Tudomásukra: 2022. június 5.

1. Pünkösd van. Reggel 7 és 8 órakor szentmisét végzünk. Délelőtt 11 órakor van a bérmálási szentmise. Esti mise 19 órakor.

 

2. Exc. dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek atya első alkalmmal látogatja meg ünnepélyesen közösségünket, bemutatja a szentmisét, és 128 hívőt részesít a bérmálás szentségében. 

Mivel érsek atyánk találkozni akar híveinkkel, ezért kérjük a kedves híveket, hogy ezt a megtisztelő látogatást értékeljék és jöjjenek el erre a misére. Az idősek mindkét templomban helyet tudnak foglalni.

A szentmisét a templomtéren tartjuk, ezért a bérmálkozókat és a hozzátartazóikat is kérjük, hogy alkalmazkodjunk a körülményekhez és az időjáráshoz.

A bérmálkozók fél 11 órakor elfoglalják helyüket, és átveszik a bérmajegyet.  

A bérmáláskor a bérmaszülők a bérmagyermekeik mögé állnak és a bérmálás alatt jobb kezüket bérmagyerekük vállára teszik. 

A bérmálási szentmise után csoportképet készítünk a templomtorony keleti lépcsőjénél.

 

3. Elsővasárnapi szentórák  14 órától 18 óráig.

Kívánunk  kegyelemnteljes pünkösdöt minden kedves hívőnknek és olvasónknak.

4. Pünkösdhétfőn Boldogságos Szűz Mária az Egyház anyja ünnep: szentmise 7 és  8, 11 és este 7 órakor.

5. Kedden Szent Antal kilenced, elmélkedés az esti szentmisében.

6. Figyelmükbe ajánljuk Magyar katolikus jelenlét a világban - utazó kiállítást a Millenniumi templomban. Jó időtöltést kívánunk, mert sok-sok mindent megtudunk, hogy mit tett a magyar katolikus egyház.

7. Siculia Sancta - A Csíki-medence középkori falképes templomai, Udvarhelyi Nándor ajándékozott meg minket, csíkiakat ezzel a 240 oldalas gyönyörű könyvvel. Aki kezébe veszi lapozgatja, olvasgatja, sok-sok értékes emlékkel gazdagodik. Ára 75 lej. Kapható a kegytárgyboltban.

8. Egyéb tájékoztatót megtalálják az Egyházközségi Apostolban.

 

Pünkösd az Egyház születésnapja

Minden születésnap lelkes köszöntésekkel jár. Az Egyház születésnapja a Szentlélek kiáradása volt Krisztus tanítványaira. Így született meg az Egyház, a Krisztus rendelte „nyolcadik” szentség, az Isten országa a földön. Húsvétkor a feltámadt Krisztus már beöltözött Istenfiúi hatalmába, és közölte a Szentlelket. (Jn 20,19-23) Jézus mennybemenetelétől Pünkösdig a tanítványok együtt imádkoztak Máriával, Jézus anyjával, hogy az Atyától érkező Vigasztaló vezetésével élhessenek. A Szentlélek eljövetelével teljesedtek a prófétai jövendölések és Jézus ígérete. 

A Szentlélek kiáradását szélzúgás és lángnyelvek feltűnése kísérte, mely betöltötte az apostolokat, és hatása alatt nyelveken kezdtek beszélni, hírdették az Igét, ahogyan a Lélek indította őket. (ApCsel 2,1-11) Különben az első pünkösdkor összegyűlt zsidók és istenfélők a föld minden népéből a zsidó pünkösdre jöttek fel Jeruzsálembe. Mivel őszintén keresték Istent, a Szentlélek képessé tette szívüket, hogy az apostolok beszédét: Isten csodás tetteit mindenki saját anyanyelvén hallja, amelyben született. A Szentlélek eljövetelével megszűnt a bábeli nyelvzavar, új módon és saját kultúrájuk révén megértették egymást és Isten igéit. Az apostolok extatikus élménye aktív, egyetemes igehírdetésbe ment át. A hallgatóság hittel vállalta a Krisztushoz tartozást és háromezeren megkeresztelkedtek, szeretetközösségre léptek. Így született meg Krisztus Egyháza. A tanítványok később, szintén a Szentlélek indítására bátran vállalkoztak a világmisszióra.

Hasonlattal élek, hogy értsük a Lélek munkálkodását. Erdély szép tájai, legyen az a Tordai-hasadék vagy a Békási-szoros, ámulatba ejtik a látogatókat. E mészkő alapú hegyvonulatok anyaga márványnak silány és építésre kevésbé alkalmas. Mégis, ha égetőkemencébe tesszük a mészkövet, a tűz hatására kristályszerkezete átalakul. Belőle hasznos termékeket készítenek: cementet, meszet, gipszet. Gondolunk-e arra, hogy milyen nagy erő rejlik a cementporban, amelyet ha elkavarunk homokkal, kaviccsal és vízzel, akkor hídakat, házakat és gátakat építhetünk.

Hasonlóképpen vagyunk a Szentlélekkel is. Úgy kell nekünk a Szentlélek, mint a tűz ereje a mészkőnek. Ő a félénk apostolokat Krisztus bátor tanúivá és az üdvösség munkásaivá avatta. Adományait minden korban megtapasztalták a hívek, akik szentségre vágytak. (1Kor 12,3b-7. 12-13) A Szentlélek összehoz kereszténységünkben és magyarságunkban. A Szentlélek rendes és rendkívüli adományaival működik minden egyes ember lelkében. Ha adományait használjuk, akkor az nyomban felismerhető gyümölcseiről. Ahol „a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” van, ott a Lélek is (Gal 5,22-23). Ma „a Lélek ajándékait mindenki azért kapja, hogy használjon vele!”  Egyházunk gyümölcsei a bérmálkozók. Legyenek áldássá! Isten éltesse!

„Jöjj el, Szentlélek Isten, töltsd el híveid szívét.”

 

Bérmálkozók és híveink figyelmébe

A Szent Kereszt egyházközségben a bérmálás Pünkösd-vasárnap 11 órakor kezdődő szentmisében lesz.

Az előkészületről: 

Június 2-án, csütörtökön 17 órakor próba a Millenniumi templom terén. A próbára csak a bérmálkozóknak kell megjeleniük. 

 

Június 3-án, pénteken 16 órakor közlemények, próba és 17 órától gyóntatás. A bérmaszülők részére gyóntatás 18:30 ótától.

Június 4-én, szombaton reggel gyűlekező a Millenniumi templomtéren és keresztaljával 8:30 órakor indulunk a pünkösdi búcsúba. 

Közben két zarándokvonatot búcsúbajövőit is fogadja plébániánk: 

7:30 órakor a Boldogasszony vonattal 600 zarándok, köztük Msgr. Majnek Antal ny. munkácsi püspök vezetésével 120 kárpátaljai zarándokkal. 

8:00 órakor a Misszió vonat 500 zarándoka érkezik, és a Millenniumi templomtól indulunk a Hármashalom oltárhoz.

Pünkösdvasárnap szentmisét végzünk reggel 7 és 8 órakor.

Pünkösd 11 órakor Exc. dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek atya celebrálja szentmisénket, és ekkor több mint 130 hívő bérmálkozik.  

A szentmisét a templomtéren tartjuk. Ehhez és az időjáráshoz alkalmazkodjunk.

Aznap ünnepi misét csak 19 órakor végzünk. 

Pünkösdhétfőn Boldogságos Szűz Mária az Egyház anyja ünnep: szentmise 7 és  8, 11 és este 7 órakor.

Kedden Szent Antal kilenced.

A csíksomlyói pünkösdi búcsúról 2022-ben

Csík benépesítése Szent István alatt elkezdődött és Szent László korában majdnem befejeződött. Magyarországon 1083-ban megtörténtek az első szenttéavatások. A szabolcsi zsinaton, amelyen László király elnökölt 1092-ben, részletesen szabályozták az egyház működését, a papság és a hívek életét. A zsinati határozat gondoskodott arról is, hogy minden egyházközség méltón megemlékezzék egyháza (temploma) védőszentjének ünnepéről és temploma felszentelésének napjáról. 

A magyarországi szentek kultuszát megteremtő király Szent István egyházszervezetét is tovább építette. A kereszténység védelmében tett intézkedései, az egyháznak juttatott gazdag adományai, Istennek tetsző élete, lovagi erényei, sok csatában tanúsított vitézsége, az országot támadó ellenség felett aratott győzelmei miatt a nép és katonái már életében hősként tisztelték. Az országba törő besenyőkkel és úzokkal szemben a székely harcosok segítették diadalra. 

Uralkodása alatt Csíkban már megépültek a templomok, és védőszentjükről nevezték el a falvakat. Ez igazolja az a tény, hogy amikor 1192-ben szentté avatták László királyt, az ő tiszteletére nem szenteltek templomot, mert templomaink már álltak. Az a felfogás nem állja meg a helyét, hogy Csík a 13. században népesült be!

Az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékekben is szerepelnek a mai templomaink. Mivel templomaink léteztek, ezért Szent László király tiszteletét, életét a meglevő templomok falképein örökítették meg és tartották fenn emlékét.  

A Nagysomlyó-hegy nyugati részén állt a királyi vár, Somlyóvára (röviden Sóvár), ahová II. Géza király a johannitákat telepítette le a határ védelmére. Orvoslásaik emlékét őrzi a Barátok feredője és Szent Lukács tiszteletére szentelt templomuk, amit a Rákóczi-féle szabadságharc idején a török és tatár sered rombolt le.

A mai ferences kolostor elődjéről így ír P. Györffi Pál provinciális Az erdélyi ferences kusztodia története (1729)  70. oldalán:  „ezen konventnek első alapját, valamely más, régebbi rend tagai részére vetették meg. – Hogy pedig mikor és milyen alkalomból került hozzánk, nem tidjuk megmondani.” Olyan korban írta, amikor nem lett volna okos dolog leírni, mert akkor a szerzetesrendek egymástól kezdték visszaigényelni kolostoraikat (lásd Brassóban: domonkosok a jezsuitáktól). 

A Salvator-hegyi Salvator-kápolna régészeti leletei a 14. század közepéről valók. A monostort valószínű, Lackfi Endre erdélyi vajda a pálosoknak építtette, fogadalma emlékére, hogy a székelyekkel 1345-ben és 1352-ben a moldvai részeket megszállva tartó tatárok fölött diadalt aratott. A csíksomlyói pálos monostor egyben fogadalmi szentély volt. Az 1421. évi török-tatár betöréskor, főleg 1432-ben a Székelyföld is súlyos károkat szenvedett emberéletben éppúgy, mint anyagiakban. A lerombolt monostort a szerzetesek feladták és a Salvator-hegyi remeteségbe húzódtak vissza. 

A csíksomlyói romos kolostort 1442-ben Hunyadi János erdélyi vajda és Újlaky Dénes pápai bíztos az obszerváns ferenceseknek adta át, és az újjáépítéséhez kezdtek. Nem volt könnyű feladatuk, éppen megsegítésükre IV. Jenő pápa 1444. január 27-én kelt levelében július 2-ra hét évi búcsút engedélyez, ha meglátogatják az újraépülő templomot, adományokkal segítik és szentségekhez járulnak. A pápai bulla kiemeli, hogy oda emberemlékezet óta „a lelkes hívek sokasága fogadalomból szokott elzarándokolni, és naponta se szűnnek felkeresni.”  

Az 1475-ös szentévben IV. Sixtus pápa, megadta azt a kegyet, hogy minden pálos templomban, kápolnában elnyerhető a szentévi búcsú. VIII. Ince pápa 1484-ben pünkösdszombatra és pünkösdvasárnapra teljes búcsút engedélyezett a pálos templomok és kápolnák részére. Ennek eredményeként fellendült a székelyföldi búcsús zarándoklat a Salvator-hegyi kápolnához. 

Fejedelmi bíztatásra 1567. május 17-én, pünkösdszombatján haddal Csíkba akartak törni. A Somlyóra jött hívek a Szűzanya segítségét kérték, a férfiak pedig „vérükkel és véres fegyvereikkel” védekeztek a Hargitán. A győzelmet a Segítő Máriának köszönték meg. Ettől kezdve a pünkösdszombati búcsút fogadalmi búcsúvá lett.