Miért van a Rolling Stone magazin címlapján?

Ferenc pápa a Rolling Stone címlapján

Egy hónappal azután, hogy Ferenc pápa az év embereként a Time magazin címlapjára került, most a neves amerikai zenei lap jutott hasonló döntésre. Az 1967-ben alapított Rolling Stone magazin, amely a zene szerelmesei számára viszonyítási pont az egész világon, a pápával kapcsolatos cikk címét Bob Dylan híres számából és 1964-es albumának elnevezéséből kölcsönözte: “The times they’re a-changing” (A változó idők).

A Rolling Stone-ban megjelent cikk áttekinti a közel egyéves pápaság főbb állomásait. A szerző utalva Dylan dalára hangsúlyozza, hogy március 13-a, Ferenc pápa megválasztása óta minden változóban van a Vatikánban. A lap, mintha egy koncertről adna tájékoztatást, beszámol arról, hogy a hívek jelenléte a pápai eseményeken megháromszorozódott, meghaladva az összesen hat milliót és, hogy az interneten egy hónapban 49 millió alkalommal jelent meg Ferenc pápa neve. A cikk kiemeli a pápa bíráló szavait a vadkapitalizmussal illetve a homoszexualitással kapcsolatban.

Itt jegyezzük meg, hogy Bob Dylan 1997-ben Bolognában II. János Pál jelenlétében fellépett az eucharisztikus kongresszuson.

(sv) VR

Ceauşescu-diktatúra

Ceauşescu-diktatúra: a megszépült nyomor 

Ki gondolta volna, hogy bukása után 24 esztendővel a román társadalom több mint fele ma is szívesen látná hatalmon Nicolae Ceauşescut? Pedig az 1918. január 26-án született „Csáu” nem volt más, mint véreskezű, pszichopata diktátor.
Bár az évek múlásával az emlékek megszépülnek, így is döbbenetes, hogy olyan emberek, akik a kommunista érában mindenért hosszú sorokat álltak ki, hidegben és sötétségben tengették napjaikat, és miden lépésüket a Szekuritáté figyelte, visszasírják a letűnt rendszert. Szociológusok, pszichológusok keresik rá a magyarázatot – egyelőre, úgy tűnik: hiába.
Az 1989. december 25-én szitává lőtt Nicolae Ceauşescu az Olt megyei Scorniceşti faluban – később várost fabrikáltak a jelentéktelen településből – született egyszerű parasztemberek gyermekeként. A családhoz fűződő mendemondák szerint a több fiúgyermek közül kettőnek is azért lett Nicolae a neve, mert az apa, Andruţa a névadáskor annyira részeg volt, hogy elfelejtette: van még egy ilyen nevű gyereke. A családfő illuminált állapotban menetrendszerűen verte feleségét és gyerekeit, így nem csoda, hogy a kis Nicuşor 11 éves korában elszökött hazulról. Cipészinasnak állt – mestere szerint pocsék tanulónak bizonyult –, arra azonban hamar rájött, hogy sok dumával jelentős eredményeket lehet elérni a politikában. 1932-ben belépett az akkoriban földalatti mozgalomként illegálisan működő Román Kommunista Pártba, 1936-ban letartóztatták és Doftana börtönébe zárták illegális eszmék terjesztéséért. Másodszor 1940-ben tartóztatták le, a háború éveit gyakorlatilag a börtönben vészelte át, ott ismerkedett meg a kommunista párt későbbi főtitkárával, Gheorghe Gheorghiu-Dejzsel, akinek védence – egyesek szerint ennél is többje – lett. 
Felívelő karrier
Ő volt az is, aki – későbbi utódjával, Ion Iliescuval együtt – a párt nevében 1956-ban „rendet teremtett” a kolozsvári Bolyai Egyetemen a magyar forradalommal szimpatizáló diákok között. (Az egyetemisták ’56-os fellépése és annak megtorlása súlyos következményekkel járt: 1959-ben megszüntették az önálló Bolyai Egyetemet, az intézkedés elleni tiltakozásul Szabédi László költő és Csendes Zoltán rektorhelyettes öngyilkos lett.)
A Kárpátok géniusza
1965 márciusában megörökölte a pártfőtitkári széket, hatalmát pedig oly módon konszolidálta, hogy 1967. december 9-én átvette az államtanács elnöki tisztségét is. Amikor 1974-ben a Nagy Nemzetgyűlés Románia elnökévé is megválasztotta, emlékezetes fotó készült az egykori suszterinasról: jogarral és országalmával pózolt, noha a román történelemben még csak említést sem tesznek hasonló ereklyékről. Akkor már teljesen átadta magát a dáko-román kontinuitáselmélet zavaros téziseinek, a dák és román királyok kései utódjának tartotta magát. A háború után a dadogós, szakma nélküli, semmihez sem értő, de minden lében kanál Ceauşescu karrierje üstökös módjára kezdett emelkedni. 1947-ben feleségül vette az egykori utcalányt – a történelemkönyvekben „mozgalmi szerep” lett a prostitúcióból –, a négy osztályt épphogy elvégző, saját születési dátumát is meghamisító Elena Petrescut, aki félanalfabéta létére később több tudományos dolgozatot is közölt, híres egyetemek választották díszdoktorukká – természetesen jó pénzért. Miután Romániában hatalomra kerültek a kommunisták, Ceauşescu először mezőgazdasági, majd 1950-54 között honvédelmi miniszterhelyettes lett, ő minden idők legfiatalabb román tábornoka is. Gheorghiu-Dej alatt a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára volt, majd a párthierarchia második embere lett. A kollektivizálásból is derekasan kivette részét: tankokkal és gépfegyverekkel jelent meg a „rebellis” parasztok előtt, szemtanúk szerint pisztollyal kényszerítette a parasztokat a termelőszövetkezetbe való belépésre. 1989 után napvilágot látott dokumentumok szerint 1957-ben a Vrancea megyei Vadu Roşcán kilenc paraszt esett áldozatául Ceauşescu tűzparancsának.
Ám az államelnökségig még történt egy s más. Meglepően hangozhat, de Ceauşescu 1965 táján meglehetősen népszerű politikus volt, akinek liberálisabb, a szovjetektől független külpolitikai elképzelései reménnyel töltötték el későbbi „alattvalóit.” Sokan hittek még a kommunista rendszer áldásaiban, és ezt a hitet táplálta egy ideig Ceauşescu is, például a cenzúra enyhítésével, a nacionalista szólamokkal és a Szovjetunió elleni határozott fellépéssel. Miután 1968-ban Bukarest elítélte a csehszlovákiai bevonulást, még a nyugati hatalmak vezetői is kezdtek felnézni rá, szinte keresték az alkalmat, hogy tárgyaljanak vele. Ceauşescu ki is használta ezt, és olyan politikusokkal ült egy asztalhoz, mint Charles De Gaulle, Richard Nixon vagy Anver Szadat egyiptomi elnök. Igaz, a ’80-as években Erzsébet királynő már kifogást keresett és talált, hogy ne kelljen találkoznia Románia diktátorával.

Gázpalackra várva - Aranykor

Húszmilliós láger
Akik hittek benne és a rendszerben, azoknak minden álma összeomlott 1971-ben, miután visszatért távol-keleti körútjáról: a Kim Ir Szen-féle ideológia, valamint Mao kulturális forradalma akkora hatást tett a Ceauşescu-házaspárra, hogy ők is a Szovjetunióval szembekerülő elvtársak útjára léptek.
Az 1971-es „júliusi tézisek” fele sem volt tréfa: bár a sztálinizmust maga Hruscsov is régen elítélte, Ceauşescu neosztálinista és erőszakos nacionalista eszméket kezdett hirdetni, ami a cenzúra szigorodásával, titkosszolgálati terrorral és növekvő önkénnyel járt. Az egyszerű parasztember despotikus hajlamai egyszeriben felszínre kerültek, Ceauşescu saját tervei és vágyai alapján, a realitások és következmények teljes figyelmen kívül hagyásával kezdte kormányozni az országot.
Grandomán terveket szőtt, személyi kultusza a tetőfokára hágott, a köznép mindeközben gyakorlatilag egy nagy és sötét börtönben tengette napjait. Miközben csatornát építtetett a Duna és a Fekete-tenger között a hajóútvonalak lerövidítése érdekében, az üzletek szép lassan kiürültek, a nép szó szerint éhezett, az állandó energiatakarékoskodás miatt pedig hidegben és gyertyafény mellett ücsörgött. Igaz, hogy mindenkinek volt munkahelye, ám minden kézzelfogható eredmény nélkül. Munkanélküliség elméletileg nem volt, aki nem tudott vagy nem akart elhelyezkedni „a munka mezején”, annak hamar találtak elfoglaltságot a bányákban, a csatornánál vagy a Nép Háza építkezéseinél.
A diktátor megalomániájáról Bukarest is híven tanúskodik: 1965 és 1989 között házakat, stadionokat, évszázados templomokat romboltak le, hogy Ceauşescu ízlésének megfelelő épületek kerüljenek a helyükre. („Megjelent egy olyan pletyka is, miszerint Ceauşescu egy tömbházat akart felépíteni Temesvár központjában, a katedrálissal szemben, hogy amikor látogatóba jön, ne lássa többé az Opera erkélyéről” – mesélte Ceauşescu bukása után egy helybéli történész).
Az „Aranykor” esztelen iparosításának egyik legsúlyosabb következményeként gyökeresen megváltoztatták a a magyar lakta vidékek etnikai összetételét, Erdély városaiban tömbháznegyedek épültek a Moldvából és Olténiából betelepített munkások számára. Mindeközben Ceauşescu fényképei, szobrai meghódították a köztereket és középületeket, elnöki reprezentációja pedig a koronás uralkodókét is felülmúlta.

Sorban állás az üzlet előtt

A központilag támogatott bizalmatlanság oda vezetett, hogy a fél ország besúgó, a másik fele besúgott lett, a Szekuritáté terrorja pedig hamarosan minden képzeletet felülmúlt. Egy rossz helyen rosszkor elmondott vicc súlyos börtönéveket vonhatott maga után, egy külföldi rokon látogatása (olykor csak levele) az illető karrierjébe is kerülhetett.
A babonás diktátor
Noha a Ceauşescu-család valamennyi tagja a legmagasabb tudományos elismerésekben részesült, primitív észjárásuk minduntalan kiütközött rajtuk. A ’70-’80-as években például felmerült, hogy az egykor királyi tulajdonban lévő Peleş-kastélyban rendezzék be a rezidenciájukat. A Peleş-kastélyt kezelő muzeológusok azonban ügyesen kihasználták a Ceauşescu-házaspár betegségektől való félelmét, legalábbis ezt állítja az „Aranykor” egyik legendája.
A történet a következő: amikor kiderült, hogy Ceauşescuék a tulajdonukba szeretnék venni a Peleş-kastélyt, mindenki megrémült attól, hogy az ország első házaspárja átépítéseket és bontásokat készül végrehajtani a múlt század híres építészei által tervezett szép kastélyon. Hirtelen ötlettől vezérelve a muzeológusok azt kezdték híresztelni, hogy a kastélyban „garázdálkodó”, a faelemeket támadó gomba az emberre is nagyon veszélyes. A hiszékeny, és betegségektől rettegő házaspár azonnal lemondott tervéről, így a kastély viszonylagos biztonságban vészelte át a kommunista időket. Ma már azt is tudjuk, hogy a diktátor „tudós” neje például cigányasszonyokhoz járt jósolni, hogy megtudja, mit hoz a jövő.
Azt valószínűleg senki sem merte neki előrevetíteni, hogy golyó általi halállal fejezi be földi pályafutását…

Nánó Csaba
erdelyinaplo.ro

Székelyek Szocsiban

Tófalvi és Márton ötödszörre

Nyolc sportágban husznonnégy sportoló képviseli Romániát a február 7-23. között Szocsiban megrendezendő téli olimpián. A romániai küldöttségnek hat székelyföldi tagja lesz. Hatuk közül ketten, a sílövő Tófalvi Éva és edzője, Márton Simon ötödszörre lesznek jelen ötkarikás játékokon.

  

Márton Simon ötödik alkalommal utazhat olimpiára

Tófalvi Éva és Márton Simon részt vett már az 1998-ban Naganóban (Japán), a 2002-ben Salt Lake City-ben (Egyesült Államok), a 2006-ban Torinóban (Olaszország) és a 2010-ben Vancouverben (Kanada) megrendezett téli olimpiákon. Most mindketten egy újabb olimpiára készülnek.

A romániai küldöttségben hat székelyföldi sportember kapott helyet: a csíkszeredai Tófalvi Éva sílövő, a szintén csíkszeredai Kelemen Zoltán műkorcsolyázó és a gyergyószentmiklósi Sára Tímea sífutó, illetve a csíkszeredai-farkaslaki Márton Simon biatlonedző, a csíkszeredai-zürichi Gheorghe Chiper műkorcsolya-edző és a farkaslaki Fancsali Norbert gyúró. 

A magyar küldöttség végleges összetételét hétfőn délelőtt véglegesíti és szavazza meg a Magyar Olimpiai Bizottság, de szinte biztosra vehető, hogy Miklós Edit alpesi síző és Szőcs Emőke sílövő, illetve Antal Zsolt vaxoló tagja lesz a küldöttségnek. Miklós és Szőcs csíki nevelésű, Antal Zsolt pedig gyergyótekerőpataki. Érdekesség, hogy Antal Zsolt sífutóként négy téli olimpián (1994, 1998, 2002 és 2006) képviselte Romániát. Íme, a romániai csapat összetétele.

Alpesi sí. Sportolók: Ania Caill, Alexandru Barbu és Ioan Valeriu Achiriloaie. Edző: Sebastian Barbu.
Sífutás. Sportolók: Sára Tímea, Paul Pepene és Florin Daniel Pripici. Edzők: Ioan Lungociu és Daniel Borca.
Sílövészet. Sportolók: Tófalvi Éva és Cornel Puchianu. Edzők: Márton Simon és Vasile Gheorghe.
Síugrás. Sportoló: Iulian Pîtea. Edző: Florin Spulber.
Műkorcsolya. Sportoló: Kelemen Zoltán. Edző: Gheorghe Chiper.
Szkeleton. Sportolók: Maria Mazilu és Dorin Velicu. Edzők: Florin Bucur és Marius Tomiţă Ene.
Szánkó. Sportolók: Raluca Strămăturaru, Valentin Creţu, Nicolae Radu Şovăială és Alexandru Teodorescu. Edzők: Sorina Ticu és Eugen Radu.
Bob. Sportolók: Maria Constantin, Andreea Grecu (női kettes), Nicolae Istrate, Florin Cezar Crăciun (férfi kettes), illetve Andreas Neagu, Paul Septimiu Muntean, Dănut Moldovan és Bogdan Otavă (férfi négyes). Edzők: Daniel Păcioianu és Silviu Dan Scurtu.
Stáb: Puiu Gaşpar (a Román Síszövetség főtitkára), Delia Iacob, Tatiana Arişanu és Dan Florin Tănase (orvosok), Fancsali Norbert (gyúró) és Alexandru Epuran (a küldöttség vezetője).

Forrás: székelyhon.ro

1500 éves bazilika romjait találták meg a Nicea-i, Iznik-tóban

A Törökország nyugati részén található Iznik-tóban végzett ásatások során egy 1500 éves bazilika maradványait tárták fel.

Iznik latin neve: Nicea ismerősebben cseng sokak számára, hiszen a város az első egyetemes zsinat helyszíne volt 325-ben.
A burszai Uludag Egyetem régészeti tanszékének tanára, Musztafa Szahin elmondta: a templom romjai látszottak már a mintegy 20 méterre lévő vízpartról is, s azért kezdtek bele a feltárásba, hogy többet tudjanak meg az épületről.

Még további vizsgálatokra és kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy pontosan milyen bazilikáról van szó. Feltételezések szerint a romok annak a Szent Péter-templomnak a maradványai, melyről egyes keresztény források említést tesznek. A templom korát még pontosítani kell, de nagy valószínűséggel Krisztus után 500 táján épült.

Pravmir/Magyar Kurír
(vn)

Elrabolták II. János Pál ereklyéjét

Elrabolták II. János Pál ereklyéjét

A Gran Sasso-hegycsúcs tövében fekvő Iencai Szent Péter templomból két nappal ezelőtt eltűnt a Boldog II. János Pál vérét tartalmazó értékes ampulla. A rablók – akik vagy megbízásból tették ezt, vagy sátánista szekta tagjai – nehézség nélkül fértek hozzá az ereklyéhez, mivel a szentélyben nem működött eddig semmiféle biztonsági berendezkedés. Giuseppe Petrocchi aquilai érsek megdöbbenésének adott hangot a gyáva és szentségtörő tett miatt, ugyanakkor bizalmát fejezte ki, hogy az ereklye mielőbb előkerül. 50 rendőr keresi, kutatja a környéket, ahová az ampullát elrejthették.
„Az aquilai hívek szívében élénken él ennek a rendkívüli pápának az emléke, aki annyira szerette ezt a mi földünket és csodálta hegyvidékünk szépségét” – mondta az érsek. Valóban II. János Pál – akit rövidesen a szentek sorában tisztelhetünk – Rómából gyakran felkereste az aquilai hegyeket, hogy itt túrázzon, elmélkedjen és síeljen. A szentélyt, amelyből az ereklyét egy kereszttel együtt elrabolták, Boldog II. János Pálnak szentelték éppen emiatt a különleges szeretet miatt, amelyet e hegyek iránt érzett. Petrocchi érsek megbeszélést folytatott a nyomázással megbízott Savino Guarino csendőr kapitánnyal.

(ik) VR

Izrael nem tartja be a nemzetközi jog előirásait

Szentföld: az amerikai, kanadai, európai és dél-afrikai püspökök nemet mondanak a cremisani fal építésére

A Szentföldi Koordinációs Csoport főpásztorai felhívást tettek közzé, hogy tegyenek igazságot a Cremisan-völgyben, Betlehem közelében húzódó fal kapcsán. A Koordinációs csoport tagjai amerikai, kanadai, európai és dél-afrikai püspökök, akik minden év elején látogatást tesznek a Szentföldön. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság ezekben a napokban hoz döntést a biztonsági fal építéséről azon a területen, ahol 58 palesztin család él Beit Jala-ban. A tervet fel kell számolni – hangoztatják a főpásztorok. Elismerjük Izrael Állam biztonsághoz és biztonságos határokhoz való jogát, de a biztonsági fal láthatóan eltér a Zöld Vonaltól, a nemzetközileg elismert demarkációs vonaltól, amely az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalt területeket és Izraelt elválasztja egymástól – figyelmeztetnek a főpásztorok. A tervezett fal útvonalának háromnegyed része kívül esik a Zöld Vonalon és illegális a nemzetközi igazságügyi bíróság álláspontja szerint, továbbá megszegi a Genfi Egyezményt és az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatát.

Az amerikai, kanadai, európai és dél-afrikai püspökök arra buzdítják a kormányokat, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre annak érdekében, hogy kövesse a nemzetközi jog előírásait és tartsa tiszteletben az érintett családok életfeltételeit, megvédve a Beit Jala-i lakosságot az újabb földtulajdon és ingatlan elkobzástól Izrael részéről. A Koordinációs Csoport főpásztorainak aggodalma az, hogy ez a biztonsági fal inkább arra szolgál, hogy megszilárdítsa a területfoglalásokat és véglegesen elválassza egymástól Betlehemet és Jeruzsálemet.

A püspökök levelükben utalnak a januárban tett látogatásukra a Cremisan-völgyben és a Beit Jala-i családokkal való találkozójukra, akik fájdalmuknak és aggodalmuknak adtak hangot a helyzet kapcsán. A biztonsági fal tönkretesz szőlőket, olajfa- és gyümölcsfa ligeteket és elválasztja a családokat földjeiktől. A püspökök imádkoznak a Beit Jala-i lakosságért, amely igazságot keres és mindazokért, akik az igazságos béke megteremtését keresik a Szentföldön.

Válaszúthoz érkeznek az amerikai magyar közösségek

"Arról álmodtunk, hogy ez egyszer majd az amerikai magyarság fellegvára lesz" -

interjú Horváth Piusz bencés atyával, a San Francisco közeli Woodside-i perjelség szerzetesével.
Válaszúthoz érkeznek az amerikai magyar közösségek lelkipásztori ellátását biztosító szerzetesi közösségek, plébániák ezekben az években. 

A perjelség iskolája

A magyar papi utánpótlás hiányában hogyan oldják meg ezt a problémát? Erre a kérdésre kerestük többek között a választ Horváth Piusz atyával beszélgetve, aki egyik alapítója a hét magyar bencés közül a San Francisco-tól délre, a Szilikon-völgyben található Woodside-i perjelségnek. Először az alapítás történetéről kérdeztük.

(sv) VR

Bővebben:

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához talán egy szűkebb körű ...

Széphavasi hóhérok

Így álltak hozzá 2012-ben

A Magyar Hírlap 2014.01.27. (1.,8.o.) Szentély, ahol magyarok találkoznak címmel adja hírül, hogy nagyon szép kápolnát épít innen nyolcszáz kilométerre, a Szép Havas tetején a budakeszi Szép Havas Egyesület. Döntő részben önerőből húzták fel a Szent Léleknek keresztelt kegyhely falait. (!)
Az egyesület azt szeretné, ha a magyarság találkozóhelye s a magyarság egyesítésének kápolnája lenne az épület.
Az építésről s a hozzá kötődő lelkiségről nyilatkozik a lapnak Szabó Mihály, az egyesület titkára és Hargitay András, a szervezet vezetőségi tagja.
A beszélgetésből kiderül: a Szent Lélek-kápolna építésére szervezett jótékonysági koncertet február 1-jén, szombaton tartják Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében, 17 órai kezdettel (XI. kerület, Villányi út 5-7.)
Eddig a hír.
Arról viszont hallgatnak, hogy a Széphavas Egyesület régészeti kutatás és a Hargita Megyei Műemlék Hivatala engedélye nélkül, ősmagyarkodó, beteges elképzelés alapján feldúlta és jóvátehetetlen kárt okozott Csík szék 13-14. századi egyházi emlékében.
2012. május 21-én 13 órakor készített felvételen jól látszik, hogy a téglalap alakú és félkör szentélyzáródású templom alapjait a szentélynél teljesen szétdúlták. Hogy rotunda kápolnát építsenek a szentély körül mindent megsemmisítettek. A szentély és a hajó között pedig alapot ástak, melynek földjét baloldalra dobták ki.
Talál rájuk a mondás: “Ki minek nem mestere, annak hóhéra!”.
 **

A széphavasi kápolnákról kevés írott emlékünk maradt fenn. Közvetlen és közvetett utalások szólnak róla. A legkorábbi 1630-ban Kun Szeráfin Rómában tanuló ferences növendék jelentése, amit a Hitterjesztési Szent Kongregációnak írt az erdélyi katolikus egyház helyzetéről. Beszámolójában felsorolja többek között Erdélyország hegyeit és átjáróit. A hegyeknél első helyen említi Széphavast. „Alpes nominatae in regno sunt: 1. Szep havas, hoc est Beatae Virginis, ubi in praesens quoque extat capella miraculosa Beatae Virginis in regione Czik.” Vagyis „Az ország havasainak neve: 1. Szép havas, ez Szép Szűz Mária havasa, ahol a jelenben is áll a Csodatevő Boldogasszony kápolnája Csíkban.” A latin nyelvű levélben a Széphavas név után, hogy az olvasók megértsék a havas nevét, magyarázataként hozzáfűzte, hogy ez a Szép Szűz Máriáé. Nagyon fontos üzenetet tartalmaz ez a rövid mondat, mert Szép Szűz Mária nevét nemcsak a kápolna viseli, hanem még a hegyet is róla nevezték el – Szép havas, hoc est Beatae Virginis –, ami azt jelenti, hogy a környékbeli lakosság körében nagy tiszteletnek örvendett Szép Szűz Mária kápolnája. A helynév meg arról tanúskodik, hogy nem új keletű a névadás, hanem régi, akárcsak a kápolna. Az viszont fontos, hogy a kápolnát a Csodatevő Szűz Mária szentélyének írja, amitől a havas szintén a nevét kapta. 

A téglalap alakú templom félkör szentélyzárodással

Egyházi énekeinkben, imádságainkban, köznapi beszédünkben is Szűz Mária neve előtt a szép vagy a csodatevő jelző elég gyakran előfordul. Ha énekeinket nézzük, akkor a hagyományhoz híven a csíksomlyói búcsúsok vagy a labarum alatt vonuló tanulók ma is, mikor megérkeznek a Salvator-kápolnához az „Egészen szép vagy Mária” énekkel köszöntik a Csodatévő Boldogasszonyt. 
1649-ben Millei István kolozsvári jezsuita, a római elöljárójának küldött jelentésében a „székely hegyek közt levő Szűz Mária kápolnájának pünkösdi búcsújáról” tesz említést, ahol  egy jezsuita páter már kétszer prédikált.
1821-ben tartott püspöki vizitációkor még jövedelme volt a kápolnának. Orbán Balázs, amikor ott járt a következőt írta: „Ez 26 lépés hosszú, 8 lépés széles épület volt, félkör apszisú a szentélye a hajó szélességével bír, illetőleg annak minden megszakadás nélküli folytatása, nyugatra néző homlokzata még 7 láb magasságban fennáll, más oldalain is 3 láb vastag falak még 4–5 láb magasan állva, daczolnak az idővel. Ennyi maradvány van e szent romokból, melyek még alig egy század előtt búcsújárók áhitatos énekeit visszhangozták." 

Botár István csíkszeredai régész 2010 nyarán a Kispogányhavasi Szent László kápolnánál végezett régészeti ásatást és annyi időt szakított, hogy a Széphavasi kápolnát pontosan felmérte: "17,5 m hosszú, 6,5 m széles, falvastagsága a szentélynél 0,70 m körüli. Alaprajza meglehetősen egyedi." A régészeti tanulmányban megjegyezte, hogy majdani kutatásoknak kell eldöntenie, hogy mikorra tehető a kápolna építése. 
**
A múlt egyik értékes emlékét a Széphavas Egyesület neve alatt, magyar nemzetet egyesítő kegyhely építése címén, magyar pénzen, magyar lobogó alatt szétdúlták és megsemmisítették. Egy kegyeletes helyet tettek tönkre a kegyhely építők. De mitől lesz kegyhely az építményük? Ki szenteli fel és milyen célra? Mert csak úgy, nem lehet kápolnát építeni.
Tíz méterrel arrább is építhették volna, ha már egy kihasználatlan bástyaszerű építményt akartak, sőt ha a hegyélére építik legalább látható lenne a Gyímesi útról.
Ezzel az építménnyel a Széphavasi székely építészeti emlék nyomai megsemmisültek, s ezt nem a románok tették! Hanem az ostobák!
Talál rájuk a mondás: “Ki minek nem mestere, annak hóhéra!”.