Krisztus világa 2025. november - Szemle

Célunk az örök élet – Az egész teremtett világ arra hivatott, hogy részesüljön Isten örök életében. Egyházunk november folyamán a végső dolgokra irányítja figyelmünket. Már kezdettől fogva hirdeti, hogy Isten az igazakat örök boldogsággal jutalmazza a mennyországban. A mennyország az üdvtörténet kiteljesedése. Ha ekkléziológiai szempontból az egyén nem mint egyén, hanem Krisztus Titokzatos Testének tagjaként élvezi az örök boldogságot. Egyházunk e Krisztusban levő egységünket tárja fel Mindenszentek ünnepe, Halottak napja és a búcsú engedélyezés által. Példaképeink a szentek, akik világítótoronyként mutatják az utat, merre kell haladnunk. Mindenszentek, a mennyei fehér ruhások (Jel 7,2-4. 9-14) évről évre többen vannak, s a világ végezetéig felsorakoznak a trón és a Bárány előtt. Mi közéjük tartozunk, mint Isten gyermekei a keresztségben megkaptuk mennyei ruhánkat (1Jn 3,1-3). Beszennyeződhet a fehér ruha, de ha akarjuk, Jézus vére újból és újból megmossa és ragyogóvá teszi. Az életszentség útja: akarjunk naponta szent lenni. Nem lehetetlen, hiszen milliárdok jártak előttünk és nekik sikerült, akkor nekünk is sikerül, csak akarjuk. „A remény nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete” (Róm 5,5-11). Az élő Istenbe kapaszkodunk, s azt várjuk, amit Szentlelkével már végbevitt Jézus Krisztuson, feltámasztva őt a halálból. Urunk már megkezdte bennünk a feltámasztás művét, mivel személyünk középpontját olyan életszintre emelte, ahol a halál egy pillanatig sem uralkodhat rajta. Örömteli, ha a temetőt járva, imádkozva, egy percre sem feledjük célunkat, hogy örök otthon vár a mennyben (Mt 25,1-13).

A kereszt csodátlansága (Lk 23,35–43) – Belon Gellért püspök elmélkedése. A kereszt lett a kereszténység jelképe. És ha jobban megnézzük, nem más, mint a csodátlanság szimbóluma. Krisztus Király ünnepének evangéliumában háromszor is elhangzik: „Ha Isten fia vagy szállj le a keresztről.” Jézus nem felelt, s az ég sem felelt. Hogy mi vezette Istent abban, hogy ezt így akarta? Ez a titkot. Nos, Isten a kereszten éppen ezzel teszi próbára az embert. Krisztusban ugyanis megjelent a nagy Isten-tisztelő és Isten-szolgáló. És a menny nem nyújtotta ki jobbját feléje, sem nem mentette meg a szenvedésektől és a haláltól. És mégis a kereszt lett a legintenzívebb istenszolgálat jele és eszköze. A jobb-lator semmi vallásos előzménnyel nem rendelkezett. A csodátlan kereszt fordította meg a latort. De a pogány századost is. Jézus szeretete! Isten valóban meghódította az emberek szívét a keresztről.

Krisztus, a mindenség királya - P. Barsi Balázs atya írása. Gúnyt űztek belőle a katonák is... Az egyik fölfeszített gonosztevő káromolta.” De a másik rászólt. Kicsoda lehet ez a másik, akiben ilyen csodálatos tisztaság van eltemetve a gyilkosság, vér, piszok vastag rétegei alatt, s most feltör belőle, mint forrás a puszta sivatagban? Kicsoda, aki egymaga képes szembe szállni a már égig érő mocskolódással s megállítani a szennyáradatot? Csend áll be néhány másodpercig – de milyen súlyos, milyen rettenetes ez a csend! Majd Jézus felé fordul, tekintetét keresi és így szól hozzá: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor országodba érkezel.” És Jézus válaszol neki. Fönséges jelenet, hogy nincs más név a földön, melyben üdvösségünk lehetne, csak Jézus áldott neve.

Út a felnőttség felé – az ifjúság nevelés 9. témája: Mit kell megosztanom másokkal – Takarékosság. A ma emberei és gyermekei két véglet között ingadoznak: a) TAKARÉKOSSÁG (megosztás másokkal) vagy FUKARSÁG (harácsolás). B) PAZARLÁS - önmagam érdekében! Bármilyen furcsán hangzik is, a kettő egy tőről fakad! Ezt mutatja be Gyurián Edit a tinédzsereknek. Mondjátok meg: KI MIVEL tud takarékoskodni? (ceruza, papír stb.) Mondjátok meg: KI MIVEL lehet pazarló? (tízórai, könyvei, füzetei, ruhája, cipője) Gondolunk-e néha a világ különböző országaiban dúló és évek óta tartó kegyetlen háborúkra, hogyan kénytelenek élni ott az emberek? Mivel segíthetnénk rajtuk, mi gyerekek? Mit adnánk oda gondolkodás nélkül? - Országunkban mennyi szegény, nyomorék, vak, beteg, gyógyíthatatlan rákos gyermek él a kórházakban. Vajon gondoltatok-e egyszer is rájuk? Volna-e kedvetek egyszer is ilyen gyermekklinikára eljönni, hogy Őket fölvidítsátok? Hiszen ők is éppen úgy vágynak a vidámságra, a szeretetre, mint ti! Pontosan úgy! Nekem, az egészséges gyereknek azt kell adnom a betegnek, amiben ő hiányt szenved; amit az ÉLET nekik nem adott meg: az egészséges gyermekek ÖRÖMÉT!

A szenvedést megnyit minket az Isten felé – Hofher József jezsuita írása. A szenvedés az a tapasztalás, amelyben leginkább megismerhetjük magunkat. A szenvedés megnyit másokkal szemben; szívet és érzéket kapunk embertársaink felé. Az „élet-misztérium” egyik összetevője a „szenvedés-misztérium”. Elfogadni a nekem jutott szenvedést. Ma ez igen nehéz, mert a modem gondolkodók, a szenvedés elleni lázadást hirdetik, magával Istennel szemben. Mindenki életében elérkezik az idő, amikor ki kell szolgáltatnia magát a szenvedésnek, elismerve, hogy az erősebb nála. De jön az óra, amelyben rá kell jönnie, hogy felesleges ellenállnia, mert ez neki van szánva, és hogy nagyobb dolog, ha kiszolgáltatja magát neki. -  Látnunk kell: Krisztus a világot nem tevékenységével váltotta meg, hanem szenvedésével. Ez volt a pillanat, amelyben legaktívabb volt, nem amikor tanított. Szenvedésének órái aktívak voltak. Önátadása, hallgatása és halála mozzanatában zajlott le a megváltás nagy cselekménye. Áldozat nélkül nincs fejlődés, növekedés. Áldozat nélkül nincs igazi öröm. Ez Jézus igazi tanítása.

80 éve halt meg Rupert Mayer jezsuita pap – Virt László szociológus írása Rupert Mayer és Márton Áron közti rokon vonásokról, a kettőjük között meglévő párhuzamokra utal, hisz mindketten a keresztény szociális elveket képviselték. A csíkszeredai Millenniumi templom kápolnája Boldog Rupert Mayer emlékét és Tiszteletreméltó Áron püspökét őrzi. (Festette Márton Árpád 2003)

 Hitemhez kötődő tárgy – Heike Helmchen-Menke írása a nyakláncon viselt keresztről. 

Advent – P. Barsi Balázs OFM írása. Advent készület az Úr érkezésére. Az Emberfia eljövetel olyan lesz mint Noé napjaiban. Noé kortársai nem azzal vétkeztek, amit tettek, hanem azzal, ami tetteikből kimaradt. Csendesen és egyetemesen kihagyták Istent az életükből; az önfenntartásból és a fajfenntartásból hiányzott a lényeg: hogy egyáltalán miért és mivégett vagyunk a világon. Jézus Egyháza azonban bárkává lett, amelyet keresztje kormányoz, és ő, a Feltámadott velünk utazik benne mindaddig, míg a Galamb, a Lélek el nem hozza az új ég és új föld olajágát.

Nagy Szent Leó pápa – Bakó Mária Hajnalka kvíze. 

Derűs oldal: – Őszinte részvétem, Blumenthal, most hallottam, hogy szombaton leégett a ruhaüzeme. – Pszt! Biztosítva van, az a tűz csak jövő szombaton lesz! 

Keresztrejtvény soraiban egy könyörgés rejlik. 

A hátsó borítón Krisztus királyról Márton Áron üzenetének részlete olvasható.

Kedves Olvasó! Bónusz: Az alábbi linken olvashatja a Krisztus világa októberi számát: krisztus-vilaga_10_2025.pdf

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159  0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

A Lateráni bazilika felszentelése

A lateráni bazilika, a pápa székesegyházának a felszentelésének évfordulója van.  A bazilika homlokzati felirata hirdeti: „A Város és a Földkerekség minden templomának anyja és feje”. A mai ünnep kifejezésre juttatja az egységet és szeretetet Péter apostoli széke iránt, amelyről Antióchiai Szent Ignác püspök 107-ben azt írta: „az egyetemes szeretetközösség élén áll.” A lateráni palotát és bazilikát 313-ban Nagy Konstantin császár adományozta a pápának. A bazilika lett a pápák főszékesegyháza és a mellette  levő épület a katolikus egyházfők székhelye a 16. századig. A bazilikát 324. november 9-én szentelte I. Szilveszter pápa a Legszentebb Üdvözítő tiszteletére. Majd a pápák Keresztelő Szent Jánost és Szent János apostolt is a templom védőszentjévé nyilvánították. A pápák megválasztásuk után ellátogatnak a lateráni bazilikába, és elfoglalják a tanítói széket. A főoltár fölötti cibóriumban van elhelyezve Szent Péter és Pál apostol fej ereklyéje. A főoltárába pedig befoglalták Szent Péter apostol faoltárának maradványát. A későbbi századok során tűzvész, földrengés és fosztogatás sújtotta templomot Legutóbb XIII. Benedek pápa 1726-ban szentelte fel újra az Üdvözítő és Keresztelő Szent János tiszteletére, és a szentelés évfordulójának megünneplését november 9-én hagyta. E nap az Egyház iránti szeretet és a Péter egyházához való hűség jele, amit az egész Egyház megül.

Isten szent temploma lettünk

Kedves Testvéreim! A látható templom felszenteléséről amikor megemlékezünk, tulajdonképpen a láthatatlan templomnak, az Egyháznak titkát ünnepeljük. Az olvasmányok arra emlékeztetnek, hogy mi katolikusok, mindig felszentelt helynek tekintjük templomainkat, hiszen Isten és népének kiemelt találkozási helye a liturgikus események által.

1.   A templom Isten háza. Isten mindenhatóságával ugyan mindenütt jelen van, de azt akarta, hogy a földi térnek kijelölt pontjain teljesebb, közvetlenebb jelenléttel hívja magához Egyházának tagjait. „Isten, ki láthatatlanul mindent betöltesz, de az emberi nem üdvözítése érdekében láthatóképpen is nyilvánítod hatalmadnak jeleit, dicsőítsd meg ezt a templomot…” - kéri az Egyház könyörgésében. Már az Ószövetségben az Úr láthatóan megmutatta jelenlétét a frigysátor fölött füstoszlopban, és amikor birtokba vette a jeruzsálemi templomot. (1Kir 8,10k). Ekkor Isten Salamon ajkára adta a szót, aki így imádkozik: „Hallgasd meg szolgád imáját és könyörgését, Uram, én Istenem, s halld meg kiáltásomat és kérésemet, amellyel ma hozzád fordulok! Tartsd rajta szemed ezen a házon, éjjel-nappal, azon a helyen, amelyről azt ígérted: Ott lesz a nevem, s hallgasd meg az imát, amelyet szolgád ezen a helyen mond.” (1Kir 8,28k)

A babiloni fogság alatt Ezekiel próféta vigasztalja a népet (Ez 47,1-2. 8-9. 12). Látomásában úgy írja le a Szentföldet, mint az új paradicsomot, az Isten adta új életet. A templomból eredő  folyó amerre halad mindenfelé termékenységet visz, és akikhez eljut ez a víz, meggyógyulnak. A Holt-tengerbe visszatér az élet, a fák rendkivül  gyümölcsözők lesznek, az Isten és az ő szíve szerinti emberiség  lakóhelye lesz. Ez a csodálatos látomás Krisztusban jelent meg és a mennyországban válik valóra. Jézus Krisztus emberi testében élő templomot állított föl közöttünk (Jn 2,19. Mt 12,6), melyben „az istenség teljessége lakozik” s minden tudtunkra adott. Azt mondta a szamariai asszonynak, hogy elérkezik az óra, amikor a földkerekség minden pontján „lélekben és igazságban fogják imádni az Istent”. Az asszony azt felelte rá: Tudom, amikor eljön a Messiás, mindent tudtunkra ad. Jézus erre kijelentette: „Én vagyok az, aki veled beszélek” (Jn 4,1-26).

Mi keresztények a templomszenteléssel a földi térből kiszakítunk és körülhatárolunk egy Istennek fönntartott teret, melyben Istent mint jelenlévőt imádjuk, hozzá könyörgünk, szavát hallgatjuk és kegyelmét befogadjuk. Belépve a templomba szenteltvizet hintünk magunkra, keresztségünkre emlékezünk, amit a templomból előtörő vízforrás prófétai képe is jelképez. A katolikus templomban Isten jelenlétet még teljesebbé teszi Krisztus eucharisztikus bennlakozása.

2.   A templom: az Egyház képe. A keresztségben Isten szent temploma lettünk. (1Kor 3,9c-11. 16-17) Nem csak Krisztus teste templom, hanem mi is. „Nem tudtátok-e, hogy a ti testetek a Szentlélek temploma?” (1Kor 3,9; vö. 2Kor 6,16) Minden keresztény ember templom, és templom ők együtt is: az Egyház, melynek látható megjelenése a kőből épült egyház. Így is hívta mindig a magyar nyelv: Szent Kereszt egyháza, Szent György egyháza, stb.

A templom középpontja az oltár és a tabernákulum, mert az Egyházat Krisztus jelenléte élteti. Az oltár körül üljük, mert Krisztus körül van az ő népe. Itt az ambó, ahonnan Krisztus szól hozzánk az evangélium által. A kereszt Krisztus húsvéti misztériumát hirdeti. Ezért gyújtjuk meg a gyertyákat minden misén és minden ünneplésen. A nyolc oszlop és a 4 szentelési kereszt: az apostolokra emlékeztet, mert rájuk épül a látható Egyház.

A templom sok téglából épült, ezeket erős kötőanyaggal illesztették össze. Mi vagyunk az élő templom élő kövei, akiket az építőmesterek (pápák, püspökök, papok) a világból ide gyűjtöttek, kemény munkával a közös hittel, közös vezetéssel, közös szentségek kötőanyagával a szeretetben építettek össze. (Sík Sándor: Szentségtartók c. verse nagyon találó.) E lelki templomnak végleges fölszentelése majd a mennyországban történik; de ezt szemléljük és erősítjük akkor, amikor a  saját vagy a lateráni templomot nézzük és ünnepeljük.

3. A templom az imádság háza és a mennyország előcsarnoka. A templom tehát az a ház, ahol Istent megszólíthatjuk. Ilyen templom lelkünk rejteke; ilyen templom a keresztény közösség; s ilyen templom az a tér, ahol a lélek és a megszentelt közösség elsősorban találkozhat Istenével. Az imádság és liturgikus események között is „csúcs és forrás” a szentmiseáldozat, amelyben Krisztus az Örök Főpap istendicséretébe kapcsolódunk bele és a Szentlélek segítségével épülünk Isten templomává. (Jn 2,13-22)

A Jelenések Könyvében csodálatosan fonódik egybe az Egyház három képe: szent város (mennyei Jeruzsálem), menyasszony és templom. „Akkor láttam,  hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől. Olyan volt mint a vőlegényének fölékesített menyasszony. Akkor hallottam: Nézd, ez az Isten hajléka az emberek között. (…) és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, és templomot nem láttam benne, mert a Mindenható, az Úr, az Isten és a Bárány a temploma” (Jn 21,2-22). A menny lesz az az örök templom, melyben az Egyház kiteljesíti a földön megkezdett életét: látja és dicsőíti az Istent. Ennek előképe a földi templom, melynek ünnepeiben már a mennyei örömöket ízleljük előre.

Testvéreim! A mai ünnep tanítása: Isten háza mi magunk vagyunk. Ha mi vagyunk az Isten háza, akkor ebben a világban épülünk, és a világ végén fogunk felszenteltetni. Az építés fáradsággal jár, a felszentelés viszont ujjongó örömet hoz. Amekkora fáradsággal jár most a hívek összegyűjtése Krisztusban, akkora lesz az öröm a feltámadáskor.

-    A hit úgy hozza össze az embereket, mint ahogy az erdőből kivágott fákat, a hegyből kimetszett sziklákat és a kiégetett téglákat hordják össze. A hívek úgy formálódnak a hitoktatás, a keresztség, a szentmise és a szentségek vétele által, mint a kőfaragók, kűművesek és ácsok kezében a faragott és összeillesztett kövek, téglák és gerendák. Az Úr házát azonban csak azok építik, akik az Isten és ember szeretet kötőanyagával dolgoznak. Ezt mi megtapasztaltuk a Millenniumi templom építése idején 2001 és 2003 között. Tegyünk így Szécseny negyedi Szent Kinga templom és közösségi ház építésénél is.

-    Szeressétek egymást, hogy felépüljetek romjaitokból. Amíg a hitetlen világból összegyűjtjük az embereket a hitre, amíg lenyesik, lefaragják magukról a rosszat, a tökéletlent, hogy alkalmasakká legyenek a békés és hézagmentes egységre – addig sok kísértést és gyötrelmet kell elszenvedni! Mikor azonban elérkezik majd a Ház örök felszentelésének napja, amikor majd ezt halljuk: „Jöjjetek, Atyám áldottai!” – mekkora lesz akkor az ujjongás és a boldog biztonság!

    Szent Ágoston püspököt idézem: „Szívetekben az apostolok tanításából vessetek alapot. Alázatból készítsétek el a padlózatot. Imádsággal és igaz beszéddel emeljétek falakká az üdvös tanítást. Az Istenről szóló tanúságtétel legyen a világító lámpás. Oszlopként hordozzátok a betegeket; mint a tető oltalmazzátok a szegényeket, - hogy az Úr mulandó jótettekért örök kincseket adjon nektek, s mindörökre felszentelt templom lehessetek az Ő bennetek lakása által.” Szeressük templomunkban egyházunkat. Ragaszkodjunk hozzá, mert „nem lehet senkinek Isten az atyja, akinek nem anyja az Egyház.”  

Ámen.

Hirdetés: 2025. november 9.

1. Ma, novembet 9-én, 16 órakor családos mise.

2. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat:

Kedden:

3-4 óráig: 0-I-II. osztály.

4-5 óráig: IV-V-VI. osztály.

5-6 óráig: VII-VIII. osztály.

Szerdán:

20-21 óráig IFI óra.

Pénteken:

4-5 óráig: III. osztály I. csoport (Nagy Imre Iskola)

4-5 óráig: III. osztály II. csoport (Petőfi, József Attila, Nagy István stb...)

19-20 óráig: a bérmálkozók felkészítője.

Szombaton: 10-11 óráig Ministránsképző.

3. Krisztus világa októberi számából még néhány példány kapható.

4. November 14-én, pénteken 16:30 órakor a családokért és a hivatásokért plébániai zarándoklatra megyünk Csíksomlyóra. A keresztaljával a templomtérről indulunk.

5. Az idén is készítünk Szeretet kosarat karácsonyra. Adományokat szeretettel fogadjuk a plébánián vagy a sekrestyében.

6. November 16-án, jövő vasárnap Szent Erzsébet-napi adománygyűjtés, hogy a főegyházmegyei Caritas a hátrányos helyzetű gyerekeket tudja segíteni.

7. November 15 és 16-án, szombaton és vasárnap tartjuk a XXIV. Csángó Napot Csíkszeredában.  11 órakor kezdődő szentmisén összetartozásunkat ünnepeljük A moldvai magyarokért szól a harang címmel. Közreműködnek a Csángó Kollégium diákjai. A mise perselyadományával őket támogatjuk.

 

 PROGRAM
November 14., péntek
* Csíkszeredai Csángó Kollégium
18 óra - Himnuszaink krónikája - Mirk Szidónia-Kata, a Székelyföld Kulturális Folyóirat szerkesztőjének
előadása a kollégium diákjainak
November 15., szombat
* Csíkszeredai Csángó Kollégium
9 óra - Hagyományőrző csángó kézműves foglalkozás:
kosárkötés, ostorfonás, nemez- és gyertyakészítés
* Művészetek Háza (Szakszervezetek Művelődési Háza)
19 óra - Gyűljön meg a guzsalyas című előadás
Fellépők:
Szeret Néptáncegyü􀆩es, Bákó
Csalóka Néptáncegyü􀆩es, Gyimesbükk
Pusz􀆟nai Hagyományőrző Csoport
Moldvai I􀅂úsági Zenekar
* Művészetek Háza (Szakszervezetek Művelődési Háza) – Márványterem
21 óra - Moldvai és gyimesi csángó táncház
November 16., vasárnap
* Millenniumi templom
11 óra - A moldvai csángókért szól a harang - ünnepi szentmise
 

Közreműködnek a Csíkszeredai Csángó Kollégium diákjai
Főszervező: Hargita Megyei Kulturális Központ
 

Támogatók és társszervezők: Hargita Megye Tanácsa, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Szent Kereszt Római Katolikus Plébánia, Csíkszeredai Csángó Kollégium, Külgazdasági és Külügyminisztérium,
ADI Pro Cultura Siculi

Halottak napi üzenet 2025

November 2. - Halottak napja (Olvasmány: 2Mak 12,43-46; Szentlecke: 1Kor 15,51-57; Evangélium: Jn 17,24-26.)

- Egy katolikus nő férje temetésén ezekkel a szavakkal búcsúzott a sírnál: „Hiszek Istenben. Hiszem, hogy a lélek halhatatlan, a szeretet örök és a halál csak egy horizont.” 

Nézzük közelebbről az özvegy hitvallását. - Hiszek Istenben, mert a látható világ róla tanúskodik. -  Hiszem, hogy a lélek halhatatlan. Ez igaz kijelentés, mert a lélek szellemi való, nem anyag, miként a test, amely az atomok világába hull. -  A szeretet örök, mely a személy szíve, amely a kölcsönös átadásában és elfogadásban mutatkozik meg, létezik. Istentől van a szeretet, aki maga a Szeretet és örök. - A halál valóban egy horizont, a földi élet horizontja. Horizont a fogamzás, a születés, a halál és a feltámadás. Ezek mind horizontok, valami véget ér és valami új kezdődik. 

Az említett horizontok közül mi leginkább a halálra gondolunk. A halál a földi élet látóhatára, ameddig mi látunk. Horizont a csíki embereknek itt és most a Hargita gerincvonulata, amely összeér az éggel. De tudjuk, hogy a látóhatáron túl is van világ. Hasonlóság alapján mondjuk: a fogantatástól a születésig van a magzati élet. A születéssel a kibontakozó földi élet horizontja a halál, de ezen az időhatáron túl van az örök élet. Amikor Jézus Krisztus dicsőségben eljön és testünket is életre kelti, akkor kezdődik a feltámadt élet. Akkor teljesedik ki az életünk és egyben tudjuk szemlélni  a fogantatástól a föltámadásig az életünket. Jézus Krisztus, az Atya megtestesült Fia, az Alfa és Ómega e kettőt egyben szemlélte és agy beszélt: „Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom el. ... Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon.” (Jn 6,38-40).

Mi azért jöttünk a szentmisére, hogy az Atya akaratához társuljunk és az irgalmasság lelki és testi cselekedeteivel Isten megszabadító kegyelmét kérjük elhunyt testvéreink számára. Hogy méltóképpen mutassuk be áldozatunkat, bánjuk meg bűneinket.

Isten terve a halállal

A neves francia ifjúsági író, Jules Verne (1828-l905) halálos ágyán így búcsúzott barátaitól: „Barátaim, én már megyek. A jutalmazó Isten segít­sen célotokhoz és fizesse meg nektek, ami jót velem tette­tek. A halál csak az öröklét kezdete és a földi gondok vége.”

Testvéreim! Mindnyájan a Jézusba gyökerező hittel gondolunk szeretteinkre, hittel járjuk a temetőket és mutatjuk be a szentmisét. Ma különösen azokért imádkozunk, akik a földi életből eltávoztak, akiknek üdvössége biztos, de még a tisztulás állapotában vannak.

1.    Krisztus dicsőséges eljöveteléig a zarándok egyház három állapotban létezik. A II. Vatikáni zsinat Egyházról szóló dogmatikus konstitúciójában ez áll: „Amíg tehát el nem jön az Úr a maga dicsőségében és vele mind az angyalok (vö. Mt 25,31), és a halál szétrombolása után alá nem lesz vetve Neki minden (vö. 1Kor 15,26-27), addig tanítványai közül egyesek a földön zarándokolnak, mások a földi életből eltávozva tisztulnak, ismét mások megdicsőült állapotban vannak, és „tisztán látják magát a háromszemélyű egy Istent, amint van”; más fokon és más módon, de valamennyien egyek vagyunk Isten és a felebarát ugyanazon szeretetében, és ugyanazt a dicsőítő himnuszt énekeljük Istenünknek.” (LG 49). Krisztus valamennyi híve összeolvad az egy egyházban, és egymáshoz kapcsolódik Őbenne. Jómagam nemcsak szüleimért, öcsémért vagy nagyszüleimért imádkozom, hanem összes felmenő rokonomért, akik 200, 500, 1000, vagy 2000 évvel ezelőtt éltek. De imádságomban jelen van az első embertől mindenki, mert Krisztusba fogott össze az Atya mindent. Ezért mindaz, amit a szeretet engesztelésképpen szét oszt, az nem rövidül meg, hanem gazdagabbá válik.

2. Bár az Egyház időben három seregbe tagolódik, mégis tagjainak egysége a legkevésbé sem szakad meg. „Mert Krisztus valamennyi híve az ő Lelkének birtokában összeolvad az egy Egyházba, és egymáshoz kapcsolódik őbenne (vö. Ef 4,16). Az úton lévőknek és a Krisztus békéjében elszenderült testvérek egysége a legkevésbé sem szakadt meg, sőt erősebb lesz a lelki javak közösségében” (LG 49).

- Melyek ezek a lelki javak?

- A Szentek, az örök haza polgárai, ott vannak az Úrnál (vö. 2Kor 5,8), és őáltala, ővele és őbenne szüntelenül közbenjárnak értünk az Atyánál,  bemutatva érdemeiket, melyeket a földön szereztek Jézus Krisztus, Isten és az emberek egyetlen közvetítője által (vö. 1Tim 2,5). Nagy segítséget nyújt tehát gyöngeségünknek az ő testvéri gondoskodásuk, közbenjárásuk és bátorító példájuk.

- A zarándok Egyház az első keresztény időktől kezdve nagy jámborsággal ápolta a holtak emlékét, és mivel "szent és üdvösséges gondolat a halottakért imádkozni, hogy megszabaduljanak bűneiktől" (2Mak 12,46), közbenjáró imákat is ajánlott föl értük” (LG 50).

Mindenszentektől 8 napon keresztül s máskor is szentségekhez járulunk, imádkozunk, alamizsnálkodunk, és önmegtagadást végzünk. Íme a szentek megvalósulóban lévő egysége: a menny, a tisztulás és a föld szentjei. Jóllehet különböző fokban valamennyien szentek az őket éltető és egyesítő Krisztus kegyelme által.

3. Ennek a vigasztaló valóságnak távlatában a halál többé már nem pusztulás, hanem átmenet, sőt az örök életre való megszületés: „hogyha földi sátrunk összedől, Istentől kapunk lakást: örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz épített” (2Kor 5,1). Ez a Szent Pál-i ige ihlette Illyés Gyula költőt Haza, a magasban című verse megírására. Záró sorait idézem:

Igy maradok meg hírvivőnek

őrzeni kincses temetőket.

Homlokon lőhetnek, ha tetszik,

mi ott fészkel, égbemenekszik.

Igen, a test visszahull az atomok világába, elporlad, de a szellemi lélek Istennél él, az idők végén pedig Krisztus által a test egyesül a lélekkel és feltámad, megdicsőült állapotba kerül. Akkor kezdődik az új ég és az új világ, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt (1Kor 2,9).

Sir Isaac Newton mélyen hívő ember volt. Egyszer valaki gúnyosan megkérdezte tőle: - Aztán hogyan szedi össze életre az Isten egyszer a halottakat? 

A tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék vasreszeléket és az udvar porába leöntötte. – Most szedje össze - mondta az idegennek.

- Nem tudom - felelte az. 

Erre a tudós kivett a zsebéből egy mágnest, és a vasreszelék fölé tartotta. Mind hozzácsapódott egy szempillantás alatt, az utolsó szemig.

- Nos, valahogy így! - felelte szerényen a tudós. Majd hozzáfűzte: Aki a mágnesnek ezt az erőt adta, és aki a nem létből életre hívott minket, annak az Istennek van hatalma elporladt testünket is életre kelteni.

A keresztény hit sugárzott a híres zeneszerzőből, Ludwig van Beethovenből (1870-1827), amikor azt mondta: „Minden küzdelem vé­gén megérted, hogy valójában csak egy dolog volt igazán fontos, csak egy dolognak volt igazi értéke, jelentősége és célja, - annak, ahogyan kerested az Istent olyankor is, ami­kor ennek tudatában nem voltál.” 1827-ben halt meg Bécsben. Halálos ágyán azt mondta: „Hamar fent leszek. Nehéz sors jutott osztályrészemül, de legyen meg az Isten akarata... a szomorúságon keresztül juthatunk el az igazi örömre.”

Testvéreim! Mi, a zarándok egyház tagjai ezt a végső feltámadást várjuk, ami kiteljesedett mértékben részesít Krisztus misztériumában. Ezért a Halottak napján nem a halált magasztaljuk, hanem abban Isten tervét látjuk, a négyes horizontot. Ha hit szerinti élettel Krisztusnak élünk, biztosak lehetünk, hogy övéinek fog ismerni a mennyei Atya előtt. Ha a kegyelem és a szeretet által, ha őbenne és őérte élünk, így semmi, még a halál sem ragadhat el bennünket Jézus Krisztustól. Ő mondja: „Bízzatok, én legyőztem a halált!” (Jn 16,33) Ő a halált és fullánkját, a bűnt is legyőzte, s visszatérve a sírból felragyogtatta előttünk a föltámadást és az örök életet. 

- Ezzel a hittel álljunk szeretteink és barátaink sírjánál, és minden temetésen, mert nemcsak megvigasztalódunk, hanem képesek leszünk másokat is megvigasztalni. Jézus csalhatatlan kijelentésére támaszkodunk: „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meghalt is, élni fog. Mindaz, aki belém vetett hittel él, nem hal meg örökre” (Jn 11,25). Ámen

 

Hirdetés: 2025. november 2.

1. Halottak napja van. Szentmisét végzünk: 7, 8, 9:30, 11, 12:30 és 18 órakor a halottakért. Aki ma szentmisén vesz részt és egy Hiszekegyet és Miatyánkot elimádkozik, a szokásos feltételekkel teljes búcsút nyerhet a halottak javára.

2. Ma elsővasárnapi szentségimádást tartunk 13:30-tól 17 óráig.

3. November 8-ig mindennap teljes búcsút nyerhetünk csak a halottak részére, ha meglátogatjuk a temetőt, a cintermet és imádkozunk a halottakért.

4. A plébániai hitoktatásra a program szerint várjuk a diákokat. Az Egyházközségi Apostolban az óra beosztást megtalálják.

5. Krisztus világa októberi száma kapható a ministránsoknál vagy a sekrestyében.

6. Az idén is készítünk Szeretet kosarat karácsonyra. Adományokat szeretettel fogadjuk a plébánián vagy a sekrestyében.

7. Jövő vasárnap, novembet 9.-én, 16 órakor családos mise.