F pp Twittere

2013. június 28. 

"Jézus nem ideológia által váltott meg bennüket, hanem lehajolt hozzánk és emberré lett. 

Az Ige testté lett."

(jd) VR

Csodákkal jeleskedő Csíksomlyói Szűzanya

A Kárpát-medence búcsújáró helyeinek kegyképeit, kegyszobrait, szentkútjait jórészt a velük kapcsolatba hozható csodás gyógyulások tették híressé. A rendkívüli gyógyulások nagy részét a mirákulumos könyvek őrizték meg. A gyógyulások emlékeit tanúsítják a kegykép vagy kegyszobor mellett elhelyezett tárgyak, offerek.

A Székelyföld legdrágább kincsei közé tartozik a hársfából faragott, csodatévő Mária szobor (2,27 m). A török félholdat és eretneket taposó, Madonna szobor készítésének kora a 14-15. századra datálható. Korábbi, mint a Csíkban létező Madonna szobrok. Veress Lajos ferences krónikaíró szerint már a mohácsi vész előtt Csíkban tisztelték Szűz Máriát, de pontosan hol, arról ő sem írt. A hagyomány szerint a csodatévő Mária szobrát máshonnan hozták Csíksomlyóra. Arról, hogy honnan és mikor, nem szól a hagyomány. Különös, hogy a ferences krónikaírók az 1661-es tatár pusztítást követő években tesznek említést a szoborról, amely ekkor a templom főoltárán nyert elhelyezést. Eredete valószínű, hogy a Szépvíz település fölötti Széphavashoz, vagyis a Szép Szűz Mária havasán levő templomhoz fűződik, ahol a csodatevő Szűz Máriát tisztelték. Erről 1630-ban a Rómában tanuló ferences növendék, Kun Szerafin tájékoztatta a Hittani Kongregációt. 1649-ben Millei István jezsuita említi a székely hegyek között levő Szűz Mária kápolnájának pünkösdi búcsúját. Széphavas középkori templomának pontos méreteit ismerjük, hossza 17,5 m, szélessége 6,5 m. A székely településterületen szokásos, félkörös szentélyű templomok sorába tartozik, melyek építési ideje a tatárjárás előttre, mindenesetben a tatárjárással (1241) esnek egybe. Viszonylag kisméretű, egyhajós, a hajótól félköríves diadalívvel elválasztott félkör apszisú építmények, keskeny félköríves ablakokkal, melyek egyike az apszis közepéből nyílt, többnyire torony nélküliek. E templomból származik az a 14. század eleji magyarországi pálos breviárium töredék is, amelyet 1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával, amire ráírta: „Breviarium, pro Szép Havas.” Az 1661-es tatár pusztítás Széphavast is elérte. Valoszínű, hogy a csodatevő Mária szobrot előbb elrejtették, és a pusztítás után a csíksomlyói Salvator-kápolnához szállították, amelyet 1664-ben már kijavítottak. Különös, hogy ennek oltárát ma is a zarándok nép térden állva egyszer vagy háromszor megkerüli, mint a pálos kegyhelyeken. A szobrot innen szállíthatták be a Sarlós Boldogasszony templomába, amikor azt újraépítették. A Thököly és  Rákóczi szabadságharc idején történt, hogy a kurucokkal egy tatár vezér is belépve a templomba, megilletődve és dühvel nézett a szoborra, melyet lándzsájával szeretett volna ledönteni, de a karja megbénult. Terve nem sikerült, és a sebhelyek, karcolások Mária arcán ma is látszanak. Máskor meg el akarták vinni, de úgy megnehezedett, hogy az ökrök sem bírták a szekeret. Hasonló esetekkel találkozunk más kegyszobrokat, képeket illetően is (czestochowai Fekete Madonna története). A csíksomlyói Segítő Mária szobra a sok dúlás után is csodálatosan megmaradt. Legutóbb a második világháború idején Kolozsvárig menekítették, majd a front átvonulása után visszahozták évszázados tiszteleti helyére.

A csodák kivizsgálása

Az 1345-ben a tatárok fölött aratott nagy győzelem öröme, a Szűzanya és Szent László tiszteletét még jobban megerősítette. Azóta rendszeresen zarándokoltak Csíksomlyóra, még hétköznap is, ahogy IV. Jenő pápa bullájában írta 1444-ben. A csíksomlyói Szűzanya szobránál történt csodás gyógyulásokról csak az újkorból vannak irott forrásaink. A csodákat az erdélyi egyházmegye püspökei saját szentszékükkel hivatalosan 1746-ban, 1779-ben, 1781-ben és 1784-ben kivizsgáltatták. Az első vizsgálatot Klobusiczky Ferenc (1741–1748) püspök rendelte el. A második vizsgáló bizottságot Kollonitz László (1774–1780) püspök küldte ki, melynek feladata volt a szobor régiségének és csodás történetének felülvizsgálása. Ekkor sok tanút hallgattak ki. 1752-ben „Pünköst szombatyán Somlyóra a Boldogságos Szűz képe eleibe hozám, ottan imádkozám, hogy vigasztalja meg leánkámot, fogadást is tövék, hogy az ölömbe fel viszem a Salvator hegyére, fordíttám a’ gyíermeket s látám, hogy hát a feje nem ingadoz idestova hanem egyenessen áll, erre meg örvendvén, meg kerülém imádkozva a Szent hegyet, haza menék, azután soha nem tapasztalám azon nyavaljáját a’ gyermekemnek” – vallotta eskű alatt, Tankó Erzsébet, Szőcs István csíkszentmihályi lófő házastársa. 1771-ben „fogadást tőn az anyám, hogy azon képhez a’ boltsura el visz, s akkor meg is gyógyultam” – vallotta Jakabfi István gyergyószentmiklósi lakos. A harmadik vizsgálatot Batthyány Ignác püspök 1784-ben indította el, mert sok csodás történetet hallott. A kihallgató bizottság 32 tanú vallomását vette jegyzőkönyvbe. Ez időben a püspök súlyosan megbetegedett, orvosi kezelése nem segítette. Nehéz lábbajából a csíksomlyói segítő Mária közbenjárását kérte és meggyógyult. Fogadalomból elzarándokolt Csíksomlyóra és egy offert helyezett el a kegyszobor mellett. A vizsgálatok és hosszas mérlegelés alapján a püspök 1798-ban a csíksomlyói templomban őrzött Mária-szobrot csodálatosnak, csodákkal jeleskedőnek nevezte. A csodás gyógyulások sora ezzel nem zárult le, s nem is fog lezárulni, mert napjainkban is történnek csodák, és azok mindig közösségben történnek. És van hívő közösségünk!

Darvas-Kozma József

Lelkünk tiszta lángját visszük

A lengyel nép életében évszázadokon át a częstochowai kolostor szelleme-lelkisége meghatározó volt. Ehhez hasonló évszázados szerepet töltött be a csíksomlyói monostor-kolostor a székely nép megmaradásában. A két kegyhely eredete és áhítata az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendben, a pálos rendben gyökerezik.  Az előző években elkezdődött a Mária-út építése, amely Közép-Európa keresztény hitből táplálkozó népeit, a székely-magyar-lengyel-osztrák-horvát és bosnyák kegyhelyeket, búcsújáróhelyeket kereszt alakban kapcsolja össze: Częstochowától Megjudorjeig, Mariazelltől Csíksomlyóig. A Fekete Mária zarándokvonattal indulunk június 24-én a lengyelek “lelkierőművéhez” és lelkünk tiszta lángját visszük, a csíksomlyói Csodatevő Boldogasszony mását.

Częstochowa Fénylő Hegyén (Jasna Góra) a 14. században Nagy Lajos király rokona, Opuliai László herceg, nádorispán 1382-ben alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort. Az egyik legenda szerint Szent Lukács festette a Boldogságos Szűz képét, amelyet az oroszországi Belz várában őrizett László herceg. A tatárok beütésétől féltvén a Mária-ikont Oppelnbe akarta vinni. A képet kocsira rakta, de a kocsi elé fogott ökrök nem bírták a kocsit megindítani. A jámbor fejedelem az imában keresett tanácsot és vigaszt a csudálatos jelenséggel szemben, s íme megálmodja a tenni valót, és pedig, hogy a képet ne vigye Oppelnbe, hanem Jasna Górá-ra Czenstochowa mellé. Nyomban fogadást tett a boldogságos Szűznek, hogy az intés szerint fog eljárni. A kocsi most már könnyű szerrel megindult Jasna-Góra felé, hova 1382. szeptember 9-én meg is érkezett. A képet egy fából készült kápolnában Henrik prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szomszédságában telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerzetest, kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt. Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hordák. 1430-ban a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép közepén a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dühében lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelemből magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen forrás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s féltő gonddal rejtegették.  A veszedelem elmúlása után pedig nagy ünnepségek közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel Czenstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyították meg híres noviciátusukat. 1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És innen 1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs megmentésére vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát, amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta, az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van.

A 17. században két ízben jutott szorongatott helyzetbe a czenstochowai várszerű kolostor. 1655. november 18-tól december 25-ig Károly Gusztáv svéd király több ezernyi hada ostromolta, de a hős pálosok és Zamoysky István közel 400 emberével nagy elszántsággal megvédték a kolostort. 1703-ban XII. Károly svéd király a kolostor alatt elvonultában meg sem kísérelte az ostromot. Megelégedett a kivetett váltságdíjjal. A Fekete Madonna tisztelete még jobban felerősödött, bár czenstochowai zarándoklatokat már a 15. század elejétől ismerünk. A templom főbúcsúja május 3-án van.

Az újabb kutatások megállapították, hogy a hársfa lapra festett ikon egy jeles itáliai festő, Simone Martini műhelyéhez kapcsolható, amely kapcsolatban állt az Anjoukkal. Mária balkarján tartja áldást osztó fiat, a gyermek Jézust, akinek bal kezében az élet könyve látható. Az ikon királyi eredetére utalnak a Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok. A Fekete Mária néven ismert ikon (a megpróbáltatásokra utal) nemcsak a lengyelek királynője lett, hanem a pálos szerzetesek patrónája is. A lengyelek nem feledkeztek meg egykori bölcsőjükről a magyar rendtartományról. A törökök kiűzése után a kegykép másolatát minden magyarországi pálos templomban elhelyezték, hogy évszázados kultusza, oltalmazó ereje kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon ősi helyükre. A kegykép népszerűségét a zarándokok sokasága mellett bizonyítják a különböző fogadalmi jegyek, offerek, melyeket a zarándokok ajánlottak fel hálából. Ezek mellett a czenstochowai kolostorban számos magyar vonatkozású emlék található (23 olajfestmény és 5 freskó), Szent Hedvig készítette miseruha, Báthori István király aranyozott díszkardja. Mindezek az emlékek arról tanúskodnak, hogy a hívő ember Márián keresztül eljutott Szent Fiához. A hajdani és mai zarándokok hitük és hálájuk jeléül a Fekete-Madonna oltárát térdenállva háromszor szokták körül járni. A czenstochovai Mária-ikon háromszori és Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírjának többszöri térden állva történő körüljárása pálos hagyomány.

D-K. József (Krisztus világa, 2013 június, 4-5.)