Orbán Viktor kijelentése: kormányzunk minden magyar érdekében

Orbán Viktor miniszterelnök szerint kereszténydemokrata kormányzásra van szükség Magyarországon, egy liberális demokrácia ugyanis nem lett volna képes például a rezsicsökkentésre vagy a devizahitelesek megsegítésére.

A kormányfő szombaton Budapesten, a KDNP ünnepi választmányi ülésén úgy fogalmazott, megtört a liberális értékrend kulturális missziója a nagyvilágban. Szavai szerint a politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan "taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől".

Megjegyezte, a kereszténydemokrácia nagyjainak, Konrad Adenauernek vagy Robert Schumannak a gondolatai ma nem minősülnének politikailag korrektnek. "Ezért nem kell a kereszténydemokratának megijedni akkor sem, ha a liberális szekta főpapjai egyre hangosabban követelik kiközösítésünket" - mondta Orbán Viktor, aki szerint - ismételte meg már korábban kifejtett véleményét - egy demokrácia nem szükségképpen liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia.

"Egy közösségnek más céljai is lehetnek, mint elvont elvek, absztrakt okoskodások érvényre juttatása", így például saját fennmaradásának biztosítása, saját igazságainak védelme - fogalmazott. Jelezte ugyanakkor, hogy ez a politika, amit a magyar kormány is folytat, súlyosan sérti "a politikai korrektség taburendszerére épülő csoportok érdekeit". E csoportok szerint - folytatta a miniszterelnök - ha valaki nem fogadja el a liberális eszmerendszert, az valójában a diktatúra híve, akit azonnal együtt emlegetnek Kínával, Oroszországgal vagy éppen Szingapúrral. Magyarország azonban a Nyugat elválaszthatatlan része - nyomatékosította.

Gondolatmenetét Magyarországra kivetítve úgy fogalmazott: "egy liberális demokrácia nem lett volna képes arra, hogy nekimenjen a rezsiszámláknak, hogy segítő kezet nyújtson devizahitelesek százezreinek, hogy megadóztassa a multikat, a nagy energiaszolgáltatókat és a bankokat". Nem lett volna képes az önkormányzatok kimenekítésére az adósságcsapdából, hogy újratervezze az adórendszert, és arra sem, hogy célul tűzze a teljes foglalkoztatottságot - sorolta. Ezért kell kereszténydemokrata kormányzás Magyarországon - jelentette ki a miniszterelnök a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban a KDNP megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson.

A kormányfő azt is mondta, hogy az Európai Unió mindaddig "befejezetlen projekt marad", amíg a kontinens keresztény gyökereiről szóló passzus nem kerül a helyére. Kiemelte azt is, hogy manapság a kereszténység a legüldözöttebb a vallás.

Beszédében a KDNP-t a magyar közélet nagy, jelentős és befolyásos pártjának nevezte a miniszterelnök, aki "az ifjabb párt", a Fidesz elnökeként köszöntötte "az idők próbáját kiálló" szövetségesüket és szövetségüket.

"Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló, néppárti kormány vagyunk, kereszténydemokrata szellemiségben kormányzunk minden magyar ember érdekében" - zárta szavait a választmányi ülésen Orbán Viktor.

napi.hu

A tuniszi rabszolgából a szegények atyja

Szeptember 27-én Páli Szent Vincére, „a szegények atyjára”, a Misszióstársaság alapítójára emlékezik egyházunk. A lazaristák néven is ismert szerzetesrend célja a falusi nép oktatása és a papság mélyreható képzése volt.

Vince 1581. április 24-én született a dél-franciaországi Pouyban, amelyet 1823 óta St. Vincent-de-Paul-nak neveznek. Szülei szegény földművesek voltak. A közeli Dax városba, a ferencesekhez küldték iskolába fiukat, és atyja egyetemi tanulmányait is biztosította úgy, hogy eladta ökreit és cipész mesterséget folytatott. Vince egyházjogot és teológiát tanult a spanyol Saragossában, majd Toulouse egyetemén. Tizenkilenc éves korában szentelték pappá 1600 szeptemberében.
Egy hajóúton török kalózok fogságába esett. Tuniszban eladták rabszolgának. Egy hitehagyott, volt ferences vette meg, akit aztán sikerült visszatérítenie a keresztény hitre. Közösen szöktek vissza Franciaországba.
Vince ezután plébánosként, majd egy főúr házi lelkészeként szolgálva ismerte meg a vidéki lakosság vallási tudatlanságát és elhagyatottságát. 1625-ben szerzetesrendet alapított, mely a szegény falusi nép oktatását tűzte ki célul népmissziók indításával, továbbá a papság mélyreható képzését. A társaság anyaháza a párizsi Szent Lázár-kolostor lett. Innen származik a társaság népies neve: lazaristák.
A női szerzet alapításában Marillac Szent Lujza segítette. A rend a Szeretet Leányai nevet kapta (ismertebb nevük: irgalmas nővérek).
A szerzetesrendek körül további intézmények is kialakultak, melyek felkarolták a szegényeket, az elhagyatottakat és a betegeket és foglalkoztak a gályarabokkal és az árva gyermekekkel is.
Vince hívta életre a papi rekollekciókat. Nagy munkabírás jellemezte, prédikált, írt – csupán leveleinek száma 30 ezerre tehető –, és a legmagasabb politikai körök tanácsadója volt. Imádkozott, virrasztott, és már életében szentként tisztelték.
1660. szeptember 27-én halt meg Párizsban. Holtteste, derűs arca ma is látható üvegfedél alatt, rendje központi templomában. 1729-ben boldoggá, 1737-ben pedig szentté avatták. 1885-ben XIII. Leó pápa az egész világ minden karitászegyesületének pártfogójává nyilvánította.

Páli Szent Vince mondásaiból
„Nem kell kapkodással megelőzni a Gondviselést, de amint utat nyit előttünk, az ember már nem lépkedhet, hanem futnia kell!”
„Szeressük Istent, de a két kezünk munkája és arcunk verítéke árán!”
„Én soha nem gondoltam, hogy nagy dolgokat viszek végbe, hanem egyszerűen tettem, amit tennem kellett.”
„Előbb szívünket kell önmagunktól megtisztítani, majd ezután Isten tölti azt be. Akkor maga Isten költözik be és cselekszik. Az alázat az, ami önmagunktól megszabadít, a szent alázat.”

Istenünk, te a szegények gondozására és a papság képzésére apostoli erényekkel töltötted el Páli Szent Vince áldozópapot. Adj nekünk is lelki buzgóságot, hogy szeressük, amit szeretett, és tettekre váltsuk, amit tanított. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen
Magyar Kurír

P. BÁTOR BOTOND kitüntetése

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a „PRO COMMUNITATE” emlékérem kitüntető címet
adományozta P. Bátor Botond számára. 
A kitüntetés ünnepélyes átadása a város napján, 2014 szeptember 1-jén volt.

fotó: Hatházi-Müller Andrea

A „Pro Communitate” emlékérem annak a polgárnak, illetve polgárok azon közössége részére adományozható, aki vagy amelyek a város rangját emelő, hírnevét öregbítő egyszeri aktuális, vagy kiemelkedő folyamatos, egyéni vagy kollektív teljesítményt nyújtottak. Évente három emlékérem adományozható. A Közgyűlés megbízatása lejártának évében hat emlékérem adományozható, melyből hármat a város gazdasági életének fejlődése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó polgárnak, illetve közösségnek lehet odaítélni.  

Az emlékérem adományozásával oklevél és 250 000 Ft pénzjutalom jár.  

A „Pro Communitate” Emlékérem egy 100 mm-es átmérőjű szabályos kör alakú, két oldalas érem. Előlapján a „PRO COMMUNITATE” felirat, felette egy olajág, alatta a közösséget jelképező embercsoport található. Hátlapján Pécs Megyei Jogú Város „nagycímere” látható. A „Pro Communitate” emlékérem Trischler Ferenc szobrászművész alkotása.

palosrend.hu 

Napi-hírek.hu 

Kelemen Hunor kampnyítója Csíkszeredában

Fotó: Haáz Sándor/MTI

Az erdélyi magyarok és a románok kapcsolatait feszélyező tabuk döntögetését vállalta az RMDSZ választási kampányának péntek esti nyitórendezvényén Kelemen Hunor, a szövetség államelnökjelöltje.

A csíkszeredai Erőss Zsolt-sportcsarnokban román, magyar és székely himnusszal indított kampánynyitón Kelemen Hunor kijelentette, ha a románok és magyarok el tudják érni, hogy tabuk nélkül beszéljenek egymással, hogy ne mindig a hátsó szándékot kutassák a másikban, máris jó úton járnak.

Kelemen Hunor fontosnak nevezte a szavak helyes használatát is. Úgy vélte, magyaroknak és románoknak is meg kell érteniük, hogy az autonómia nem az elszakadás szinonimája. Kijelentette, ha Románia elnökévé választanák, mindenekelőtt az emberek elnöke lenne.

Úgy vélte, a többnemzetiségű Románia csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát; ha a benne élő nemzeti közösségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat.

„Nem lehet tabutéma az, hogy a közel száz esztendős ígéretnek a betartását várjuk” – jelentette ki. Hozzátette, lehet vitatkozni az RMDSZ kulturális autonómia-tervezetéről és a Székelyföld területi autonómiájának a tervezetéről, de nem érdemes úgy tenni, „mintha ez csupán néhány fickónak lenne az agyréme”.

A rendezvényen Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke fogalmazta meg a Skócia elszakadásáról rendezett népszavazás Erdélyben is érvényes üzenetét.

Kelemen Hunornak videoüzenetben kívánt sok sikert Böjte Csaba ferences szerzetes és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke.

MTI
erdély ma

Budapest újra felkerült a befektetők térképére

A régió fővárosai közül Budapest újra vonzó befektetési célpont. Az üzleti lokáció kiválasztásakor az elsődleges szempont a humántőke, ebben a kelet-közép-európai (KKE) régió nem áll jól a diplomások relatíve alacsony száma miatt, kivéve Lengyelországot - derült ki többek között a portfolio.hu régiós ingatlanpiaci konferenciáján.

 

Polster Tamás MRICS, a DTZ vállalati tanácsadás üzletágának igazgatója szerint a régió újra felkerült a térképre. Mint előadásában kifejtette, a 2000-es évek eleje óta az erőforrások optimalizálása vezérli a cégeket üzleti lokációjuk kiválasztása során. Kiemelte, hogy most először Bulgáriában és Romániában alacsonyabbak a bérek, mint Kínában. Ez az időszak Polster szerint jelenleg is tart, de reméli, hogy hamarosan az innováció fogja vezérelni a lokalizációs döntéseket.

Az alacsony nominális költségek ellenére a kis- és középvállalkozások többsége nem engedhet meg magának régiós irodabérletet. Az ilyen vállalkozások azonban Polster szerint kulcsfontosságúak az ingatlanpiac jövőbeli fejlődése szempontjából, sőt, fontosabbak, mint a külföldről beáramló tőke.
Az orosz-ukrán konfliktusról a konferencia résztvevői közül többen gondolták úgy, hogy a helyzet romlani fog és komoly következményei lesznek az uniós gazdasági kilátásokra, míg némileg kevesebben vették biztosra a megegyezést Oroszországgal. Nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik szerint a keleti konfliktus nem lesz hatással a régiós ingatlanpiacra.

napi.hu

Korrupcióval gyanúsítanak kilenc román exminisztert

Románia kilenc egykori oktatási és távközlési minisztere ellen kezdeményezett bűnvádi eljárást pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).

 

Ecaterina Andronescu

A volt tárcavezetők közül jelenleg hárman a román, Dan Nica pedig az Európai Parlament (EP) tagja, ezért a nyomozó hatóság a jogszabályoknak megfelelően a brüsszeli törvényhozástól, Traian Băsescu államfőtől, valamint a bukaresti törvényhozástól kért engedélyt az eljárás beindításához.

A DNA Ecaterina Andronescu, Valerian Vreme, Şerban Mihăilescu, Dan Nica, Adriana Ţicău, Gabriel Sandu, Daniel Funeriu, Alexandru Athanasiu és Mihai Tănăsescu ellen kezdeményezte a bűnvádi eljárást.
Az ügyészség azzal gyanúsítja a zömében szociáldemokrata politikusokat, hogy mandátumuk idején hivatali visszaélést és korrupciós bűncselekményeket követtek el egy több száz millió euró értékű közbeszerzés megkötésével, majd meghosszabbításával kapcsolatban.
A bukaresti oktatási, illetve távközlési tárca által 2004-ben kötött szerződésről van szó, amelynek értelmében a Microsoft társaságtól származó szoftverekkel és segédanyagokkal látták el a romániai iskolákat. Az ügyészség szerint a csúszópénz elfogadásával, sikkasztással és pénzmosással gyanúsított volt minisztereket fejenként több százezer euróval megvesztegették annak érdekében, hogy az osztrák Fujitsu Siemens Computers cég bonyolíthassa le a szoftverbeszerzést.

székelyhon.ro

XVI. Benedek emeritus pápa jelen lesz Ferenc pápa és az idősek találkozóján

XVI. Benedek emeritus pápa  Ferenc pápa meghívását elfogadva  részt vesz a vasárnapra,  szeptember 28-ra meghirdetett  találkozó első részén a Szent Péter  téren. Ferenc pápa ez alkalommal párbeszédet folytat majd az  idősekkel. XVI. Benedek délelőtt fél 10 és fél 11 között lesz jelen a  programon, a szentmisén azonban nem vesz részt. (sv) VR

Az autonómia - interjú Kelemen Hunorral

Forrás: nepszava.hu

Autonómiatervezetet mutatott be az RMDSZ. Sokak szerint rosszkor, a nemzetközi hangulat most nem kedvez ilyen törekvéseknek. Államfőválasztásra készül Románia, az egyik államfőjelölt az RMDSZ elnöke. A Fidesz-RMDSZ viszály a múlté, az erdélyi magyarság liberális társadalomszervezési modellhez való viszonyát nem változtatja meg az Orbán-beszéd. Kelemen Hunort kérdeztük.

– Meglepődve olvastam az RMDSZ autonómiatervezetének bemutatása kapcsán született kormánypárti nyilatkozatokat. Bár nem örülnek neki, de „beszéljünk róla", mondták olyanok, akik korábban hevesen ellenezték. Mi történt a román politikában?
– Hogy mi történt a román politikában azt nehezen tudnám körbeírni, de el kell fogadni azt, hogy egy uniós tagállamban nyíltan lehet bármiről beszélni, akár az autonómiáról is.

– Elfogadta ezt most a román politikai élet, a kormánypárt, a PSD? Victor Ponta miniszterelnök azt mondta, ha az autonómia decentralizációt jelent, lehet róla tárgyalni…
– A lett volna a legnagyobb hiba, ha ezt a kérdést nem úgy kezelik, mint a romániai magyarság egyik célját, hanem mint az egyik román pártnak az ügyét. Nem kértük a PSD támogatását, amely párttal együtt kormányzunk és nem kértük a liberálisok és demokraták támogatását sem, amelyekkel egy pártcsalád, az Európai Néppárt tagjai vagyunk. Azt gondolom, a román társadalomban kell lebontani azokat a falakat, amelyek a magyarokkal és az autonómiával kapcsolatban emelkednek. Ha a román társadalomban az elutasítottság nem lesz olyan nagy, mint amilyen most, akkor a román politikusok is könnyebben tudnak egy ilyen ügyet támogatni.

Általában a politikus nem támogatja azt, amiről azt látja, hogy választói félnek tőle. Először a társadalmi vitát kell lefolytatni a román társadalommal, civil szervezeteivel és azután kell keresnünk ehhez a pártok között partnereket. Azt hiszem, ez a helyes sorrend. Az eddigi nyilatkozatok azt sugallják: a normális, demokratikus pártok elfogadják azt, hogy erről vitázzunk. Nem azt mondják: erről konszenzusra fogunk jutni, nem azt, hogy támogatják, hanem azt, legyen erről egy nyitott, tisztességes vita.

– Mennyire segíti vagy nehezíti az autonómiatörekvéseiket a jelenlegi nemzetközi helyzet, a kelet-ukrajnai válság, skóciai és katalán függetlenségi referendum.
– Aki megpróbálja rávetíteni Erdélyre a skót, katalán vagy ukrajnai helyzetet, az nem érti, vagy nem akarja érteni a dolgoknak a lényegét, vagy rosszindulatú. A kilencvenes években ugyebár a jugoszláviai háború dúlt. Mindig van valami, amiért nem alkalmas a pillanat. De minden pillanat alkalmas lehet, ha az ember megrajzolja a kereteket és elmondja, hogy az ő törekvései mit jelentenek és mit nem. Ha mi azt mondjuk, az autonómia nem jelent szeparatizmust, területi különállóságot, hogy nem sérti Románia területi integritását, mint ahogy ezzel kezdjük ennek a törvénynek a felvezetését is, ha olyan nemzetközi dokumentumokra hivatkozunk, amelyek ezeket a kérdéseket leírják, akkor nem lehet ezt másképpen értelmezni, csak ha valaki feszültségkeltésre használja ezt.

– Mi lesz a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés sorsa, amelyet elindítottak az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) égisze alatt, de az Európai Bizottság, mint nem hatáskörébe tartozó kérdést, elutasított?
– A luxembourgi bíróságtól függ. Ha a bíróság a Bizottságnak ad igazat, akkor ez így, ebben a formában érvényét veszti. Ha viszont nekünk ad igazat, akkor megkezdődhet az európai aláírásgyűjtés.

– Van más elképzelésük arra miként érhető el egy általános érvényű európai szabályozása a kisebbségi kérdésnek? Lehet más formában ehhez elegendő európai támogatást szerezni?
– Épp az átfogó európai keretszabályozás volt a szándékunk. Nem magyar, hanem összeurópai kisebbségi ügyként kezeltük a Minority Safe Packet, ezért is kerestük a partnereket az Északi-tengertől az Adriáig, és hoztuk létre azt a kisebbségi szolidaritást, amire még nem volt példa az unión belül, hiszen a németországi dánoktól a dániai németekig, a görögországi törökökig, dél-tiroliaktól a frízekig mindenki partner volt ebben a kezdeményezésben. Arra törekszem, s a FUEN elnökének szándéka is ez, hogy ez a kisebbségi szolidaritás ne essen szét, függetlenül a bírósági döntéstől, mert ha a Bizottságot erősíti meg a bíróság ebben a kérdésben, az nem jelenti azt, hogy nem kell újrakezdenünk a folyamatot.

De azt is látni kell, hogy ez sem olyan történet, ami egyik napról a másikra megoldódik, mégis hiszek abban, hogy az EU-nak ezt a kérdést előbb-utóbb rendeznie kell. Mert ha hosszú távon békét és stabilitást akar, akkor rendeznie kell és rendezni is fogja. Ha az a 70 millió ember, aki emögött van, nem lesz annyira fontos, mint az uborka mérete és hajlata, akkor az EU-nak is vége lesz.

– Romániában választás közeleg. Nyugalmasabb időszak várható ezután a politikában? Az utóbbi évek romániai történéseit meghatározta a politikai társbérlet, az államfő-kormányfő viszálya. A kormánykoalícióra lehet hatása? Hiszen volt már példa erre.
– Normális társadalomban ennek a koalíciónak folytatnia kellene a munkát akkor is, ha Victor Ponta elveszíti a választást, akkor is ha megnyeri. Ám egy időszak mindenképpen véget ér, az a 10 éves Basescu-éra, ahol az államelnök az alkotmányos jogosítványaival mindig elment a falig és feszegette a kereteit ennek az alkotmányos rendszernek anélkül, hogy szétpattintotta volna. Azt remélem, olyan időszak következik, amelyben erre a tapasztalatra építve kiegyensúlyozott viszony lesz a végrehajtó hatalmi ágak és törvényhozás között még akkor is, ha kohabitálni kell.

– Állandóan felmerül, van-e értelme magyar jelölt indításának? Az RMDSZ mégis mindig vállalja. Tárgytalan választás ez, miért csinálják mégis minden alkalommal végig?
– Erről sok vitánk van, de mindig arra a konklúzióra jutunk, nem szabad egy választásból kimaradni, nem szabad hozzászoktatni a választóinkat ahhoz, hogy nincs a szövetségnek saját jelöltje. Nem szabad kihagyni azt e lehetőséget, hogy bemutassuk, van elképzelésünk nemcsak az erdélyi magyarságról, hanem az egész társadalomról és akár jobb is mint a többieké, s vannak olyan politikusaink, akik ezt az országot el tudnák vezetni. Ezeket ilyenkor lehet felmutatni, rá lehet irányítani a figyelmet olyan kérdésekre, amelyekre máskor talán kevésbé. Ettől nem lehet félreállni.

– A második fordulóra beáll valaki mögé az RMDSZ? Általában meg szokta nevezni, hogy kit támogat.
– Az első forduló előtt nem fogunk a második fordulóról beszélni. A helyes sorrend az, hogy előbb van november 2. és rá két hétre 16. A kettő között van időnk ezt eldönteni.

– Igen, csakhogy november 2. előtt is az egyik jelölt, aki biztos, hogy második fordulós lesz, az a koalíciós partner, Victor Ponta.
– A koalíciós szerződésben nincs semmilyen az államfőválasztásra vonatkozó kitétel.

– Az utóbbi időben úgy tűnt, hogy a romániai magyar belső viták lecsengtek, s az EMNP gyakorlatilag eltűnt miután Tőkés Lászlót kiiktatták azzal, hogy Fidesz-képviselővé vált. Az MPP-vel pedig fegyverszünetet kötöttek. Most megint feléledni látszik ez a harc.
– Nekem soha nem tűnt úgy, hogy ez a vita megszűnt volna. Mindenki végezte a dolgát, mi a miénket, a versenypártok a magukét, ezek közül az MPP-vel érvényben van egy stratégiai megállapodásunk a nemzetpolitikai ügyekre vonatkozóan, a másikkal nincs. Az ő munkájuk kimerül a mi bírálatunkban. Korábban is így volt, most is így van.

– A román-magyar kormányközi viszony kívülről úgy tűnik, mintha nem is létezne. Az utolsó látványos közös projekt a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása volt. 2011-ben avatták fel, több év munka után. Újra kormányon van az RMDSZ, várható valami elmozdulás?
– Létezik olyan uniós program, amely összértékében nagyobb. Utakat építettünk, templomokat, iskolákat újítottunk fel, nyilván mindez a Mátyás-szobor szimbolikus erejét nem múlhatta felül. Közös kormányülés nem volt, mint ahogy sok minden más sem az elmúlt években, a tárcaközi kapcsolatokra és az uniós határmenti együttműködésre fókuszálódott az együttműködés. Ez nem helyettesítheti az államfői, kormányfői szintű együttműködést. Remélem, eljön a pillanat, amikor ez a négy éves szünet véget ér. Kampányról kampányra bukdácsoltunk, hol mi, hol Magyarország. Azt remélem, hogy a magyarországi önkormányzati és romániai elnökválasztás után ez a helyzet változni fog. Biztos, hogy lesz ajánlata a román kormánynak és bízom abban, hogy a magyarnak is, ha túl leszünk ezeken a választásokon.

– Az előző Orbán-kormány a magyar-magyar együttműködési rendszert is átírta. A külhoni magyar szervezeteket azóta nem vonják be a képviselt közösségét érintő döntésekbe, nem konzultálnak velük a támogatáspolitika alakulása kapcsán sem. Kezdetben nagy volt a felháborodás a külhoni magyar sajtóban is, aztán szép lassan elhalt. Lett valami Önök által is elfogadott megoldás, vagy egyszerűen beletörődtek?
– Nem foglalkoztunk ezzel, nem akarjuk, hogy a magyar-magyar kapcsolatrendszer kapcsán az legyen a benyomás, hogy csak a támogatásokról szól. Fontosabb volt, hogy a KMKF mellett a MÁÉRT is elkezdett dolgozni, az RMDSZ viszonylatában az is jelentős, hogy 2012-től újra van közvetlen konzultáció a magyar kormánnyal. Mi az elmúlt négy évben támogatást nem kértünk és nem is kaptunk. Az RMDSZ persze nem is kérhetett, a hozzánk közel állónak tartott civil szervezetekre gondolok. Most viszont újra kell gondolni ezt a támogatáspolitikát, ki kellene találni a rendszer új kereteit, oktatásra-kultúrára kell nagyságrendileg több pénzt fordítani, a gazdasági támogatásnak pedig más formát találni, mert néhány tízmillió forinttal nem lehet gazdasági kapcsolatokat építeni. Az önkormányzati választások után vélhetően lesz újra MÁÉRT, KMKF, akkor meglátjuk, mit tervez a magyar kormány, mert április óta erről még egyáltalán nem volt egyeztetés, nem ismerjük az új kabinet elképzeléseit.

– Látszólag véget ért az évtizedes háború. Milyen most a Fidesz-RMDSZ viszony, milyen az Orbán-Kelemen viszony?
– Mindketten azon voltunk 2012-től, hogy a helyzetet javítsuk. Olyasmi nem történt, ami végérvényesen befagyasztotta volna az RMDSZ-Fidesz kapcsolatát. Azt hiszem, normalizáltuk ezt a viszonyt. Azon leszünk, hogy ezt a normális kapcsolatot fenntartsuk, nem vagyunk érdekeltek abban, hogy vitázzunk. Az Európai Parlamentben ugyanabban a frakcióban ülünk, a nemzetpolitikai kérdésekben pedig megkerülhetetlen az RMDSZ. Aki megpróbálta megkerülni, az idővel rájött arra, hogy nem érdemes.

– Akkor most az RMDSZ is stratégiai partnere lett az Orbán-kormánynak vagy még mindig csak Tőkés László EMNP-je az?
– Ez az a kérdés, aminek nem látom értelmét. Az RMDSZ-nek a stratégiai partnere az erdélyi magyarság. Pont. Mi nem írtunk alá stratégiai partnerséget soha senkivel, csak az erdélyi magyarsággal.

– Ha már ilyen szépen rendeződött a korábbi viszály, Tusnádon miért csak Tőkés László ül Orbán Viktor mellett, Ön nem?
– Elsősorban nem rajtam múlik, hogy ott vagyok-e, az erdélyi szervezők bonyolítják a programot. Orbán Viktorral találkozunk, amikor Tusnádra jön, szűkebb, tágabb keretek között.

– Szeretett volna ott ülni a pódiumon, amikor az elhíresült beszéd elhangzott?
– Én a saját helyemen ülök, függetlenül attól, hogy kinek a társaságában.

– Ez a beszéd azóta is téma az európai sajtóban is. Külön érdekessége, hogy épp ott mondta el Orbán Viktor, ahol önök autonómiát akarnak, ahol nemzetállamot szeretnének lebontani, ahol épp az ellenkezőjét próbálják megvalósítani, mint amit Magyarországra vonatkozóan meghirdetett. Hogyan látja ezt?
– Romániában a mi álláspontunk 25 év alatt nem változott és nem is fog változni, függetlenül Orbán Viktor tusnádfürdői beszédétől. Én továbbra is azt gondolom, hogy a nemzetállam az erdélyi magyarság számára nem megoldás, kizárólagosságot jelent, Romániában legalábbis mindig ezt jelentette. Aki nemzetállamról beszél Romániában az arra törekszik, hogy ne legyenek kisebbségek, mi pedig azon vagyunk, hogy a román társadalmat meggyőzzük, ez nem egy monolit nemzetállam.

– És a liberalizmushoz való viszonyuk?
– Kérdés, hogy a liberalizmuson mit értünk – ideológiát vagy társadalomszervezési modellt? De azt gondolom, hogy a liberális demokráciának, mint társadalomszervezési modellnek nincs alternatívája, és minden, amit annak alternatívájaként mutatnak fel, az valami olyasmi, amit én nem kívánok a magunk számára.

Gál Mária
nepszava.hu
erdély ma