csillagok:
E nemzedéknek nincsen kegyelem.
 

E nemzedék lelkében meghasonlott,
És azért érett meg a lehullásra:
Teste darabokra vágattassék,
Szegeztessék az idő kapujára.
Órája ütött és napja leszállt.
 

Éjszaka jön, százötven éves éj.
S ki éjben születik majd, mit csináljon?
Dolgozzék, imádkozzék, tűrjön, várjon,
S a sírba is reménysugárral szálljon,
Ha könnyel sózott kenyerét megette.
 

Mert változnak a csillagok felette.
 

Kolozsvár, 1926 augusztus

Éljük a pünkösdöt!

Szent VI. Pál pápa a II. vatikáni zsinat után azzal a felhívással élt: „Az Egyház legelső szükséglete az, hogy élje a pünkösdöt.”

Krisztusban Kedves Testvéreim!

Jézus Krisztus műve Karácsonnyal, Húsvéttal és Pünkösddel lett teljes. Ennek a folyamatnak a csúcsa a Szentlélek eljövetele. Kinyilatkoztatta a Szentháromság életét, és ebbe az isteni életbe emel be minket is. 

Pünkösd mindannyiunk Karácsonya, mert ekkor lettünk az Atyaisten gyermeke, Krisztus testvére és a Szentlélek temploma. Istennek elkülönített rész vagyunk a világban. Egyéni pünkösdünket a bérmálás szentsége idézi elő bennünk, akkor kapjuk a lelki megerősödést, a Szentlelket.

I.     Krisztus egyszer és mindenkorra történt megváltását a Szentlélek valósítja meg az egyes emberek lelkében. A Szentlélek műve, hogy kiossza a Krisztus által megszerzett kegyelmet, megsemmisítse a lélekben a bűnt, felékesítse a megszentelő kegyelemmel, megadja az új Istengyermeki életet, és a maga templomává avassa.

Hiába volna a Krisztus tanítása, ha nem értenénk azt, vagy helytelenül értelmeznénk.

Hiába volna Krisztus példája, ha nem ébredne bennük készség és erő, hogy kövessük az Ő példáját.

Hiába volna az örök élet ígérete, ha a Lélek nem irányítaná feléje akaratunkat és törekvéseinket.

A Szentlélek minden egyes ember lelkében rendes és rendkívüli adományai által működik. A Szentlélek karizmáit a hét ajándék néven szokták összefoglalni. Izajás próféta hirdette a Messiásról, hogy az Úr lelkének hét adománya nyugszik rajta (Iz 11,1-2). Ezeket a karizmákat mi is megkapjuk a keresztség és a bérmálás szentségében. „megadja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.” (Lk 11, 13).

Milyen kincseket birtokolunk?

II. A Szentlélek hét ajándéka: 1. A bölcsesség lelke. A bölcsesség a dolgok helyes értékelését jelenti, a múló dolgokat nem helyezi Isten és a lelki dolgok elé. A bölcs ismeri a jézusi mondást: „mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja”. A teremtett világot felelősen eszközként használja, a földi feladatait végzi, mert ezek által jut el Istenhez. A bölcsesség lelke nyíltságra képesít Istennel és az emberekkel szemben. Készséget ad az igazság elfogadására, életünk megalapozására. (pl. Szent István király).

2. Az értelem lelke. Az értelem lelke a hit igazságainak, azok szerepének és jelentőségének mélyebb megértésében segíti az embert. Pl. Milyen következménnyel jár, mi hasznom van lelki életem számára. Ebben a tudásban sokszor több egyszerű lélek felülmúlja a hittudósokat. (pl. Árpád-házi Szent Margit).

3. A tanács lelke. A tanács lelke kényes vagy nehéz helyzetekben, válaszút előtt megmondja nekünk, hogy mit tegyünk, mit válasszunk. Különféle pályaválasztási, házasodási, foglalkozási, stb. lehetőségek közül mi felel meg leginkább Isten szándékának és az üdvösségemnek. Segít életirányunk Istenhez igazításában. Segít a komoly és személyes reflexiókban, csiszolja a lelkiismeretünket. (pl. Szent László).

4. Az erősség lelke. Segít a kísértések legyőzésében, a hit bátor megvallásában, és bizonyos helyzetek túlélésében. Az erősség lelke segít a jóban való kitartásban is. (pl. Szent Erzsébet).

5. A tudomány lelke. A tudomány lelke segít, hogy a világból, a látható dolgokból felismerjük az Istent. Az eredeti bűn egyik szomorú következménye, hogy ez a képességünk elveszett, értelmünk elhomályosodott. A tudomány lelke segít, hogy a világ dolgaiban Istent felismerjük és azt helyesen alakítsuk. Segít a jó és a rossz megkülönböztetésében, Jézus Krisztus akaratának felismerésében és az Ő követésében. (pl. Szent Gellért).

6. A jámborság vagy vallásosság lelke. A jámborság az Isten szolgálatában való öröm és készség. Akinek nem teher az imádság, sem az Istennek való engedelmesség, hanem öröm, azt nyugodtan nevezhetjük jámbornak. (pl. Árpád-házi ifjabb Szent Erzsébet).

7. Az Úr félelmének a lelke. Az Úr félelme az Isten iránti tisztelet. Istenben felismeri az Ő mindent felülmúló szeretetét, nagyságát és nem akar vétkezni. Valahogy úgy van ez, mint ahogy egy komoly tekintélyes ember előtt senki sem akar trágár szavakat használni vagy valami rosszat tenni. (pl. Szent Imre).

III. A Szentlélek rendkívüli ajándékai. A Szentlélek rendkívüli ajándékairól Szent Pál apostol főként az első korintusi levél 12.-ik és 14.-ik fejezetében beszél. Ezeket a rendkívüli ajándékokat is Isten egyeseknek azért adja, hogy ezekkel a közösség javát szolgálják. Ilyen rendkívüli ajándékok: rendkívüli tudás, csodákat tevő hit, gyógyítás, szellemek megkülönböztetése, szónoki tehetség, vezető képesség stb. Maguk a különféle egyházi hivatalok és tisztségek is ilyen karizmák. Kegyelemmel járnak együtt, hogyha az illető elfogadja és felhasználja.

IV. A Szentlélek működésének a felismerése. A mi feladatunk, hogy felismerjük a Szentlélek jelenlétét és működését, s kövessük indításait. (KEK 688).

Hol jelentkezik a Szentlélek?  

Megtaláljuk a Szentlelket az imádságban, magunkba szállásban, a Szentírásban, a mindennapok eseményeiben és teendőiben. Néha rendkívüli módon, rendkívüli élményekben is jelentkezik. Működik ott, ahol a szülők becsületesen fáradoznak gyermekeik nevelésén.

Ahol a házastársak újból egymásra állítják be életüket. Ahol a fiatalok észreveszik az emberi szükséget.

Ahol emberek a csalódások ellenére is kitartanak a nehéz természetű emberek elviselésében.

Ahol pályatévesztett emberek nem adják fel munkájukat.

Ahol a tanítók helyesen értékelik növendékeiket és készek az egész embert nézni.

Ahol Istennek akkor is van helye az életben, amikor valakiben elhatalmasodott a kétely az élet értelmében.

Nem elég figyelni a Lélek indítására, nem elég meghallgatni, hanem követni is kell. Isten szemében nem a törvény meghallgatója az igaz, hanem a törvény megtartója. (Róm 2,13).Ebben segít nekünk az Egyház édesanyja, Szűz Mária, akire végrendeletileg hagyott az Úr Jézus. Ezért mondta XVI. Benedek pápa: „Az Úr segít majd bennünket és az Ő legszentebb Édesanyja, Mária a mi oldalunkon fog állni”. Ámen.

 

Ha elvennők Csíksomlyót...

Istenszolgája Mindszenty József 1946. november 30-án Debrecenben tartott beszédében a székely nép máriás lelkületének két erőforrására hivatkozva bátorította híveit: „nem érdemelne jövőt olyan nemzet, amely múltját elrúgná magától, azt csak ócsárolni vagy csak felejteni is tudná. Ha a székelyektől elvennők Csíksomlyót és a családi érzések tiszteletét, mi maradna számukra az örvény mélységeiben?”

A vészterhes 20. század Mindszenty bíborost igazolta, megőriztük Szűz Mária és a család iránti szeretetünket, ez megmaradt. 
Ez a mi kincsünk ma is. 
Máriás lélekkel jövünk a pünkösdi Eucharisztikus áldozatra, amely legjobban bizonyítja a világ előtt a Szentlélek jelenlétét, mert szeretetközösség csak Krisztus Lelkében lehetséges. 
Megcsodáljuk a Szentlélek munkáját, de teret engedünk-e neki életünkben, és hagyjuk-e őt munkálkodni?