Kiszabadult a Donyeckban eltűnt katolikus pap

A Donyeckben fogva tartott Pavel Vítek lengyel katolikus pap kiszabadult – közölték szerdán Lengyelország külügyminisztériumában.

© Fotó: East News/Karol Serewis/Karol Serewis

Az Osztrov helyi hírportál szerint Pawel Witeknek kedd délután veszett nyoma. Witek egy donyecki római katolikus templom plébánosának meghívására érkezett a városba. Kedd este részt vett volna a város egyik terén a közös békeimában, de nem tudták felvenni a kapcsolatot vele, és azóta sem tudni, hogy hol van. Az UNIAN hírügynökség meg nem erősített információi szerint Pawel atyát az önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaság" képviselői tartják fogva a biztonsági szolgálat épületében. 
A pap kiszabadult, élve egészségesen. A lengyel diplomaták védelme alatt áll - írta a Twitterben Marcin Wojciechowski, a lengyel KüM sajtótitkára.

A lengyel média adatai szerint Vitek kiszabadítása annak köszönhető, hogy tárgyalások folytak Jakub Wołąsiewicz, Lengyelország donyecki főkonzulja és a papot fogvatartó népfelkelők között.

OH

Ismét erdélyi látogatásra érkezett Károly herceg

Ismét erdélyi magánlátogatásra érkezett Károly herceg – közölte a Mediafax hírügynökség.

Archív felvétel
A brit trónörökös (képünkön) magánrepülője kedden a kora délutáni órákban szállt le a marosvásárhelyi repülőtéren. Károly herceg előbb a Brassó megyei Szászfehéregyházára (Viscri) utazott, ahol szemügyre vette a tulajdonában levő falusi házat, majd estére a székelyföldi Miklósvárra érkezett, ahol Kálnoky Tibor gróf rezidenciáján éjszakázik.
A Mediafax tudni véli, hogy a herceg szerdán Zalánpatakra (Valea Zalanului) megy, ahol egy több falusi házból álló épületegyüttessel rendelkezik. Károly herceg székelyföldi birtokán erdélyi fekete kopasznyakú tyúkokat és mangalicákat nevelnek.
A herceg visszajáró vendégnek számít Romániában. Legutóbb tavaly júniusban járt Erdélyben, majd pár napos zalánpataki pihenő után Bukarestben találkozott Victor Ponta miniszterelnökkel és Traian Băsescu államfővel. A herceg többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni.
A brit királyi család erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik: II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.

székelyhon.ro

Ceauşescu szellemiségét hordozó PSD-s himnusz- és zászlótörvény

A soviniszta Ceauşescu-diktatúra gyakorlatát idéző szociáldemokrata párti (PSD) törvényjavaslatot fogadott el kedden hallgatólagosan a szenátus.

A tervezet, amely a nemzeti jelképekről szóló törvényt módosítaná, mindennap kötelezővé tenné a román himnusz eléneklését az iskolákban.
Egyúttal kötelezné a közintézményeket, művelődési intézményeket és iskolákat, hogy folyamatosan tűz­zék ki a román zászlót. Megtiltaná egyúttal a románon kívül más zászlók kitűzését még a magánterületeken is.
A tervezetet még a képviselőháznak is meg kell vitatnia.

székelyhon.ro

Ferenc pápa összefoglalója szentföldi útjáról

Kedves Testvérek, jó napot kívánok! – így kezdte beszédét Ferenc pápa visszatérve szentföldi útjáról.
„Az elmúlt napokban, amint tudjátok, zarándoklatot tettem a Szentföldre. Ez nagy ajándék volt az egyház számára és ezért hálát adok Istennek. Ő vezetett el engem arra az áldott földre, amely látta Jézus történelmi jelenlétét és ahol alapvető események történtek a zsidóság, a kereszténység és az iszlám számára...

Ennek a zarándoklatnak az elsődleges célja az volt, hogy megemlékezzünk VI. Pál pápa és Athenagórász pátriárka történelmi találkozójának 50. évfordulójáról. Ez volt az első alkalom, amikor Péter utóda meglátogatta a Szentföldet: VI. Pál a II. Vatikáni Zsinat idején megkezdte korunk pápáinak Olaszországon kívüli utazásait. Róma püspökének és Konstantinápoly pátriárkájának ez a prófétai gesztusa mérföldkövet jelentett a minden keresztény egységéhez vezető úton, amely a sok szenvedés ellenére ígéreteket hordoz magában. Tehát találkozóm Bartolomeosz pátriárkával, Krisztusban szeretett testvéremmel, a látogatás csúcspontját jelentette. Együtt imádkoztunk Jézus sírjánál; velünk volt III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, valamint Nourhan az örmény apostoli egyház pátriárkája, továbbá a különböző egyházak és közösségek érsekei és püspökei, polgári hatóságok és sok világi hívő.

Azon a helyen, ahol felhangzott a Feltámadás bejelentése, éreztük a Krisztus tanítványai között még létező megosztottságok minden keserűségét és fájdalmát; ez valóban nagyon rossz érzés szívünknek. Még mindig megosztottak vagyunk. Éppen azon a helyen, ahol felhangzott a Feltámadás híre, ahol Jézus nekünk adja életét, még mindig egy kicsit megosztottak vagyunk. Főleg azon a szertartáson, amely tele volt kölcsönös testvériséggel, megbecsüléssel és szeretettel, erőteljesen éreztük a Feltámadt Jó Pásztor hangját, aki minden bárányát egy nyájban akarja összegyűjteni; éreztük annak a vágyát, hogy begyógyítsuk a még nyílt sebeket, és kitartóan folytassuk az utat a teljes szeretetközösség felé.

Ismételten, mint ahogy az előző pápák tették, bocsánatot kérek azért, amivel elősegítettük ezt a megosztottságot és kérem a Szentlelket: segítsen begyógyítani a sebeket, amelyeket mi okoztunk többi testvérünknek. Mindnyájan testvérek vagyunk Krisztusban, és Bartolomeosz pátriárkával, akivel barátok, testvérek vagyunk, osztozunk abban a kívánságban, hogy együtt haladjunk, megtegyünk mindent, amit mától kezdve megtehetünk: imádkozzunk együtt, dolgozzunk együtt Isten nyájáért, keressük a békét, őrizzük meg a teremtett világot, olyan sok minden közös ügyünk van. És mint testvéreknek kell előre haladnunk.

A zarándoklat másik célja az volt, hogy bátorítsam a térségben a békefolyamatot, amely egyidejűleg Isten ajándéka és az emberek elkötelezettsége. Ezt tettem Jordániában, Palesztinában és Izraelben. És mindig zarándokként, Isten és az ember nevében tettem ezt, szívemben nagy együttérzéssel annak a földnek a gyermekei iránt. Már régóta együtt élnek a háborúval, és joguk van ahhoz, hogy végre rájuk köszöntsenek a béke napjai!
Ezért arra buzdítottam a keresztény hívőket, hogy hagyják „felkenni” magukat nyílt és engedelmes szívvel a Szentlélek által, hogy egyre inkább képesek legyenek az alázat, a testvériség és a kiengesztelődés gesztusaira. Alázat, testvériség, kiengesztelődés. A Szentlélek lehetővé teszi, hogy így viselkedjenek a mindennapi életben más kultúrájú és vallású emberekkel. Így a béke munkásaivá válnak. A békét házilag készítjük el, nincsenek békét gyártó iparok. Minden nap készítjük saját kezünkkel és nyílt szívünkkel, hogy jöjjön el Isten ajándéka. Ezért buzdítottam arra a keresztény híveket, hogy hagyják „felkenni” magukat a Szentlélek által.

Jordániában megköszöntem a hatóságoknak és a népnek elkötelezettségüket a háborús területekről érkező számos menekült befogadására. Olyan humanitárius elkötelezettségről van szó, amely megérdemli és igényli a nemzetközi közösség állandó támogatását. Meghatott a jordániai nép nagylelkűsége, az, hogy sok menekültet befogadnak, akik a háború miatt hagyják el otthonukat. Az Úr áldja meg sok-sok áldásával ezt a népet. Imádkozzunk, hogy az Úr áldja meg ezt a befogadást és kérjük az összes nemzetközi intézményt, hogy segítse ezt a népet a befogadásban!

A zarándoklaton egyéb helyeken is bátorítottam az érdekelt hatóságokat, hogy folytassák erőfeszítéseiket és csökkentsék a feszültségeket a közel-keleti térségben, különös tekintettel a sokat szenvedett Szíriára, továbbá keressenek igazságos megoldást az izraeli-palesztin konfliktusra. Ezért meghívtam Izrael és Palesztina elnökét, akik mindketten a béke emberei és munkásai, hogy jöjjenek el a Vatikánba és imádkozzanak velem együtt a békéért. És arra kérlek benneteket, ne hagyjátok magukra őket: imádkozzatok sokat, hogy az Úr megadja nekünk a békét, adja meg a békét annak az áldott földnek! Számítok imáitokra. Erőteljesen imádkozzatok, hogy eljöjjön a béke!

Ez a szentföldi zarándoklat egyben alkalom volt arra, hogy megerősítsem hitükben a keresztény közösségeket, amelyek sokat szenvednek, továbbá, hogy kifejezzem az egész egyház háláját a keresztények jelenlétéért abban a térségben és az egész Közel-keleten. Ezek a testvéreink a remény és a szeretet bátor tanútevői, a föld „sója és világossága”. Hit- és imaéletükkel, valamint nagyra értékelt oktatási és segélynyújtási tevékenységükkel a kiengesztelődés és a megbocsátás érdekében működnek, hozzájárulva a társadalom közjavához.

Ezzel a zarándoklattal, amely az Úr valódi kegyelme volt, a remény szavát kívántam elvinni, de ugyanakkor én is részesültem a remény szavában! Azoktól a fivérektől és nővérektől kaptam, akik remélnek „minden remény ellenére” (vö. Róm 4,18), számos szenvedésen mennek keresztül, mint azok, akik elmenekültek hazájukból a konfliktusok miatt; mint azok, akik a világ minden részén hátrányos megkülönböztetésben, üldöztetésben részesülnek Krisztusba vetett hitük miatt. Továbbra is álljunk melléjük! Imádkozzunk értük, a Szentföld és egész Közel-kelet békéjéért. Az egész egyház imája támogassa a keresztények teljes egység felé vezető útját, hogy a világ higgyen Isten szeretetében. Isten Jézus Krisztusban eljött, hogy közöttünk lakozzék.

Mindenkit arra szólítok fel, hogy imádkozzunk együtt Máriához, a Béke Királynőjéhez, a keresztények közötti egység Királynőjéhez, minden keresztény „édesanyjához”: adja meg nekünk a békét, az egész világnak, és vezessen el bennünket az egység útján!”


Vatikáni Rádió

Zarándoklat Szent László sírjához

A Váradi Esperesi kerület tavalyi kezdeményezése nyomán az idén is gyalogos zarándokútra indult Nagyvárad római katolikus népe a velencei római katolikus templomtól Szent László sírjához – tájékoztat az erdon.ro.

A várad-velencei plébániatemplomban és környékén gyülekeztek vasárnap a város római katolikus egyházközségeinek, illetve a szerzetesközösségek képviselői, hogy az esperesi kerület tavalyi kezdeményezésének idén is eleget téve, ismét gyalogos zarándoklatra induljanak Szent László király sírjához, a Kárpát-medencei keresztények egykori zarándokhelyéhez, a nagyváradi várhoz.

A vártemplomnál Fodor József általános helynök, a káptalan vezetője és Ján Mlinárcsik plébános fogadták az érkezőket. A szentmisére való ráhangolódás előtt Pék Sándor kerületi esperes arra hívta fel a hívek figyelmét: annak idején Szent László a várban építette fel az első székesegyházat, itt volt a sírja, az évszázadok folyamán pedig keresztények tömege zarándokolt ide, hogy imáival a közbenjárását kérje bajainak, peres ügyeinek kedvező megoldása érdekében.

A szentmise főcelebránsa Böcskei László megyéspüspök volt, aki bevezetőjében hangsúlyozta: napjainkban is aktuális Izajás próféta buzdítása, aki arra hívott, hirdessük úgy, hogy mindenki hallja: megváltotta az Úr az ő népét. Ezt jelezte a körmenet is, mely nem halotti felvonulás volt, hanem az imák és egyházi énekek azt nyomatékosították, hogy Várad katolikus népe napjainkban is Szent László hitére támaszkodva kéri az ő közbenjárását azért, hogy bátran és kitartóan tudjon kereszténységéről tanúságot tenni a világ előtt.
Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Prédikációjában Fodor József többek közt felhívta a figyelmet: első keresztény őseink is a katakombákba vonultak elődeik sírjához, hogy imáikkal erőt gyűjtsenek hitük megtartásához. Az özvegyek a vértanúk sírjánál magasra emelték a gyermekeiket, és azt mondták: „Nézd fiam, itt van édesapád, aki Jézus Krisztusért adta életét! Tanulj tőle bátorságot, hogy mindig kitarts a szent hit mellett!” Később Szent László mutatott példát arra nézve, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, milyen eszméket kell követnie egy olyan igazi kereszténynek, akinek erényei közé tartozik az erkölcsi tökéletesség. Elődje, Szent István nyomában haladt, amikor kegyes uralkodása által biztosította népe jövőjét. Keresztény uralkodó volt a szó legnemesebb értelmében, amikor büntetett, azt is szeretetből tette, igazságos volt, és szelíd volt a fenyítésben. Erkölcsi nagysága révén példakép minden idők emberének, hiszen hitelesen megmutatta, miképp lehet szeretni a hazát, s egyúttal hűséggel szolgálni a hitet.

A szentmise után a zarándokok a Boldogságos Szűz közbenjárását kérik az ő tiszteletére szentelt első székesegyház helyén felállított Mária-oltár körül.

Magyar Kurír

Őszentsége az újságírók kérdésére a repülőgépen válaszolt

Imatalálkozó az izraeli és a palesztin vezetőkkel a Vatikánban, a keresztények egysége, a szexuális visszaélések esetei, a Római Kúria reformja, a családról szóló szinódus az elváltak és újra házasodottak áldoztatásáról és a papi nőtlenségről, majd közelgő ázsiai utazásai Dél-Koreába, Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre, végül pedig egy esetleges lemondása a pápaságról – ezek voltak azok a főbb témák, amelyekről az újságírók kérdezték a pápát.

A Szentatya egyszerű és közvetlen stílusban válaszolt a szerteágazó kérdésekre. Meghívása Simon Perez és Mahmud Abbasz elnöknek a vatikáni imatalálkozóra nem a közvetítést, hanem az együttes imát célozza: „Sokat imádkozom az Úrhoz, hogy ennek a két vezetőnek, ennek a két kormánynak legyen bátorsága előremenni. Ez az egyetlen út a békéhez”.

Jeruzsálemről vallási szempontból szólt a pápa, mint a béke városáról a három vallás számára.
Bartolomeosz pátriárkával az egységről beszéltek, amit menet közben érünk el. Nem egy teológiai kongresszuson, ahogy Athenagorasz mondta VI. Pálnak: „Mi együtt megyünk, nyugodtan, a teológusokat pedig mind egy szigetre tesszük, hadd vitatkozzanak egymás között!” Az egységért tehát együtt kell zarándokolni, együtt kell imádkozni és dolgozni, segítve egymást. Vegyük például a Húsvét kérdését, amelyet katolikusok és ortodoxok ma különböző időpontokban ünnepelnek. A pápa hozzáfűzte: „Mert egy kicsit nevetséges: ’Mondd csak, a te Krisztusod mikor támad föl? - A jövő héten. – Hm, az enyém a múlt héten támadt föl…’ Húsvét dátuma az egység jele”.
A Bartolomeosz pátriárkával való kapcsolatáról így nyilatkozott: „Testvérként beszélünk egymással. Szeretjük egymást, kölcsönösen beszámolunk kormányzásunk nehézségeiről. Sokat beszéltünk az ökológia problémájáról, amely mindkettőnket aggaszt. Össze akarunk fogni ennek a problémának a megoldására”.

Ami a papok részéről kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaéléseket illeti, a pápa úgy fogalmazott: „Ez olyan, mintha elárulnánk az Úr testét, olyan mint a fekete mise”. Jelenleg három püspök ellen zajlik eljárás. Senkivel nem fognak kivételezni, a zéró tolerancia elve érvényesül minden esetben. Ferenc pápa azt is bejelentette, a közeljövőben az egyik reggeli szentmisén, amit a vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában mutat be, jelen lesz néhány személy, aki visszaélés áldozata volt. Utána pedig személyesen fog találkozni velük az erre felállított bizottság vezetőjével együtt.
A következő téma a Római Kúria reformja volt, amely már „jól áll” – ahogy a Szentatya fogalmazott. A cél a struktúra egyszerűsítése, például a dikasztériumok összevonásával. Az egyik kulcskérdés a gazdasági tényező: júliusban és augusztusban további értekezletek várhatók. Ami a botrányokat illeti, a pápa emlékeztetett Jézus szavaira, aki elkerülhetetlennek nevezte azokat: emberek vagyunk, mind bűnösek. A lényeg, hogy elkerüljük a további botrányokat, ugyanis a pápa a gazdasági vezetésben áttekinthetőséget és tisztességet akar látni. A vatikáni pénzintézetben (IOR) több száz számlát megszüntettek, amelyek tulajdonosai nem jogosultak a számlavezetésre. A IOR azért van, hogy az egyházat szolgálja – tette hozzá a pápa.

A család témájával foglalkozó őszi püspöki szinódus kapcsán megvallotta: sajnálja, hogy egyesek – köztük egyházi személyek is – az egészet az elváltak és újra házasodottak áldozásának kérdésére szűkítik le. Ahogyan azt már XVI. Benedek többször is megállapította: tanulmányozni kell a házasságok semmissé tételének eljárását és tisztázni, hogy az elváltak nincsenek kiközösítve azért, mert sokszor úgy bánnak velük. A papi cölibátusra vonatkozóan úgy fogalmazott a Szentatya, hogy az egy olyan életmód, amit értékel; ajándék az egyház számára. Azonban nem dogmáról van szó, az ajtó tehát mindig nyitva áll, annál is inkább, mert már most is vannak keleti rítusú katolikus nős papok.

Ferenc pápa szólt közelgő ázsiai utazásairól is: augusztusban Dél-Koreába megy, majd januárban tervezi, hogy Srí Lankára és a Fülöp-szigetekre látogat a tájfun sújtotta régióba. Beszélt az üldözött keresztényekről, mondván: korunkban több a vértanú, mint az egyház kezdeti időszakaiban.  
A jelenlegi gazdasági rendszert pedig gyilkosnak és kiselejtezőnek nevezte, hiszen egyedül a pénz parancsol.

Végül válaszolt az egyik újságíró kérdésére, aki arról faggatta, hogy esetleg lemondana-e a pápaságról. „Azt teszem majd, amit az Úr mond. Imádkozom, megpróbálok Isten akarata szerint cselekedni. XVI. Benedeknek már nem volt ereje, és őszintén, hívő és alázatos emberként hozta meg ezt a döntést. Hetven évvel ezelőtt nem léteztek nyugalmazott püspökök. Mi történik majd a nyugalmazott pápákkal? Úgy kell tekintenünk XVI. Benedekre, mint egy intézményre: kinyitott egy kaput, a nyugalmazott pápák kapuját. Nyitva áll az ajtó, hogy lesznek-e, csak Isten tudja. Én azt hiszem, hogy ha Róma püspöke úgy érzi, fogytán az ereje, föl kell tennie magának ugyanazokat a kérdéseket, amiket Benedek pápa tett föl” – mondta még a Szentföldről hazatérőben Ferenc pápa a repülőgépen.

(gá) VR

Ferenc pápa szentmiséje a Cenákulumban

Lezárult Ferenc pápa háromnapos szentföldi utazása. Hétfő este tizenegy órakor szállt le az El Al légitársaság gépe Róma Ciampino repülőterére. A Szentatya rendkívül intenzív programjának utolsó mozzanata a Cenákulumban bemutatott szentmise volt – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

Jézus a Cenákulumban ünnepelte tanítványaival az Utolsó Vacsorát, itt jelent meg feltámadása után közöttük, és itt szállt le a Szentlélek Máriára és a tanítványokra, itt született az Egyház.
A hely mindig vita tárgya volt: a ferencesekre bízták, azután átalakították mecsetté, ma pedig Izrael állam ellenőrzése alatt áll. A Cenákulumban II. János Pál pápa is misézett. Ma már használhatják a keresztények liturgikus célokra, ez azonban nem fékezte az elmúlt napokban a tiltakozást az ultraortodox zsidók részéről, akik ezen a helyen tisztelik Dávid sírját, és maguknak követelik a tulajdonjogot.
Ferenc pápa a szentföldi püspökökkel és a pápai kíséret tagjaival mutatta be a szentmisét hétfőn délután.
A Szentatya homíliájában rámutatott, hogy a Cenákulumban született az Egyház, amelynek sajátossága, hogy kifelé nyit, misszióba indul. Mire emlékeztet minket a Cenákulum?  
A szolgálatra: Jézus megmosta tanítványai lábát, hogy mi is szolgáljuk a szegényeket, a betegeket és a kitaszítottakat. Emlékeztet minket az Eucharisztiára, az áldozatra: Jézus példájára, aki felajánlotta magát értünk az Atyának, mi is felajánlhatjuk életünket, munkánkat, örömeinket és fájdalmainkat Istennek. A Cenákulum a barátságra is emlékeztet: a keresztények legszebb élménye ugyanis az, ha Jézus Krisztus barátaivá válnak. A búcsúra és az ígéretre is emlékeztet e hely, hiszen Jézus nem hagy el minket soha. De az álnokság, a kíváncsiság és az árulás emlékét is őrzi a Cenákulum és bármelyikünk tartozhat e csoportba, ha lenézzük vagy elítéljük testvéreinket, ha bűneinkkel eláruljuk Jézust. A megosztás, a testvériség, a harmónia és a béke jele is köztünk ez a szent hely.
Mennyi szeretet, mennyi jóság fakad a Cenákulumból! Mennyi szeretet áramlott ki innen, mint folyó a forrásból, mely kezdetben egy kis ér csupán, de aztán folyammá szélesedik… Minden szent innen merített; az Egyház szentségének nagy folyója mindig innen ered, újra és újra Krisztus szívéből, az Oltáriszentségből, a Szentlélekből – mondta Ferenc pápa.
A Cenákulum az új család, az Egyház születésére emlékeztet bennünket, amelyet a feltámadt Jézus alapított – fogalmazott a Szentatya. – Olyan család ez, ahol van egy édesanya, Szűz Mária. A keresztény családok ehhez a nagy családhoz tartoznak és benne találják meg az erőt a zarándoklathoz és a megújuláshoz, az élet fáradalmain és megpróbáltatásain keresztül.
Ez a Cenákulum távlata – a Feltámadott és az Egyház távlata. Innen indul el kifelé az Egyház, amelyet a Lélek éltető lehelete fűt. Együtt imádkozva Jézus Anyjával az Egyház mindig újraéli a Szentlélek megújult kiáradásának várakozását: „Szálljon le Lelked, Uram, és újítsa meg a föld arcát”, zárta homíliáját Ferenc pápa szentföldi zarándoklatának utolsó állomásán, a jeruzsálemi Cenákulumban bemutatott szentmisén.
Fotó: ANSA
Videó: Rome Reports
Magyar Kurír

Létrejöhet a katolikus középiskola Marosvásárhelyen

A Bolyai Farkas Gimnáziumban működő római katolikus osztályok különválásáról és az önálló jogi személyiséggel rendelkező II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozásának jóváhagyásáról döntenek csütörtöki ülésükön a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők. Az RMDSZ-es tanácsosok által benyújtott, a városháza honlapján is szereplő tervezetet előreláthatóan sürgősségi napirendi pontként fogják szavazásra bocsátani. Míg Peti András szerint a gimnázium létrehozása a római katolikusok jogos kérése, addig a volt alpolgármester, Ionela Ciotlăuş ördögi tervről és politikai alkuról beszél.

 

Az egyház tulajdonában levő épületet legalább egy évig még csak az Unirea használná

Az oktatási törvény szerint az iskolai hálózatban szereplő tanintézeteket a polgármesteri hivatalok hozzák létre, a megyei tanfelügyelőségek jóváhagyásával. Egy új iskola létrehozásához elsősorban a helyi önkormányzat jóváhagyására van szükség, amelynek nyomán a tanfelügyelőség kiadja az engedélyt, és továbbítja a kérést a szakminisztériumhoz. Hasonló módon hozták létre a 2000–2001-es tanévben a Református Kollégiumot is.
Ősztől még a Bolyaiban maradnának
A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozásával megbízott Római Katolikus Státus rendelkezik a Bolyai Farkas Gimnázium vezetőtanácsának beleegyezésével, amely szerint a Bolyaiban működő katolikus osztályok különválhatnak, de a 2014–2015-ös tanévben még az iskolában maradhatnak. Tervek szerint az újonnan létesült római katolikus gimnázium a 2015–2016-os tanévtől költözne az Unirea Főgimnázium épületébe. A csütörtöki ülésen szavazásra bocsátott határozattervezet indoklása szerint a a katolikus iskola által el nem foglalt osztálytermekben az Unirea osztályai működhetnének.
Még tizenöt évig helyet adnának az Unireának
Jelenleg az Unirea Főgimnázium érvényes bérleti szerződés nélkül használja a római katolikus egyház tulajdonában levő épületet. A 2008-ban, tizenöt évre megkötött szerződést az egyház 2012-ben felbontotta, mivel a városháza nem teljesítette a bérleti szerződésben foglaltakat, vagyis nem fizette a bérleti díjat. A gyulafehérvári érsekség által az épület gondnokságával megbízott Római Katolikus Státus hajlandó bérleti szerződést kötni a marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal, s akár újabb tizenöt évig helyet biztosítani az Unirea Főgimnázium osztályainak, amennyiben az önkormányzati képviselők és a város polgármestere jóváhagyja a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozását. A 2015–2016-os tanévtől az Unirea osztályai azokat a termeket foglalhatnák el, amelyek fennmaradnak az épületben a jelenleg a Bolyaiban működő római katolikus osztályok „hazaköltözése” nyomán.
Sürgősségi napirendi pontként
A római katolikus iskola létrehozásáról szóló határozattervezetben az szerepel, hogy az RMDSZ-es önkormányzati képviselők nyújtották be és láttamozta Dorin Florea polgármester is. A sajtóhoz elküldött napirendi pontok között azonban nem szerepel ez a téma. Peti András alpolgármester elmondta, hogy a sürgősségi napirendi pontok között szerepel a római katolikus egyház jogos kérése, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium létrehozása.
Ciotlăuş: tönkreteszik az Unireát
A marosvásárhelyi Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ionela Ciotlăuş önkormányzati képviselő hevesen tiltakozik a határozattervezet ellen. Kijelentette: a liberálisok felvállalják az ellenzéki szerepet, és ellenzik az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) „ördögi tervét”. Ciotlăuş szerint a liberálisok nem fogják megszavazni a római katolikus gimnázium létrehozását abban az épületben, amelyet Emil Dandea polgármester ajándékozott a városnak, Dorin Florea városvezető pedig elhanyagolt, s megengedte, hogy érvényes bérleti szerződés nélkül működjön benne az Unirea Főgimnázium. „A PDL és az RMDSZ közötti mocskos politikai alku eredményeként most a politikusok kompromittálni akarják a  megye egyik legjobb iskoláját, az Unirea Főgimnáziumot. Egyetlen városvezetés sem tett eddig ilyent, nem engedett elveszni egyetlen oktatási intézményt sem” – fogalmazott a volt alpolgármester, többször hangsúlyozva: a három PNL-s önkormányzati képviselő nemmel fog szavazni.

székelyhon.ro