Márton Áron-emlékkiállítás Veszprémben

Márton Áron erdélyi püspökre emlékeztek tegnap, március 27-én Veszprémben a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központban a városban zajló Erdélyi Napok előrendezvényeként. A 75 éve püspökké szentelt főpásztor életéről szóló kiállítás megnyitójára, és boldoggá avatási perét bemutató film levetítésére is sor került, melyet pódiumbeszélgetés követett. A programon Márfi Gyula veszprémi érsek is részt vett.

Az épületbe betérő látogatók időszaki kiállítás keretében, a földszinti kiállító térben elhelyezett tárlaton korabeli dokumentumok, fotók segítségével ismerhetik meg a szent életű főpásztor életét, valamint boldoggá avatási folyamatának eddigi és várható állomásait. A tegnapi eseményre Veszprém városából, sőt távolabbról is számosan eljöttek, Erdélyből pedig Vízi Zakariás, kolozsvári esperes-plébánost hívták meg a szervezők, aki az esti beszélgetés egyik résztvevője is volt.

„Amit itt látunk, abból nyilvánvaló, hogy a szentté válás nem a halál után kezdődik, hanem már életünk során” – mondta a plébános a kiállítás anyagát megtekintve, és egyben utalva arra, hogy azt a boldoggá avatási eljárást, amely most Rómában folyik, a püspök későbbi szentté avatásának reményében indította a Gyulafehérvári Főegyházmegye. Hozzátette: rengeteg dokumentumunk van, melyekből sajnos az is kitűnik, hogy a főpap a kommunista titkosszolgálat legmegfigyeltebb embere, sőt első számú ellensége volt. Erről tanúskodik az a mintegy 77 ezer oldalnyi jelentés, melyet róla írtak.

Márton Áron karizmatikus főpásztor volt, akit megtörni még a kommunista hatalomnak sem sikerült. Hitvallás értékű volt felszentelésének helyszínválasztása is: Kolozsvárott történt, amely 1939-ben még magyar többségű település volt, Márton Áron gyulafehérvári érsekként is itt érezte magát otthon, és Erdély kettészakításakor papjait szintén a magyar hívek melletti kitartásra kérte. Nagysága abban is megmutatkozott, hogy nemcsak a római katolikusokért harcolt, hanem 1944-ben felszólalt a zsidók deportálása ellen. Amikor Romániában a görögkatolikus egyházat megszüntették, felhívást tett közzé, melyben kérte, hogy a római katolikus templomokban tegyék lehetővé számukra, hogy ott misézhessenek.

„Mai szóval élve Áron püspök békességszerző pásztor volt, akinek ’bárányszaga’ van” – ezt már Csiszár Klára teológus mondta Maksay Ágnes és Kötő Zsolt Márton Áron boldoggá avatása c. dokumentumfilmjének délutáni vetítése után, utalva Ferenc pápa közismert kifejezésére, amellyel a jó pásztort jellemezte. A magyar közönség számára Márton Áron személye ismert, a boldoggá avatási eljárás azonban kevésbé. Ezért a háromrészes film bemutatja ennek folyamatát: a rendező tanúkat keres, az életszentség hírét ismerő kortársakat mutatja meg, majd a püspök életrajzát a korba és a történelembe helyezi el, végül pedig a hívő közösség élő hitét mutatja be, amellyel Márton Áron közbenjárását kérik és a boldoggá avatásért imádkoznak.


A beszélgetésen a teológus mellett Vízi Zakariás atya és Kuzmányi István, a Magyar Kurír főszerkesztője osztotta meg gondolatait a látottak kapcsán. A főszerkesztő utalt rá: a filmből is kitűnik, hogy Áron püspök a békesség szerzője, sebek gyógyítója és a szociálisan érzékeny tudott maradni minden személyes szenvedése ellenére. Nem bosszulta meg a kommunisták által megfélemlített papjainak emberi gyengeségeit sem: a megbocsátás és a szegények melletti kiállás jellemezte. Ez akkoriban egyáltalán nem volt természetes, püspöki cingulusának számtalan öltése is szimbolizálta: származásához hűen népének egyszerű fiaként élt, aki oda tud fordulni a bibliai vámoshoz, bűnöshöz is. A résztvevők hangsúlyozták: Márton Áron a politikai realizmus és a morális következetesség olyan egyensúlyát képviselte egy nyomasztó korban, amely csak egy karizmatikus főpásztor sajátja. Erdély népével együtt tehát az egész magyarság joggal és bizalommal várja boldoggá avatását.
Késmárki Zsolt/Magyar Kurír

Egy órára elsötétül Csíkszereda

Csíkszereda idén is csatlakozik a Föld Órája kezdeményezéshez, így március 29-én, szombaton 20.30 és 21.30 óra között szünetelni fog a városi közvilágítás a megyeszékhelyen.

Egy órás villany-lekapcsolással – ha csak szimbolikusan is – a csíkszeredaiak ebben az évben is megmutathatják, hogy nem közömbös számukra a környezetük, fontosnak tartják a környezet védelmét – olvasható a csíkszeredai polgármesteri hivatal felhívásában.

A Föld Órája (Earth Hour) 2007-ben kezdődött Sydneyben, egy évvel később az esemény már globális fenntarthatósági mozgalommá vált, több mint 100 millió ember és 35 ország részvételével. Románia 2009-ben csatlakozott a Természetvédelmi Világalap (WWF – World Wide Fund for Nature) nemzetközi akciójához, melynek célja a globális éghajlatváltozásra való figyelemfelhívás, valamint az energiatakarékosságra való buzdítás.

„Reméljük, idén még több városlakót, intézményvezetőt, vállalkozót sikerül bevonnunk az akcióba, közösségünk figyelmét sikerül minél inkább e nemes ügyre irányítani. Március 29-én 20.30-kor oltsuk le a villanyt lakásainkban is, kapcsoljuk ki elektromos készülékeinket, csatlakozzunk a Föld Órájához” – bátorítanak közleményükben Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának munkatársai. 

**

A gyertyafény mellet olvasd el: Az éjszakai vendég,
vagy  Az éj leple és az éj csöndje alatt  című gondolatok közül egyet,
és imádkozd el népünkért az alábbi imát:

Mindenható örök Atya, 

a Te kezedben van az emberek sorsa 

és Te szabod meg a népek jogait: 

tekints kegyesen reánk, 
akiknek jövőjét és boldogságát 

első szent királyunk 
a te Szent Fiad édesanyjának,  

 a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.

Tekints reánk, válságos időket élő népedre, 

és áraszd ránk Szentlelkedet, 

hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, 

építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.

Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet 

és elszánt, erős akaratot, 

hogy a te szíved szándéka szerint 

előmozdítsák a szociális igazságosságot 

és az emberhez méltó életet.

Világosíts meg és támogass minket, 

hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán 

felelősséget érezzünk szülőföldünkért 

és a szükséget szenvedőkért. 

Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, 

hogy az a Te dicsőségedre 

és ami boldogulásunkra váljék.

Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, 

Szent Mihály arkangyal, 

Szent István király, 

Szent László király - könyörögjetek érettünk 

a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Egyházi jóváhagyással: 18/2012. január 31.

Ferenc pápa szentföldi látogatásának programja

A vatikáni sajtóterem március 27-én közzétette Ferenc pápa szentföldi apostoli útjának hivatalos programját – adta hírül a Vatikáni Rádió.

Jeruzsálemben Fouad Twal latin szertartású pátriárka mutatta be az újságíróknak a Szentatya zarándoklatát.
A látogatásra VI. Pál pápa és Athenagoras konstantinápolyi pátriárka találkozásának 50. évfordulója alkalmából kerül sor. Ferenc pápa elzarándokol a Szentföldre, hogy megemlékezzen az 1964. január 5-i történelmi kiengesztelődésről. Utazása a következő városokat érinti: Amman, Betlehem és Jeruzsálem.
A pápa május 24-én érkezik Jordániába, ahol a királyi palotában udvariassági látogatást tesz a jordániai királyi párnál. Ezután találkozik a helyi hatóságokkal, majd szentmisét mutat be a város nemzetközi stadionjában. A pápa felkeresi Jézus megkeresztelkedésének helyét Betániában, a Jordán folyó túlsó partján, ahol a latin templomban találkozik a szíriai menekültekkel és fiatal fogyatékkal élőkkel.
Május 25-én, vasárnap Ferenc pápa búcsút vesz Jordániától és a palesztin területre, Betlehembe érkezik. Az elnöki palotában kerül sor a pápa hivatalos fogadására, majd a Szentatya udvariassági látogatást tesz Mahmúd Abbász palesztin elnöknél. Ezt követően a helyi hatóságokkal találkozik. A pápa a betlehemi Jászol téren mutat be szentmisét és imádkozza el a Regina Coeli imát. A Casa Nova ferences kolostorban a pápa palesztin családok egy csoportjával ebédel, majd magánlátogatást tesz a Születés barlangjában. Ezután egy menekülttábor központjában köszönti az ott élő gyermekeket.
A Szentatya látogatásának következő állomásai Tel Aviv, majd Jeruzsálem lesznek. Az apostoli delegáció székhelyén magántalálkozóra kerül sor a pápa és I. Bartolomeosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka között. Ferenc pápa és a pátriárka közös nyilatkozatot írnak alá. A Szent Sír-bazilikában tartják meg azt az ökumenikus találkozót, amely a VI. Pál pápa és Athenagoras pátriárka közötti békeölelés 50. évfordulójára emlékezik. A Szentatya a pátriárkákkal, püspökökkel és kíséretével a latin patriarkátuson fogyasztja el vacsoráját.
Május 26-án Ferenc pápa látogatást tesz a jeruzsálemi főmuftinál a Nagy Tanács épületében, majd felkeresi a Nyugati Falat. Ezt követően a Herzl-dombon virágokat helyez el. Látogatásának következő állomása a Jad Vasem Emlékhely. A jeruzsálemi Nagy Zsinagóga közelében lévő központban udvariassági látogatást tesz Izrael két főrabbijánál. Ferenc pápát ezután Simon Peres izraeli elnök fogadja az elnöki palotában.
A jeruzsálemi Notre Dame Központban magánkihallgatáson fogadja a pápát Benjamin Netanyahu miniszterelnök. Délután az Olajfák hegyén lévő ortodox templommal szemben lévő épületben ugyancsak magántalálkozóra kerül sor a Szentatya és I. Bartolomeosz pátriárka között.
A pápa a getszemáni templomban találkozik a papokkal, a szerzetesekkel, a szerzetesnőkkel és a szeminaristákkal. Végül a Cenákulum termében szentmisét mutat be a szentföldi püspökökkel. Ez Ferenc pápa Jézus földjén tett első zarándoklatának utolsó állomása. A Szentatya Tel Aviv Ben Gurion repülőterén vesz búcsút Izrael államtól és hétfőn a késő esti órákban érkezik vissza Róma Ciampino repülőterére.

* * *

A vatikáni sajtóterem igazgatója, P. Federico Lombardi SJ újságírók kérdéseire a következőket válaszolta csütörtökön délben Ferenc pápa útjáról: „Mint ahogy a Szentatya szentföldi útjának ma reggel közzétett programjából kitűnik, az út előkészületei a tervek szerint tovább folytatódnak. Tudatában vagyunk annak, hogy Izraelben feszültség áll fenn a szakszervezetekkel, de reméljük, hogy hamarosan ismét helyreállnak a formális kapcsolatok az illetékes hatóságokkal a pápa látogatásának megfelelő előkészítése érdekében.”
Magyar Kurír

A közel-keleti keresztények aggasztó jövőjéről

Ferenc pápa március 28-án délelőtt fogadta a Vatikánban a görög köztársasági elnököt, Karolosz Papuliaszt, aki ezt követően találkozott Pietro Parolin bíboros államtitkárral, valamint Dominique Mamberti érsekkel, az államokkal való kapcsolatok titkárával, tudósít a Vatikáni Rádió.

A megbeszélések során megállapították, hogy jók a kapcsolatok a Szentszék és Görögország között. Megvitatták a közös érdeklődésre számot adó kérdéseket, jelesül a vallási közösségek jogi helyzetét, a vallás szerepét a társadalomban és az ökumenikus együttműködést. Kitértek a világgazdasági válság társadalmi következményeire, valamint a görög EU-jelenlétre. Végül pedig aggodalmuknak adtak hangot a közel-keleti keresztények jövőjét illetően, továbbá a politikai instabilitás és a világ különböző térségeiben zajló konfliktusok miatt – olvasható a görög elnök vatikáni látogatásáról kiadott szentszéki közleményben.
Magyar Kurír

RMDSZ - Székelyföld területi autonómia tervezetét

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) benyújtja a román törvényhozásban a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét – jelentette ki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély László, a szövetség politikai alelnöke (képünkön).

„Egy újabb tervezettel jövünk, nem tudom mikor, mert mi makacsabbak vagyunk, és azt a demokratikus játékszabályok szerint be fogjuk nyújtani, és meg fogjuk vitatni a román többséggel is” – idézte a Mediafax hírügynökség Borbély László kijelentését. Az alelnök hozzátette, az RMDSZ-nek 6-7 százaléka van a román törvényhozásban, ezért a képviselők további 44 százalékán múlik, hogy elfogadják-e vagy elutasítják az autonómiatervezetet.
„Ejnye, hogy megijedtünk!” – reagált az RMDSZ alelnöke arra, hogy a román sajtó a napokban értesült az RMDSZ szakértői által kidolgozott törvénytervezetről. Hozzátette: nem érti, mi a gond azzal, hogy az RMDSZ újabb törvénytervezetet nyújt be, hiszen a szövetség programja 1993 óta tartalmazza a Székelyföld autonómiájának a célját, és erre vonatkozó két korábbi törvénytervezetet „nagy sikerrel” elutasította már a bukaresti törvényhozás.
Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök előbb 2013 végére, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását, hogy egy hónapos nyilvános vita után a tervezetet benyújthassák a parlamentben. A tervezet mindeddig nem került nyilvánosságra, de egy héttel ezelőtt átadták a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőinek, hogy közösen véglegesítsék a szöveget.
Korábban csak az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó képviselők nyújtottak be hasonló tervezeteket a román törvényhozásban, ezeket a szövetség vezetése nem támogatta. A legutóbbi tervezet szenátusi szavazásáról a szövetség vezető politikusai távol maradtak. A korábbi törvénytervezetek kezdeményezőinek egy része ma az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) politizál.
A román nyelvű média a székelyföldi területi autonómia követelését rendszerint olyan „csaliként” mutatja be, amelyet a magyar pártok a választási kampányokban vesznek elő, hogy megszerezzék vele a magyarság szavazatait.

székelyhon.ro

Isten profitja a szeretet - F pp

Isten mindig szeret, nem tud más tenni. Az Úr Jézus mindig vár minket és megbocsát, ő irgalmas Isten, aki ünnepel, amikor visszatérünk hozzá. E gondolatokról beszélt március 28-án reggeli homíliájában Ferenc pápa a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén - adja hírül a Vatikáni Rádió.

A Szentatya a mise első olvasmányából kiindulva fejtette ki gondolatait. Ozeás próféta (Oz 14,2–10) szavai nyomán ezt mondta: Az Úr figyelemmel kísér bennünket és gyöngéd szavakat intéz hozzánk. Még akkor is, amikor keményebbnek hangzó beszéddel szólít a megtérésre, valójában szeretettel teli sóvárgás hangzik szavaiban. Az Atya buzdítása ez, aki ezt mondja fiának: „Térj meg az Úrhoz, a te Istenedhez”. Térj meg, itt az ideje, hogy visszatérj a szülői házba. Csak ezekkel a szavakkal tudunk órákat tölteni imádkozva.

Ilyen a mi Istenünk, a mi Atyánk szíve: soha, soha nem fárad el. Ezt tette évszázadokon keresztül, akkor is, amikor népe sok esetben megtagadta a hitet. Azon a délután, amikor Ádámot kiűzte a Paradicsomból, nagy fájdalmat érzett, ám egy ígéretet is tett és ezt az ígéretét mindig hűségesen megtartja, mert nem tagadhatja meg saját magát. Így tehát megvárt bennünket a történelem folyamán, ő, a mindig várakozó Isten.

Ferenc pápa ezután péntek reggeli homíliájában felidézte a tékozló fiú evangéliumi jelenetét. Lukács evangéliumában olvassuk, hogy az apa már messziről látta fia érkezését, mert folyton várt rá. Minden nap kiment háza tornácára és nézte, hogy jön-e a fia. És amikor észreveszi, hogy közeledik, „elébe siet és a nyakába borul”. A tékozló fiú gondolatban megfogalmazza, hogy mit mond majd apjának, de az apa nem hagyja beszélni, ölelésével belé fojtja a szót.

„De Atyám, én oly sok bűnt követtem el, nem tudom, hogy elégedett lesz-e velem Isten” – mondta a Szentatya képzeletbeli kérdezőjének. „Te próbálkozz. Ha meg akarod ismerni az Atya gyöngédségét, menj hozzá, próbálkozz és aztán majd elmeséled.” Isten nemcsak vár bennünket, hanem meg is bocsát. Az irgalmas Isten soha nem fárad el abba, hogy megbocsásson. Mi vagyunk azok, aki elfáradunk a bocsánatkérésben. Gazdasági szempontból ez negatív egyenleget jelent. Isten mindig vesztes az anyagi dolgok egyenlegében, ám mindig ő a győztes a szeretetben.

Mindez azért van így, mivel ő az első, aki teljesíti a szeretet parancsolatát. Ő szeret: nem tud mást tenni. Jézus sok beteggel csodát tett, meggyógyította őket. Ezek annak a számtalan csodának a jelei, amelyeket az Úr velünk tesz, amikor elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy felkeljünk és odamenjünk hozzá. Ha ez történik, akkor az Úr ünnepelve fogad bennünket. Ez az ünnep nem olyan, mint a gazdag ember lakomája, akinek a háza előtt ott ült a szegény Lázár. Isten olyan lakomát készít nekünk, mint amilyennel az apa ünnepelte tékozló fiát.

Ferenc pápa az olvasmány szavaihoz visszatérve azt mondta: Isten ígérete az, hogy „virulsz majd, mint a liliom, kiterjednek ágaid, pompád és illatod olyan lesz, mint az olajfáé Libanonban.” Minden olyan személy, nő és férfi, aki veszi a bátorságot és visszatér az Úrhoz, rátalál Isten ünnepének örömére. Ezek a szavak segítsenek bennünket, hogy a mi Atyánkra gondoljunk, aki mindig vár, aki mindig megbocsát és aki mindig ünnepel, amikor visszatérünk hozzá.
Magyar Kurír

Mit üzent Ferenc pápa a politikusoknak?

493 olasz parlamenti képviselő vett részt azon a szentmisén, amelyet Ferenc pápa mutatott be március 26-án. A Vatikáni Rádió megkérdezett néhány olasz politikust, hogyan hatottak rá a pápa szavai.

Jézus idejében volt egy vezető réteg, amely eltávolodott a néptől, nem volt képes másra, csak hogy saját ideológiáját kövesse, és korrupcióba süllyedjen. Pártérdekek, belső harcok: ezekre fordították energiájukat azok, akik Jézus idejében hatalmon voltak – mondta homíliájában Ferenc pápa.

Laura Boldrini, az olasz parlament képviselőházának elnöke a szentmisét követően így foglalta össze a pápa szavainak hatását: „Fontos üzenete van: ne peregjenek le rólunk az embereknek, a nehéz helyzetben élőknek a szükségletei. A pápa mai szavai nagy hatással bírnak. Azt mondta a vezető rétegnek: képeseknek kell lenniük arra, hogy válaszoljanak azoknak az embereknek a bajaira, szükségleteire, akik már nem képesek megoldani a gondjaikat. Olyan üzenet ez, amely a maga egyszerűségében különleges erővel rendelkezik… Nem a jólétben mutatkozik meg az ember értéke: az ember értékét nem a jövedelemigazolása alapján ítéljük meg, hanem annak függvényében, hogy milyen belső értékekkel rendelkezik…”

Angelino Alfano olasz belügyminiszter szerint a pápa szavait le kell fordítani a politika nyelvezetére. „Szent szavakat mondott, amelyek alapvető parancsokat idéznek fel: kötelesek vagyunk arra, hogy meghallgassunk másokat és nyitott legyen a szívünk, ez minden más dolog előfeltétele” – mondta. Hozzátette: a politika akkor jó, ha nem a politikát irányítók egyéni szükségleteit helyezi előtérbe, hanem a szenvedő emberek, a nép kollektív szükségleteit, vagyis a közjóért cselekszik.

Graziano Delrio regionális ügyekért felelős miniszter így nyilatkozott: „Ami engem illet, azt hiszem, nagyon erőteljes buzdítással fordult hozzánk a pápa azzal kapcsolatban, hogy ne távolodjunk el a néptől, hanem maradjunk közel hozzá, ne zárkózzunk magunkba. Érezzük ennek fontosságát és azt hiszem, mélyen el kell gondolnunk rajta.”
Magyar Kurír
(tzs)

Obama és a pápa

A pápa nem csupán hirdeti az evangéliumot, hanem meg is éli azt – nyilatkozta Barack Obama
A Fehér Ház elnöke szerdán este érkezett a római fővárosba hivatalos látogatásra. A csütörtök délelőtti pápai audiencia után találkozik Napolitano államelnökkel és Renzi miniszterelnökkel is. „Obama a pápával a szegénység leküzdéséért” – ezzel a címmel egész oldalas cikk jelent meg csütörtökön a Corriere della Sera – című olasz napilapban, amely interjút készített az amerikai elnökkel. „Azért jövök Rómába, hogy meghallgassam a pápát” – nyilatkozta Obama. Maga Ferenc pápa is bejelentette, hogy beszélni fog vele, többek között a kritikus közép-afrikai helyzetről.

„A pápa nem pusztán hirdeti az evangéliumot: meg is éli” – válaszolta az olasz újságírónak Barack Obama, aki a szegénység legyőzésének lehetséges közös módjaira kérdezett rá a Szentatya és az amerikai elnök között, akik tudvalevőleg másképp látják a globalizáció kérdését. „Amikor a pápa beszél, szavainak óriási a súlya” – ismerte el a politikus, majd így folytatta: „elkötelezettsége a társadalmi igazságosságért, a szeretetről és az együttérzésről szóló üzenete az emberek, és főként a legszegényebbek, a legsebezhetőbbek iránt az egész világon inspirálóan hatottak az emberekre, köztük rám is”. És itt nemcsak gazdasági problémáról van szó: az egész mögött etikai kérdés húzódik”. „Azzal, hogy a pápa folyton sürget miket, felnyitja a szemünket a veszélyre, nehogy hozzászokjunk az egyenlőtlenségekhez, normálisnak fogadva el azokat”.

Ami a globalizációt illeti, Obama elnök meggyőződése, hogy a kereskedelem fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy néhány évtized leforgása alatt emberek milliói kikerültek a szegénységből. „A pápának ugyanakkor igaza van – ismeri el az amerikai elnök – abban, hogy ez a haladás nem ért el elegendő számú embert, túl sokan lemaradtak”. „Alig várom, hogy halljam a pápa gondolatait arról, miként győzhetjük le a nagy kihívásunkat”. A szociális kérdésekben való nézetkülönbségekre utalva Obama dicséri Ferenc pápa bátor szókimondását, amellyel a legnagyobb gazdasági és szociális kihívásokról beszél. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden kérdésben egyetértenének – olvassuk még a Corriere della Sera – című napilapban.

(gá) VR