2024. 07. 31.
2024. 07. 27.
Hirdetés: 2024. július 28.
1. Elsőpénteken meglátogatjuk idős és beteg testvéreinket.
2. Keresztelői felkészítő pénteken 18 órakor a felső hittanteremben.
3. Kármelita délelőtt aug. 3-án 8:30-tól a Szent József kápolnában.
Előadó Vörös András atya. Téma: A szemlélődés iskolája vagytok.
4. Jövő vasárnap, augusztus 4-én elsővasárnapi szentségimádás 13:30-18:00 óráig.
17.B. - Isten a gondviselőnk
A nyár folyamán viharok és áradások fordulnak elő. A fejlett társadalmak katasztrófavédelmet működtetnek, hogy a bajbajutottakat mielőbb kimentsék, biztonságba helyezzék. Ezek szükségesek, de kell egy másik kapaszkodó is, éspedig a hivő ember kapaszkodója és menedéke, a Jóisten. Így vall Áprily Lajos, Menedék c. versében: S mikor völgyünkre tört az áradat
„Nagy próféta támadt köztünk, az Isten meglátogatta az ő népét.” Lk 7,16.
2024. 07. 26.
Köszönet a sok-sok jóért 2024.07.25.
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
2024. 07. 24.
Július 24. Szent Kinga búcsú 18 órakor
A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, vagyis a Tusványoson is megemlékezés tartanak július 24-én, szerdán 14 órakor a Bánffy Miklós társalgóban (sátorban). Ennek fontos részét képezi Csíkszereda Szécseny negyedi Szent Kinga búcsú, ahol magyar-szlovák-lengyel-kárpátaljai testvéreink is jelen lesznek.
2024. 07. 20.
Hirdetés: 2024. július 21.
1. A Szent Kinga búcsút július 24-én, szerdán 18 órakor tartjuk a szécsenyi Deszkatemplomban. Szent Kinga születésének 800., valamint Szent Hedvig születésének 650. évfordulóján. A kettős jubileum alkalmából magyar-szlovák-lengyel-litván katolikusok közös megemlékezése kezdődött márciusban Budapesten. A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, vagyis a Tusványoson is megemlékezés tartanak július 24-én, szerdán 14 órakor a Bánffy Miklós társalgóban (sátorban). Ennek fontos részét képezi a szécsenyi Szent Kinga búcsú, ahol magyar-szlovák-lengyel-kárpátaljai testvéreink is jelen lesznek. A szentmise főcelebránsa és szónoka Msgr. Tamás József ny. püspök. A kedves hívek részvételére számítunk.
2. Keresztelői felkészítő pénteken 18 órakor a felső hittanteremben.
3. Megjelent a Krisztus világa július-augusztusi összevont száma. Kapható a sekrestyében, a Kegytárgyboltban és a ministránsoknál, ára 7 lej. A tartalomból: Krisztus király csak egy a vágyunk! – Ferenc pápa mondta: „A békéhez bátorság kell, sokkal nagyobb, mint a háborúhoz.” Járjunk együtt a zarándokúton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében. Nyáron a családok együtt utaznak, zarándokolnak, táboroznak, pihennek, szórakoznak. Kár volna a békés útról letérni. Vegyük észre Isten jelenlétét a gyermekek kacajában, az ifjak mosolyában vagy a szenvedők bánatos szemében. Jó nyarunk lesz, ha Ferenc pápa üzenetét megéljük. (3. old)
2024. 07. 19.
Július 24. - Árpád-házi Szent Kinga szűz
Árpád-házi Szent Kinga szűz - Lengyelország és Litvánia patrónájára, a sóbányászok védőszentjére, Árpád-házi Szent Margit nővérére emlékezünk liturgikus emléknapján, július 24-én.
„Ne félj, Mária, könyörgésed
meghallgatásra talált az Úr előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki neked és a
népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek
életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni
egy veletek szomszédos nemzetet” – a krónikák szerint Kinga édesanyja
látomásban hallotta e szavakat, kevéssel Kinga születése előtt.
Kinga IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első
gyermekeként született 1224 márciusában. Szülei, testvérei (Árpád-házi Szent
Margit és Boldog Jolán), atyai nagynénje (Árpád-házi Szent Erzsébet), valamint
nagybátyja és felesége példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt
gyermekkorától fogva. Hatással voltak hitére a kolduló rendek is, IV. Béla
udvarában a domonkosok és a ferencesek is szívesen látott lelkivezetőkként és
tanácsadókként szolgáltak. Kinga egészen fiatalon elhatározta, hogy szüzességi
fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli.
1239-ben azonban szülei igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem leánykérő
küldöttségének. Kinga pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba, és
sikerült férjét, Boleszlávot rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi
fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. A királyi pár közösen érte
el, hogy Szent Szaniszlót, Krakkó hajdani vértanú püspökét szentté avassák. A
tatárok a muhi csata évében Lengyelországot is megtámadták. Kinga az ellenség
elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, s az apja által szolgálatára
rendelt bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai
sóbányákat (Wieliczka).
Ehhez kapcsolódik egy legenda, miszerint Kinga magyarországi látogatásakor édesapja kíséretében eljutott a máramarosi sóbányákba is. Gyönyörködve nézte a csillogó hófehér sótömböket. De mindjárt eszébe jutottak lengyel alattvalói, akik sós forrásokból párologtatott, úgynevezett főtt sóval voltak kénytelenek beérni. Kinga így szólt atyjához: „Atyám, add nekem ezt a sóaknát, és engedd meg, hogy innen egyenesen Lengyelországba vihessék a sótömböket.” A király teljesítette leánya kérését. Kinga pedig lehúzta ujjáról a jegygyűrűjét, és az akna birtokbavételének jeléül a mélybe dobta. Amikor később megnyitották a wieliczkai sóbányát, a legenda szerint az első kitermelt sótömbben megtalálták a királyné gyűrűjét.
Boleszláv 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák (klarisszák) ruhájában vett részt. Jolán húgával együtt – aki fél évvel korábban szintén megözvegyült – abba az ószandeci klarissza zárdába léptek be, amelyet annak idején Kinga és férje együtt építtettek. Kinga napjai ezután jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották. 1287-ben a kolostort földúlták a tatárok. Az újjáépítést Kinga irányította. Egy legenda szerint mikor Kinga a tatárok elől menekült Lengyelországban, a Pieninek-hegységhez érve apácatársaival egy szalagot dobott a háta mögé, amely kanyargós folyóvá vált: így keletkezett a Dunajec. Mivel ezen a tatárok keservesen ugyan, de átjutottak, ezután Kinga a fésűjét dobta háta mögé, s ebből sűrű erdő lett, amelyen a tatárok már nem tudtak átkelni. 1291 őszén Kinga betegeskedni kezdett, majd 1292. július 24-én, Szent Jakab apostol ünnepének vigíliáján elhunyt. 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta boldoggá, 1999. június 16-án II. János Pál pápa a szentek sorába iktatta. Magyarország egyetlen Szent Kinga-temploma a Veszprémi Főegyházmegye területén, Küngös településen található. A községet és a hozzátartozó területet alapításakor IV. Béla Kingának ajándékozta.
Erdélyben, a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén, Csíkszereda Szécseny negyedében szállított Deszkatemplomot 2003. szeptember 6-án szentelte Szent Kinga tiszteletére Msgr. Tamás József segédpüspök. A Szent Kinga búcsút 2024. július 24-én, szerdán 18 órakor tartjuk.
Könyörögjünk: Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és
arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy
közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is
örvendező lélekkel jussunk el hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
16.B. - vasárnapi üzenet
Az égi és földi dimenziók - Bevezető: A medve invázió és a hőség riasztások arra késztetnek, hogy vigyázzunk jobban életterünkre, a teremtett világra. Istentől kaptuk ajándékba. Ő elvárja tőlünk, hogy bölcsen felelősséggel és használjuk fel a világ javait. A kollektivizálás előtti időben a gyerekek már otthon megtanulták védeni a környezetüket. Visszaemlékszünk, hogy mi mindenre kellett figyeljünk: az állatokra, a fűre, a vízre, a földekre, a vadak járására, stb., mert este számot kellett adjunk az elvégzett munkánkról. A környezetünkre való figyelés nagyban hozzájárult képességeink kibontakozásához, miközben körültekintő és környezetvédő emberré fejlődtünk.
A gyakori katasztrófák arra késztetnek, hogy vigyázzunk a teremtett világra, az emberiség életterére, amit Istentől kaptunk ajándékba. 2015-ben jelent meg Ferenc pápa Laudato si’ - átfogó ökológiai kérdésben fajsúlyos enciklikája, amely alcíme szerint „közös otthonunk” gondozásáról szól. Rávilágít arra, hogy földünkön nemcsak a természeti környezet vesz körül bennünket, hanem az emberi környezet is. A természetet csak úgy tudjuk megóvni, ha földi környezetünkhöz való viszonyainkon túlmenően az embertársainkhoz és Istenhez fűződő kapcsolatunkon is változtatunk. Vegyük figyelembe a földi élet összes dimenzióját. Az ószövetségben Isten gondviselő szeretetének a jelei: a papság, a prófétaság és a királyság, amely által választott népét egységes néppé alakítja. E három intézmény vezetőit szokás szerint pásztoroknak nevezték. Ez megtisztelő név volt, és utalt arra, hogy ő a felelős gondozója népének, neki is osztoznia kell népe sorsában.
2. Jézus
meghallgatja a próbaútról visszatérő apostolokat, és pihenésre hívja. (Mk 6,3o-34)
Jézus célja, hogy az apostolokkal a puszta csendjében külön foglalkozzék,
oktassa, megerősítse és egységbe vonja őket. Ez azonban nem sikerült, mert az
apostolok nyomán a nép nagy tömegben kivonult Jézushoz, hogy hallgassák
tanítását, mások betegeiket is hozták, hogy gyógyítsa meg. Amikor Jézus
meglátta a feléje tóduló tömeget, megesett rajtuk a szíve és tanítani kezdte. A
jó pásztor számára fontosabb volt a tömeg tanítása, mint az „elit” csoport
oktatása és pihentetése. Most a népet tanítja, egy napon majd a kereszten
megváltja őket.
3. Jézus Krisztusban testvérek és a mennyei
Atya gyermekei vagyunk. (Ef 2,13-18)
Jézus halála és feltámadása által az emberiség Isten nagy családja lett. Keresztáldozata erejében a
választottakat és a pogányokat is titokzatos testének egységébe vonta. Benne
egy nyáj vagyunk, és az Ő vezetésével az egy Lélekben az Atyához jutunk. Ez a
Krisztus szerezte új világrend. És mi szembesülünk napjaink másik
világrendjével is, a globalizációval.
















