Elsőáldozók szüleivel értekezlet III.

3. A bűnbánat szentsége. A gyónás alaptémája Isten szeretete                                                                          2. Szülői értekezlet

Az élet arra való, hogy megtanuljunk szeretni, és így rátaláljunk az örök szeretetre, Istenre.

„A mély öröm, a boldogság átélésének kétségbevonhatatlan bizonyossága mindig emberi kapcsolatokba ágyazódik, azokból ered és azok által képes fennmaradni” – vallja dr. Bagdy Emőke pszichoterapeuta professzor. Isten is kapcsolat akar, úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Akit Isten szeret az megvan szeretve, és ennek a kifejezője a bűnök bocsánata. A gyónás személyes találkozás a minket szerető Istennel.

 

I. A téma rövid áttekintése                                                                                                                                     

1. A bűnbocsánat megélése;                                                    

2. A bűn fogalmáról;

3. Felkészülés a gyónásra;                                                                                                                               

4. A bűnbocsánat mint szentség;

5. Az ötpontos felkészülés lépése;

6. Hogyan lehet otthon megélni a bocsánatot? (Teremts új szívet bennünk, Uram; 51. zsoltár)

II. A bűnbocsánat megélése 

A.) A bűn fogalma 

Alaphivatásunk, hogy szeressünk. Minden, ami a szeretetet megszegi, kompromisszum - lehet mondani: bűn.

1.    Gyerekeknek nem formulát adunk a bűnös tettek kategóriáiról, hanem az elveiről beszélünk. Neki kell megítélnie: bűnt követett-e el vagy sem? Pl. – Mit mond a lelkiismerete?

2.    Nem hangsúlyozzuk a súlyos bűn - kis bűn közötti különbségeket, mert ez nem a szeretet nyelvezete. Ha egy szeretetteljes kapcsolatról van szó, akkor minden bűn megzavarja, meggyengíti a kapcsolatot. Persze vannak súlyos bűnök, csak nem innen közelítjük a bűn fogalmát.

3.      A bűn az, amikor mi jobbat akarunk, mint Isten, és saját fejünk után megyünk. Nem engedjük, hogy Isten, aki Teremtőnk, Atyánk, Megváltónk szóhoz jusson életünk megélésében, minőségében.

Bűn = amikor az Isten-központúságból az én-központúságba megyünk át. Kilépünk a szeretet kapcsolatból.

 

B.) A bocsánat

1.) Egyszer egy bölcs azt mondta: Bocsánatot kérek, mert tévedtem! - és nem halt bele. Talán te sem halsz bele, ha néha bocsánatot kérsz. Mi gyakran összekeverjük az elnézést, a megfeledkezést és a megbocsátást. A megbocsátás nem elnézés, hanem a bűn szándékos elengedése. Békét és Isten szeretetét kívánom a másiknak.

2.) A bűnbocsánat nyelvezete más, mint az elnézés vagy csupán elfelejtés. A bocsánat szándékos, tudomásul veszi, hogy van mit megbocsátani, van bűn. Annak ellenére vagy éppen amiatt, hogy van ok rá, a bocsánatkérést tudatosan választjuk. Ennek nyelvezete: Kérlek, bocsáss meg ezért ... A válasz: megbocsátok. Ha csak azt mondjuk, hogy semmi sem történt, letagadjuk a bűnt, megcsaljuk a másik bűnbánatának értékét, lebecsüljük az ő őszinte jó akaratát. A "semmi sem történt" - talán a mi jó szándékunkat akarja kifejezni, de nem méltó a helyzethez.

3.) Miután megbocsátottunk, talán nem tudjuk elfelejteni az eseményt. A bocsánat nem a memórián múlik,  hogy emlékszem vagy sem, hanem az akaraton. Nem az ok és okozatot, hanem a szeretetet választjuk. Sőt, akárhányszor szem előtt van az esemény, akkor újra és újra részt vehetünk a bocsánat erejében.

C.) Szentség

A szentségeket Jézus rendelte, látható, hallható, érzékelhető jelek, melyek kegyelmet tartalmaznak és kegyelmet nyújtanak. A szentségek Jézus alapította ajándékok, hogy életünk fontos fordulóit megszenteljék és bekapcsoljanak Jézus életébe. Azért gyónunk, hogy rendbehozzuk kapcsolatunkat Istennel, egymással, megszabaduljunk bűneinktől és megerősödjünk a kegyelmi életben.

Hogyan lehetne ezeket az elemeket jobban átélni a szentgyónásban? (Ha komolyan készülünk és átgondoljuk.)

Hogyan tekintünk magunkra, egymásra, amikor részt veszünk ebben a szentségben?

Magunkba szállunk, alázatosak leszünk és jó elhatározást teszünk.           

Isten hogyan tekint ránk? - Irgalmas szeretettel, mert ő a tékozló fiúknak is Atyja. Az életem ezentúl már más lesz. Hogyan élem ezt meg?

Hogyan lehetne mindezt szem előtt tartani, ha a családunk szentségekben gazdag életet akar élni?

III. A szülők szerepe

1)   Hogyan kérünk bocsánatot otthon? Isten öröméről szól az elgurult 1 drachma, az elveszett bárány megtalálása.

Rendeződik, helyreáll a szerető kapcsolat.

2)   A családtagok szóba merik-e hozni, mit bántak meg, vagy ott van a félelem, hogy ezekkel majd visszaélnek?

3)   Hogyan bocsátunk meg? Milyen jeleket adunk, ami jelzi a gyereknek, hogy Isten békéjét szeretnénk nyújtani?

4)    Családi bűnbánat esti ima keretében: mit köszönünk meg Istennek és miért kérünk bocsánatot? Itt mindenki kimondhatja, miért kér bocsánatot - persze a javulés szándékával. Nem kell magyarázkodni, hanem egyszerűen kimondani, elfogadni, amit a családtagok szóba hoznak és következzen a megbocsátás. Így tesz Isten is velünk.

 

IV. Praktikus otthon beszélni az első gyónással kapcsolatban

A felkészülés öt pontját át lehet nézni, és átbeszélni a gyakori gyermekbűnök - lelkitükör szerint.

Az ötpontos felkészülés lépései:

1.      Szentlélek segítségül hívása,

2.      Lelkiismeretvizsgálat,

3.      Bánat és erős fogadás,

4.      Bűnbevallás és feloldozás,

5.      Jóvátétel, hálaadás. 

1.    A Szentlélek segítségül hívása:

Szentlélek Úristen, igazságnak fénye, / küldj világosságot lelkem rejtekébe. / Segíts, hogy ismerjem minden bűnöm, vétkem, / s megtisztuljak tőlük a gyóntatószékben. Ámen. 

2.    A lelkiismeret Isten szava bennünk, amely bensőleg arra indít, hogy a jót megtegyük, a rosszat pedig elkerüljük. Ha mégis rosszat tettünk, arra késztet, hogy bűnünket megbánjuk és jóvá tegyük. Már kicsi kortól nevelni kell a gyermek lelkiismeretét. Meg kell mondani neki, hogy mi miért jó vagy miért rossz. Így lassacskán ő is megtanul dönteni. (A lelkiismeretet megronthatja a vallási tudatlanság, a helytelen nevelés és a lelkiismeretlen környezet.) Nehéz lelkiismeretességre nevelni a gyermeket, ha mást mondanak és mást lát szüleitől.

A helyes lelkiismeretet úgy alakítjuk ki magunkban, ha készségesen hallgatunk az Egyház szavára. A hittanórákon és templomban Jézustól tanulhatjuk meg, hogy mi a biztosan jó és mi a biztosan rossz. A lelkiismeret egy egészséges „gát” a bűn ellen. Nagyon hasznos, ha minden este megvizsgáljuk a lelkiismeretünket és szentgyónás előtt mindig alapos Lelkiismeret-vizsgálatot tartunk.

 

Lelkitükör a leggyakoribb „gyermekbűnök” szerint

1. Nem imádkoztam (reggel, este). Rosszul imádkoztam. Hitem ellen beszéltem. Nem tanultam meg a hittant.

2. Káromkodtam. Átkozódtam. Szitkozódtam. Feleslegesen vagy hamisan (hazugságra) esküdtem. Szent dologgal tréfálkoztam.

3. Szentmisét mulasztottam, vagy elkéstem. Templomban rossz voltam.

4. Szüléimét megszomorítottam. Nem engedelmeskedtem. Nem segítettem. Feleseltem. Nevelőimet kijátszottam.

5. Veszekedtem. Csúfolódtam. Verekedtem. Haragot tartottam. Mást bűnre csábítottam. Egészségemre nem vigyáztam. Nem tartottam meg a közlekedési szabályokat.

6. Szemérmetlenül beszéltem. Szemérmetlent játszottam.

7. Leckémet nem tanultam meg. Loptam. Csaltam. Kárt okoztam. Holmimra nem vigyáztam. Kötelességemet elmulasztottam.

8. Hazudtam. Árulkodtam. Rágalmaztam. Titkot elárultam.

9. Önző voltam. Elégedetlen voltam. Telhetetlen voltam. Irigy voltam. Hiú voltam. Öntelt voltam.

10. Nem törekedtem hibáimat kijavítani.

 

3-4. A GYÓNÁS MÓDJA

1. Belépve köszönünk: Dicsértessék a Jézus Krisztus!

2. Letérdelünk vagy leülünk és keresztvetéssel kezdjük:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

3. Gyónom a mindenható Istennek, és neked, lelkiatyám, hogy kiskorom óta ezeket a bűnöket követtem el: Vallomást teszel és a végén ezt mondjuk: Más bűnömre nem emlékszem.

4. Meghallgatjuk a lelkiatya szavait és elfogadjuk az elégtételt.

5. Bánatima: Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Erősen fogadom, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, a bűnt és a bűnre vezető alkalmat kerülöm.

5. Keresztvetéssel fogadjuk a gyóntató feloldozását, s felelünk: Ámen.

6. Pap: Magasztaljuk Istent, mert jóságos hozzánk!

Gyónó: Mert örökké szeret minket.

7.    Ezután felállunk, köszönünk és távozunk.

 

Elsőáldozók szüleivel értekezlet II.

2. Gyermek és az ima: kapcsolat Istennel és a közösséggel

Az élet arra való, hogy megtanuljunk szeretni, és így rátaláljunk az örök Szeretetre, Istenre. Az elsőáldozáshoz vezető út a gyerekek és szülők számára is a hit titkaiba vezető út. Ebben a találkozástörténetben számos kérdéssel foglalkozunk.

I. A téma rövid áttekintése

1. Miért fontos a téma? Miről van szó?

Az imák megtanulása is fontos, de szükségesebb belátni, hogyan kell éltetni egy kapcsolatot.

2. Ez a kapcsolat Istennel nekünk jó! Mi nyerünk. Hogyan? - Ha valaki nem megy a napra, ő bánja meg.

3. Imák, alkalmak. Nyelvezete? Pl. Maxim Gorkij: Emlékeim.

4. Hogyan alakítsunk ki otthon imádságos légkört?

5. Amit próbáltam bevezetni az órák alatt ezzel kapcsolatban: – Imák, ének tanulás, szövegértelmezés.

II. IMA

Isten néven szólít, becsül, hív minket. „Mert drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek. Embereket adok oda érted, és nemzeteket az életedért. Ne félj hát, mert veled vagyok!” (Iz 43,4-5.)

III. TÉMA FELDOLGOZÁSA

A.) Szavak formáló ereje: A szó ereje – dicséret, vagy az életre szóló “igen” hatása.

1.Mit hallunk, olvasunk egész nap – azok minket érintenek. Petőfi: Nemzeti dal

2.Milyen érzéseket keltenek bennünk az elolvasott szavak? (Pl rossz hír az újságban. Örömhír, levél, plakátok, feliratok, ami van a szobánkban, stb. mind-mind hatással van ránk.)

3.Hogyan befolyásolnak ezek a ránk támadó érzések, amikor emberek elé állunk? Nem mindegy, hogy mi van a szívemben!

4.Szavak alapján – milyen életbevágó döntéseket hozunk?

5.Szavak – vagy éltetnek vagy elrontják a hírnevet (ki lehet végezni valakit szavakkal, meg lehet semmisíteni).

6.Ezek a gyerekeket is épp így érintik csak fokozottabban… (pl. Kicsi buta!)

B.) Az Istennel való kapcsolatban (imában) alkalmazott szavak formaló ereje:

1. Kérdezzük meg, van-e kedvenc imaszövege? Mi? Hogyan és miért lett kedves számára? Milyen Istenképet nyújt neki? Milyen érzéseket? (Tünde – orvos akar lenni. Tami – Hál’ Istennek jól lakám, ha még volna béraknám.)

2. A gyerek ima élete még "természetes" (ösztönös) szinten létezik. Könnyen rácsodálkozik a világra, és éppen emiatt könnyű bevezetni egy kapcsolatba, nemcsak a teremtett világba, hanem arra is, aki azt teremtette.

3. Ezt a képességet éltetni kell... hálát adni azért, aminek örülünk és dícsérjük Istent a szépért, a jóért.

Minél gyakrabban csináljuk, annál természetesebb az isteni kapcsolat (az esti ima).

4. Sokszor mást is kifejezhetünk az imánkban. Bocsánatot kérünk, amikor valakit megsértünk -, Istentől is akinek végtelen jóságát lebecsültük, vagy szomorúságunkat is elmondjuk, ha valami bánatot okoz, vagy csak elszomorít.

5. Isten szerető Isten. Imánk szövegének ezt kell tükröznie… Istentől nem félünk - nem rettegünk ... nincs mit szégyellni előtte. Imáink inkább szerető bizalmat fejezzenek ki, mint a félelmet a büntetéstől.

C.) Milyen fogalmakat vezetünk be?

1.   Isten teremtő - tud segíteni rajtunk, mert mindenható! Minden, amit ő teremtett jó, van méltósága.

2. Isten Atya - nem idegen (kívül álló).

3. Isten közösségre hív, hogy a legjobbat adhassa.

4. Jézus - Isten Fia - azért jött, mert az Atyát akarta nekünk megmutatni - szeretetből.

5. A mennyek országa együttlét az Istennel - a földi életünkben már elkezdődik.

6. Isten nem büntet a betegséggel, a halállal, hanem próbál minket óvni saját téves  döntéseink következményétől.

7. Mindennap az Ő új ajándéka, ami által azt üzeni, szeretlek.

8. Minden ember – függetlenül bőre színétől vagy korától – az Ő képmása.

9. Családot alapított – az Egyázat, aminek mi is tagjai vagyunk.

10. Bűneinkkel meggyengítjük Isten szerető jelenlétének erejét életünkben – magunknak okoztunk sérülést, és kétségbe vontuk Isten mindenható, teremtő erejét. De mindig vissza lehet hozzá fordulni. Ő kész megbocsátani.

IV. A szülő szerepe

1. Az első hely ahol a gyermek ezekkel a fogalmakkal találkozik az otthon, majd a templom és az iskola. A szülő mindenben minta. Ahogyan a szülő imádkozik, Istehez fordul, úgy a gyermeke is.

2. Legyenek képek, feszület, Szentírás a családban.

3. Imádkozzanak a szülők minden helyzetben, a jóban és a nehézségek idején. A gyerek tanulja meg, hogy az ima élő kapcsolatot jelent istennel.

4.Vigyázzunk a beszédünkre. Legyen napi ima. Mi van otthon, ami hitünkkel ellentétben áll? Miért van ott? Mit mond a gyermeknek?

Elsőáldozók szüleivel értekezlet I.

1. Gyermek vallási fejlődése.  Szülői értekezlet I.

Az élet arra való, hogy megtanuljunk szeretni, és így rátaláljunk az örök Szeretetre, Istenre.

KÖSZÖNTÉS - rövid bemutatkozás.

A család gyermekóvó, gyermeknevelő közösség – Illyés Gyula.

A gyermek négy alapigénye: 1. szeretet, 2. védelem, 3. biztonság, 4. sikerélmény.

I. TÉMA RÖVID ÁTTEKINTÉSE:

Az értékre nevelés. Az ember keresi az igazságot - ezért van tudománya; szolgálni akarja a jót - van erkölcse; kifejezni akarja a szépet - van művészete; szentségre törekszik - ezért van vallása.

1. Mit értünk valláson? Religio - odakötődés Istenhez.

2. Ha nem tudatos az irányítás, lassabban fejlődik a gyerek.

3. Ez azt eredményezheti, hogy kisebbségi érzés alakulhat ki; kiesik abból a támogatásból, ami serkenti a bizalmat, a szeretetet, és az egészségesebb kapcsolatok kialakítását.

4. Mi neveljük, segítjük a gyerekeket, és nem a piaci értékek, vagy a média befolyása.

5. A szülők, még mit tudnának ezekhez hozzá adni?

II. A gyermek vallási fejlődésének lényeges elemei, pontjai.

A.) A vallás miért fontos a gyermeknek?

1.A gyermek most alapozza értékrendje elemeit - ami szerint akar élni -, melyek egész  életén át kísénk őt.

2. Ez az értékrend támogatja a gyermeket egy nagyon bonyolult világban. Ad irányt, értelmet, biztonságosabb identitást, hogy az élet kudarcait egészségesebben tudja kezelni.

3. Szeretet teremtette a gyereket, maga Isten. Az élete nem lehet tökéletes sem a szeretet, sem Isten nélkül.

A gyerek ezt ösztönösen tudja.

Sajnos, le lehet őt erről "szoktatni" – ennek mi az eredménye?! Milyen lesz ez a gyerek?

4. A gyerek jogosan Istené - nem a miénk. Ő megbízott bennünk, hogy majd hozzá vezessük saját gyermekét (Mk 10,13-16).

5. A szülők életet adtak a gyereknek, akinek van teste, értelme, lelke, érzelme, szabad akarata.

A gyermek minden szintenfejlődik, csak nem egy tempóban. Ha kihagyunk egy réteget, már megszakítottuk az egész emberi fejlődési folyamatot benne.

6. A Jóisten nem magányosnak teremtette a gyereket, hanem közösségbe szánta. Ha a gyerek nem találja meg a helyet a vallásos közösségben, akkor a vallás nélküli közösségben fogja azt megkeresni. Gondolom, tudnának erre példát mondani?

7. A valahová tartozás ha nem alakul ki gyermekkorában, amikor még természetesnek fogadja el, később már nehezen illeszkedik be.

B.) Hogyan fejlődik a gyermek a vallásban?

1. Egy közösséghez tartozik. Először megtanulja a közösség nyelvezetét, gesztusait, szokásait (úgymint otthon). Hogyan kell valamit kifejezni helyesen (pl. köszöntések: Dicsértessék a Jézus Krisztus). Mit énekelünk, és mikor? Mikor vetünk keresztet, mikor térdelünk, stb. Aki idegen hamar felismerhető, pl. Béke veled - kezét csókolom! 2006-ban.

2.Bárki megtanulhatja ezeket a külső formákat. A gyermek akkor fejlődik, amikor a saját szintjén érti, hogy miért mondjuk ezeket, vagy miért csináljuk ezeket a gesztusokat, és tud valamit mondani róla. Akkor már kezdi átvenni, elsajátítani a vallásunk külső magatartás formait, ugyanakkor belső kapcsolatok, értékek alakulnak ki.

3. Minél gazdagabb az ezekről szerzett ismeret, annál hitelesebb a gyermeknek. Ez azt jelenti, hogy az otthoni nyelvezetnek kellene hasonlítani arra, amit tanul, amit hall a liturgia keretében.

4. Konkrét példa: az év első szakaszában ilyen fogalmakra tettem a hangsúlyt, gesztusokat mutattam be!

IV. Szülők szerepe - Otthon hogyan tudnának segíteni?

1. Vigyázni, hogy Isten neve maradjon szent, még a hétköznapi használatban is.

2. A keresztvetés legyen külön kiemelve (étkezés előtt, után, kis keresztet rajzolni a gyermek homlokára áldásként este, lefekvés után, vagy amikor otthonról eltávolodik).

3. Beszéljenek a gyerekkel miért térdelünk le, vagy miért állunk fel mise alatt; miért merítjük az ujjunkat a szentelt vízbe (keresztségünk jele).

4. Napi imákban próbálják azokat a szavakat alkalmazni, amelyeket te felsoroltál. Vasárnapi szentmise.

5. Ha valaki káromkodik, ne engedjük el a fülünk mellett, ami a közömbösségre neveli a gyermeket.

6. Ha valamitől fél a gyerek a vallással kapcsolatban, jelezzék ezt nekem, és én is hasonló módon megteszem.