Pio atya fegyvere

Pio atya egyik betegsége alkalmával történt

"Egy nap az atya elmesélte az orvosoknak egy látomását, amelyet ő álomnak nevezett:

"A kórus ablakában találtam magam. Az alatta elterülő téren hatalmas tömeget láttam gyülekezni. Megkérdeztem: ‘Kik vagytok? Mit akartok?’ Kórusban felelték: ‘Pio atya halálát!’ Bementem. A Szűz a kezembe adott egy fegyvert, amellyel legyőzhettem őket. A fegyver ötven kilométeres távolságra is elért. Az ablakból a tömegre céloztam vele. Mindannyian meghaltak. Felébredtem, majd újra visszaaludtam. 

Az álom folytatódott. Kinéztem az ablakon, még mindig sok ember volt ott. ‘A csudába, nem haltak meg!’ - kiáltottam fel. Majd megkérdeztem: ‘Mit akartok? Kik vagytok?’ Azt válaszolták: ‘Mind keresztény fiak vagyunk.’ Én pedig azt mondtam nekik: ‘Legyetek állhatatosak a jóban, engedelmeskedjetek nekem, kövessetek engem és ne féljetek, senki nem árthat nektek. Megáldalak titeket.’ És ekkor felébredtem."

Az orvosok egymás között azt mondogatták: ‘De hát milyen fegyvert adhatott neki a Madonna? Vajon hol rejtette el? (…)’

Eltelt néhány év. Egyik este Pio atya már ágyban volt, amikor azt mondta az unokaöcsémnek (Mario Penelli, Cleonice unokaöccse, aki Pio atya unokahúgát, Pia Forgionét vette feleségül. - A szerk.):

‘Hozd ide a fegyvert a ruhámból!’ 

Az engedelmeskedett, ám nem talált semmiféle fegyvert. Így szólt: ‘Bácsikám, semmi sincs a ruhája zsebében, csak a rózsafüzér. Tessék, itt van.’ Majd átadta neki. 

Mire az atya: ‘A rózsafüzér talán nem fegyver?’

Attól az estétől kezdve mindenki tudta, hogy a rejtélyes és nagy hatótávolságú fegyver a rózsafüzér volt. Amióta felfedte a titkot, a rózsafüzért fegyvernek hívta. Néha ’szablyának’ is nevezte. A kezében tartotta, forgatta, a nappal és az éjszaka minden órájában. Utolsó hónapjaiban két rózsafüzér is volt nála: az egyik a csuklóján, a másik a kezében. 

Unokaöccse, Mario elmondta nekem, hogy az atya éjjelenként csupán néhány percet töltött ágyban. Egy széken ülve virrasztott, szenvedett és imádkozott.

Az a szék volt az oltár, amelyen az áldozati bárány csendben és elhagyatottságában oly hatalmas kínszenvedések közepette gyötrődött, amilyeneket csak Isten ismert. Az a szék volt az egyetlen tanúja marcangoló fájdalmának, haláltusájának. Az utolsó éjszakáján pedig abból a székből emelkedett fel az égbe."

Pió atya kilencede Jézus Szent Szívéhez

Az ellenállhatatlan kilenced

Ezt imádkozta Pió atya azokért, akik segítségét és közbenjárását kérték az Úrnál, és bensőségesen csak „az ő ellenállhatatlan kilencedének” nevezte. 

Ezen egyszerű szavak végigimádkozását követően árasztotta Isten a Pió atyához zarándokló és imádságát kérő sok-sok ezer hívőre – és hitetlenre is – kegyelmének csodálatos jeleit.

Imádkozásának módja:
Kilenc napon keresztül mindennap imádkozzuk el a Kilenced mindhárom tételét.
________________________________________

A Kilenced:

1. Jézusom, Te mondád: „Kérjétek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak néktek.”
Íme, most zörgetek, keresek és kérem a kegyelmet, hogy:…
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Ámen.

2. Jézusom, Te mondád: „Amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”
Íme, most a Te nevedben kérem az Atyától a kegyelmet, hogy:…
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…Ámen.

3. Jézusom, Te mondád: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”
Íme, most szavad csalatkozhatatlanságára támaszkodom, és kérem a kegyelmet, hogy:…
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Ámen.

**

Jézusom Szentséges Szíve, Te nem tudsz részvétlen lenni a szerencsétlenek iránt. Légy irgalmas hozzánk, nyomorult bűnösökhöz is! Add meg nekünk Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, a Te és a mi gyöngéden szerető Édesanyánknak a közbenjárására a kért kegyelmet!
Szent József, Úr Jézus nevelőatyja, könyörögj érettünk!

Legyőzhetetlen ügy legyőzött harcosai

Ezt a címet választottam az évközi 12. vasárnap olvasmányai alapján, amikor papszentelésekre és az újmisések első ünnepélyes szentmiséjére gondoltam. 

Fogalmazhattam volna így is: A legyőzhetetlen ügy győztesei, de mégis az előzőt választottam, mert az igazi vallás sem az Istentől való félelemben, hanem az Istenhez való bizalomban jöhet csak létre, ahogy a házasság sem a félelemben jön létre, hanem a szeretetben. Az igazi Istentől tehát éppen a félelem megszüntetését akarja remélni az ember. A bizakodó ember éppúgy nem fél az Istentől, mint ahogy a gyermek sem szülőjétől, mindaddig, amíg rossz lelkiismerete nem készteti a félelemre. Amíg töretlen az ember kapcsolata Istennel, addig bátor és legyőzhetetlen, még ha a földi hatalom szemében vesztésre állónak tűnik is. 

Ezt igazolva láttuk Istenszolgája Márton Áron püspök életében. Ő mondta 1944. május 18-án Kolozsvárt tartott papszentelésen: „Kedves Fiaim, két hónappal ezelőtt, amikor a szerpapságot adtam föl nektek, azt mondtam: lehet, hogy a vértanúságra avatlak fel titeket. S ezt megismétlem most is: lehet, hogy üldöztetéseket kell elszenvednetek; lehet, hogy gúnyolni és sárral fognak megdobálni; lehet, hogy a hála és elismerés helyett hálátlanság lesz a fizetségetek. De a szent hivatalunkkal járó kötelességek teljesítésétől nem riaszthat vissza sem börtön, sem emberi tekintetek. Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség. Krisztus követségében jártok, induljatok hát útnak bátran, fölemelt és elszánt lélekkel. Legyetek az igazság védői és elszánt apostolai.” 

„Ne féljetek!” - André Frossard és II. János Pál pápa párbeszéde című könyvben (Párizs 1982) így vall a francia író: „Azon az októberi napon, amikor először jelent meg a Szent Péter templom lépcsőin, a maga elé helyezett feszületet pallosként, két kézzel markolva meg, szavait: ’Ne féljetek!’ - visszhangozta a tér. Akkor, abban a pillanatban mindenki megérezte, hogy valami megmozdult az égben: a csupa-jóság ember után, aki megnyitotta a zsinatot, és a nagy szellem után, aki bezárta – majd egy tovalebbenő galambként szelíden átsuhanó közjáték után – most tanút küldött nekünk az Úr.” „Sem a teret betöltő, arcát új fény felé emelő megdöbbent tömeg, sem a szomszédaim – akiknek arcán könnyek peregtek végig – sem a magam számára nem volt semmi kétség: a kereszténység életében valami új kezdődött. Ismételten felkelt abból a sírból, amelyet a világ már végérvényesen lepecsételtnek hitt. Ez a pápa a keresztény megújulás pápája lesz, az eltűnő remény megerősödve tér vele vissza közénk.” Mindez igaznak és szentnek bizonyult, mert velünk van Isten (Jer 20,10-13), mert a Jézus Krisztus irgalmából nyert ajándék kiáradt (Róm5,12-15). 

Urunk háromszor is mondja: Ne féljetek, mert Isten gyermekei vagytok, Atyátok gondot visel rátok. Ne féljetek, mert lelketek van! Ez a részünk az Istennel érintkezik, ez nem halhat meg, mert kapcsolatban marad az élet forrásával (Mt 10,26-33). 

Ne féljetek, veletek vagyok! Aki hűségesen követ, az akár győz, akár veszít, övé a végső győzelem.

„Ne féljetek az emberektől!” Mt 10,26.

A pápa jelenlétében miért viselhet fehér ruhát a spanyol királyné?

Madrid: Az új spanyol királyi pár első útja a beiktatás után a Vatikánba vezet, hogy találkozzanak Ferenc pápával. Az eddigi trónörökös, Fülöp herceg csütörtök éjféltől Spanyolország új királya, miután a madridi parlamentben esküt tett az alkotmányra. Apja, a koronáról június 2-án váratlanul lemondott I. János Károly király szerdán aláírta a lemondását lehetővé tevő törvényt. A 76 éves uralkodó meghatottságával küszködve írta alá az okmányt. I. János Károly, aki 39 évi uralkodás után mondott le a trónról, az aláírás után csatlakozott a királyi családhoz, megcsókolta feleségét, és hosszan megölelte a trónörököst, aki a vonatkozó törvénynek a hivatalos közlönyben történő kihirdetése után, éjféltől lesz Spanyolország új uralkodója. A szertartás után apa és fia helyet cserélt egymással. Mariano Rajoy konzervatív kormányfő a király után írta alá a törvényt, amelyet a képviselőház egy hete, a szenátus pedig kedden hagyta jóvá.

A spanyol uralkodók tisztelgő látogatása a pápánál egy régi hagyomány, amit Fülöp herceg és felesége Letícia asszony megerősítettek, mint saját kifejezett kívánságukat – tájékoztat a spanyol királyi pár első hivatalos külföldi útjáról az ABC spanyol napilap szerdai száma.

„Fülöp herceg mélyen hívő és gyakorló katolikus, aki tudatában van a spanyol monarchia katolikus tradíciójának” – nyilatkozta a KNA német katolikus hírügynökségnek José Apezarena spanyol „királyi-ház szakértő”. A spanyol királyokat évszázadok óta megilleti a „katolikus fenség” titulus. Ehhez tartozik a királyné fehér ruhaviseletének a joga a pápa jelenlétében, szemben az egyébként kötelező fekete ruhával.

Fülöp herceg tíz évvel ezelőtt a Letíciával kötött szentségi házassága után azonnal a Vatikánba utazott és II. János Pál pápától áldást kértek a frigyükre. A mostani vatikáni látogatás a következő két héten belül biztosan megvalósul, majd az új spanyol királyi pár további hivatalos útjai a szomszédos országokba vezetnek, Marokkó, Portugália és Franciaország úticéllal.

(vl) VR

Templomokat találtak a nagyváradi vár alatt

A nagyváradi várfelújításhoz kapcsolódó régészeti kutatások során a fejedelmi palota dél-nyugati szárnyában két jelentősebb épület maradványaira is rábukkantak: a középkori gótikus székesegyház nyugati homlokzatára és annak déli tornyára, valamint a Kisboldogasszony-templomra – írja Vásárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n.

Miközben a székesegyház elhelyezkedéséről volt pontos információ, a most felfedezett Kisboldogasszony-templom elhelyezkedése meglepte a szakembereket. A kutatásokban részt vevő Mihálka Nándor a Krónikának elmondta: a templom két fázisban épült, a római kori félköríves szentélyt valamikor az 1300-as évek második felében bontották le, és egy gótikus templomot építettek a helyére. Ez nagyjából a 16. század közepéig maradt fenn, amikor is a protestáns megszállás idején megsemmisítették, vagy Bethlen Gábor fejedelem elrendelésére lebontották.

„Számunkra is meglepetés volt, amit találtunk, és szerencsére sikerült megegyezni a polgármesteri hivatallal arról, hogy teljesen feltárjuk az épületegyüttest, és a romokat a nagyközönség számára is látogathatóvá tegyük” – magyarázta a régész.

A nagyváradi várat, 2010-ben, uniós támogatással – két pályázatból összesen mintegy 90 millió lejből – kezdték el felújítani, és azóta már végeztek az első szakasz 84 százalékával, illetve a második szakasz 69 százalékával. A munkálatok jövőre fejeződnek be, egyelőre az ütemtervnek megfelelően haladnak.

„A restaurálás határidőn belül halad, a régészeti feltárások váratlan eredményei viszont plusz munkát hoznak” – magyarázta Mihálka. Elmondása szerint az épületegyüttes romjainak „kiaknázása” miatt tervmódosításra is szükség van, hiszen a fejedelmi palotának erre a részére eredetileg restaurátor-központot terveztek.

„Módosul a földszinti rész nyugati oldalának kihasználtsága, és tulajdonképpen hozzácsatolják a múzeumhoz, hogy a leletek a város- és a vártörténeti múzeum szerves részét képezzék” – tájékoztatott a régész.
Magyar Kurír

Mire szolgál ez az eledel?

Az Eucharisztia misztériuma elválaszthatatlan és eleven kapcsolatban van az Egyházzal. Ezért az eucharisztikus áldozatot olyan odaadással ünnepeljük, amit az megérdemel, és megadjuk az Eucharisztiában jelenlévő Jézusnak szentmisén kívül is az imádás hódolatát, ami e nagy misztériumot megilleti. Az ünnep egyre inkább Krisztusra és az Ő arca szemlélésére támaszkodik. Csak így alakulhat ki az eucharisztikus lelkiség, amelyre az Egyháznak szükségessége van. Bizonyos értelemben az összegezés, az egész eddig megtett út csúcsa.

A kinyilatkoztatásból ismerjük, hogy az ószövetség népe a pusztai vándorlás negyven éve alatt a gondviselés ajándékával, a mannával élt (MTörv 8, 2-3. 14b-16a). Az adomány megléte Isten jelenlétét és gondoskodását bizonyítja. Isten az egész emberről gondoskodik, aki test, szellem és lélek. 

Érdekes fejezete a biológiának, hogyan épül be a táplálék a szervezetünkbe. 

A művelődés síkján az ismeretek épülnek bele gondolkodásunkba, szellemi világunkba. 

Jézus tovább vitte a fejlődést, mert szavával és testével, mint étellel és itallal szentségi módon a hívő emberbe épül, hogy az ember beléje épülhessen. Szándéka szerint erre születtünk.

A kenyérszaporítás és az Eucharisztikus beszéd kapcsolatában is szembetűnő Jézus szándéka, hogy az örök élet táplálékát hagyja ránk. 

Együtt érez az emberek gondjaival, ezért jól lakatja. 

Látja lelki-szellemi szükségüket is, ezért tanítja, hogy ne a testi táplálékra fordítsák figyelmüket. 

Ő önmagát adja táplálékul, amely annyira fontos, hogy ha valaki nem fogadja el, annak nem lesz igazi élete. 

Miután szavaival megdöbbentette hallgatóságát, azt is megmondta, mire szolgál az az eledel, amelyben önmagát adja: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van és én feltámasztom az utolsó napon.”   

Ő az égből szállott alá, azért adhat égi életet, amelyet az Atyától kapott. Aki visszautasítja ezt a táplálékot, az az örök életet utasítja vissza. Az Oltáriszentség az örök élet kenyere, ezért benne van a halál legyőzése és a feltámadás ajándéka, amelyet hittel vallunk minden szentmisében (Jn 6, 51-58).

1938. május 26. - 2014. június 18.

1938. május 26. Felejthetetlen nap a magyar nemzet történetében, mert Eugenio Pacelli biboros-államtitkár, pápai követ - egy év múlva XII. Pius néven pápa - nyitotta meg Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszust, melynek célja az volt, hogy Magyarország megújuljon Krisztusból és áthatva az Eucharisztia szeretetétől, méltó legyen Krisztus királyhoz. 

Népünk az emmauszi tanítványokkal kérte: Maradj velünk, Uram, hogy „fakadjon ebből az oltárból a kegyelem bősége.” 

És fakadt a kegyelem. 

Míg az egyházi megmozdulások az eucharisztikus életbe vezették be a hívőket, a kegyelmi élettel való áthatásra irányultak, addig a világi megmozdulások az eucharisztikus Krisztus előtt való hódolatot juttatták kifejezésre.

Úrnapján a mi Urunk Jézus Krisztus szent Testének és Vérének ünnepén, világszerte körmenetben hódolunk az Oltáriszentségben köztünk maradt Jézus Krisztus előtt. Szentségi jelenlétét és örök szeretetét szentáldozással és körmenettel köszönjük meg. Csendüljön fel az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus himnusza: Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat, millió szív összecsengjen, magasztalja az Urat! 

Ma úgy vegyünk részt a szentmisén, és úgy vegyük körül az Oltáriszentséget, hogy „Szűz Mária segítségével nyerjen az Egyház új erőt küldetéséhez, és egyre inkább ismerje föl az Eucharisztiában egész életének forrását és csúcsát.”