Eledelszentelés Csíkszeredában 2016

Csíkban az ételszentelés Urunk feltámadásához kötődő, a középkortól meglévő hagyomány. Még a kommunizmus idején is megtartottuk. Akkor a templomhoz közeli utcákban sorakoztak fel a hívek. 2001 óta a Szabadság téren tartjuk, ahová több ezer hívő eljön. A nagyböjti előkészület a feltámadási liturgiában teljesedik ki. Jézus Krisztus feltámadása új dimenziót, az örök életet tárta fel. Ezt a gazdagságot részben az eledelek megáldásával és fogyasztásával fejezzük ki.

Sfinţirea bucatelor este o tradiţie legată de Învierea D-lui, care dăinuie din evul mediu în Ciuc şi a fost păstrată şi în timpul comunismului. În perioada respectivă, credincioşii s-au adunat în străzile din apropierea bisericii. Din 2001 binecuvântarea alimentelor are loc în Piaţa Libertăţii cu participarea a mii de credincioşi. Pregătirile din postul mare îşi ating apogeul în slujba de înviere. Învierea lui Isusu Hristos ne oferă o nouă dimensiune, dezvăluind viaţa eternă. Exprimăm acest bogăţiei prin sfinţirea şi consumarea bucatelor (alimentelor).

Hűvös, ködös reggelen is megtartottuk az ételszentelést. Ilyen a katona nemzet! Fotók: Csúcs Endre

David Livingstone (1813-1873) skót misszionárius orvos,Közép-Afrika kutató mondta: „én mit sem érek olyan emberekkel, akik az út elkészítését várják. Hozzám csak azok jöjjenek, akik nem riadnak vissza attól, hogy utat vágjanak az őserdőben.”

Krisztus utat nyitott az örök élet felé. Elvárása: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem!” (Mk 8,35). Krisztus követés önkéntes! 

Kereszténységünk legnagyobb ünnepén a föltámadt Krisztus szavaival köszöntötte az összesereglett híveket Tamás József püspök: „Békesség veletek!”. Rövid elmélkedésében rámutatott arra, hogy az ételszentelés szokásának megvannak a szentírási alapjai Jézus feltámadásának történetében.

Fotók: Csúcs Endre

John Newton-t 1821-ben felakasztották Montgomeryben. Ártatlanságát hangoztatta és kijelentette: „ártatlanul végeznek ki, ezért nem nő fű síromon.” 1941-ben is sírjához mentek a város vezetők, és megállapították: „ megmagyarázhatatlan, de fű nem nő rajta.” 

Jézus ártatlanul halt meg. Ő is jelt hagyott: nemcsak üres sírt, lepleket, helyeket, hanem az Oltáriszentséget! Egy új dimenzió nyitott meg előttünk: a kegyelmi életet, melynek kiteljesedése a feltámadás. Erről énekelt az eledelszentelés alatt a Szent Kereszt Főplébánia kórusa.

Fotók: Csúcs Endre

A püspök Isten áldását kérte a bárány- és a tojáseledelekre, a húsvéti kalácsokra és az italokra. „Aki ebből hívő lélekkel eszik az testének erőt, lelkének üdvösséget nyer. Áldj meg minden eledelt, amelyet tőled kaptunk, hogy az emberi nem fenntartására és üdvösségére szolgáljon. Szent neved segítségül hívására adj testi erőt és lelki oltalmat mindazoknak, akik azokból táplálkoznak”

Fotó: Iochom Zsolt

 A téren kialakított sorok között vonult el a papság (a püspök, két pálos, két piarista és a helybéli négy pap) a ministránsokkal és meghintették szenteltvízzel a kosarakat. 

„Az ételszenteléskor ma is kitűnt, hogy a székely katona nemzet. Tud fegyelmezett lenni, és rendezett sorokban ünnepelni” – fogalmazott Darvas-Kozma József esperes-plébános.

Húsvét nagy ünnep, mert a nagyböjt negyvennapos szigorú táplálkozási fegyelme után, amikor lelkileg megtisztultan és testileg kiéhezetten, először ülhetünk a húsvéti eledelek mellé. A tobzódást távol tartja a szentelés, hiszen most idézzük föl az Utolsó Vacsorát a családban, a magunk közösségében. Fegyelmezetten étkezünk, ahol minden morzsára, darabra nagy tisztelettel vigyázunk, mert szentelmény, és ami nem ehető, azt tűzben elégetjük. Régi húsvéti eledeleink közé tartozik a tojás, ami Krisztus feltámadására, a piros tojás Jézus vérére; a bárány Jézus áldozatára emlékeztet. Amint a csirke áttöri a tojás héját és életre kel, úgy támadt föl Jézus is a sírjából, hogy nekünk örök életet adjon. 

A közös reggeli után szentmisére megyünk, hogy Krisztus asztaláról is táplálkozzunk.

Kegyelemteljes húsvéti ünnepet kívánunk minden jóakaratú embernek!

Christos a înviat! 
**

http://hirtv.hu/hirtvkulfold/tobb-ezren-a-csikszeredai-etelszentelesen-1334857

http://www.agerpres.ro/social/2016/03/27/aproximativ-6-000-de-persoane-la-traditionalul-ceremonial-de-sfintire-a-bucatelor-din-prima-zi-a-pastelui-catolic-de-la-miercurea-ciuc-11-47-59

Ajánlom nézze meg a szekelyvilag.com nevű oldalt.

 

A feltámadás mai megözelítésben

A feltámadás a kereszténység központi igazsága, a nagy örömhír, s mégsem járta át kellőképpen a keresztények gondolatvilágát. Éppen ezért halaszthatatlanul fontos a föltámadás tényét a mai ember gondolkodásmódján megközelíteni.

A világűrt és az atomok világát egyaránt kutató emberi elme sem birkózott meg a kérdéssel: mi az élet? Már csak ezért sem számíthatunk pontos válaszra, ha azt tudakoljuk, hogyan támad fel Jézus. Három napja merev tagjaiba, álló szívébe hogyan tért vissza az élet?

Az igazság az, hogy Jézus nem erre a világra, nem ebbe az életbe támadt fel: nem úgy, mint Lázár, a naimi ifjú, vagy Jairus leánya. A feltámadt Krisztus életerejét, életenergiáját nem a táplálkozás, a szervezetbe jutó kalóriák biztosították, hanem a lélek. A feltámadt Krisztus teste azonos volt ugyan a keresztről levett testtel, a szervezet működése, az emésztés, lélegzés még sem volt azonos a halál előttivel. Szervezete már nem működött földi organizmusok módján.

A feltámadt test élete más, mint a mi testünk élete... Most a testen múlik megmaradásunk, a feltámadás után a lelken. Életünk most a test jegyében folyik, lehetőségeit és határait a test szabja meg. A feltámadás után már a lélek a döntő. Mostani életünk a test élete, noha lelkünk is van. Akkori életünk a lélek élete, noha testünk is lesz. Mai életformánk alapvetően a testé, a feltámadás utáni létformánk alapvetően a léleké.

Jézus feltámadását így fogalmazhatjuk meg: Jézus egyesítette testét a lelkével, de nem a test életére, hanem a lélek életére támadt fel. Testével mintegy a szellem létformáját öltötte fel. Teste mintegy átszellemiesedett. Nem kötötték többé a test igényei, az anyag törvényei. A feltámadás utáni étkezése nem a rendes, hanem a rendkívüli tevékenységei közé tartozott (Lk24,41k). Ezért Krisztus áthatolása a zárt ajtón vagy falon igazában nem csoda, mert a feltámadt test számára éppen ez a természetes (Jn 20,19). Még azt is hozzá kell tenni, hogy a feltámadt Krisztus természete szerint láthatatlan, hiszen a láthatatlan lélek életformáját vette fel. Ezért tudott ismételten megjelenni az apostolok körébe és eltűnni szemük elől. 

Jézus Krisztus feltámadásával csak egy másik dimenzióba, létrendbe ment át, ami nem jelenti azt, hogy térben és időben eltávolodna (Mt28,20).

2016. Húsvét

1. Hívő lélekkel és zengő énekléssel megünnepeltük Urunk feltámadását. Mielőtt elbúcsúznánk megköszönöm Nm. és Ft. püspök atyának, hogy vezette a szenthárom nap liturgiáját, a ministránsoknak, a paptestvéreknek, a kántor uraknak és a kórus tagjainak az éneklést, világi munkatársaimnak, sekrestyésünknek és karbantartóinknak, a Nőszövetség és Oltáregyletnek a munkáját. Azoknak akik adományaikkal vagy éppen a templomdíszítéssel segítettek. Köszönöm mindnyájuknak, hogy hogy komolyan készültek húsvét ünnepére és buzgón bekapcsolódtak nagyhét liturgiájába, szentségekhez járultak és áhítattal részt vettek a feltámadási szentmisén. 

(Fotók: K. Sz.)

2. Hajnalban kezdődik a nyári időszámítás, az óra mutatóját előre visszük 1 órával.

3. Az ünnepélyes ételszentelés reggel 8 órakor a Főtéren lesz. A hagyományhoz híven  a Szakszervezetek Háza előttről végezzük, ezért azon a részen fejlődjenek sorokba, figyeljünk a megbízott irányítókra, a tér belső részéről kezdjék kialakítani a sorokat a Kossuth és a Szabadság utca fele, hogy az utolsó perben érkezők is tudjanak felzárkózni.
4. A reggeli 7 és 8 órás mise elmarad.

5. Húsvét napján fél 10, 11, negyed 1. és du. 5, este 7 órakor mutatunk be szentmisét. 

Szécsenyben 10 órakor, 

Szent József kápolnában fél 9-kor és du. 4 órakor.

6. Húsvéthétfőn vasárnapi sorrendben végezzük a szentmiséket. A misék előtt és alatt gyónási lehetőség van.

7. Kedden hétköznapi miserend szerint fél 7, 7, este 7 órakor szentmise.

8. Keresztény sajtó, Krisztus Világa áprilisi száma, kegytárgyak, könyvek kaphatók.

9. Mindnyájuknak, szeretteiknek és minden testvérünknek kegyelemteljes húsvétot kívánok a feltámadt Úrtól.

+ Pozsgay Imre

Életének nyolcvanharmadik évében pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár, magyarországi kommunista funkcionárius, a rezsim végnapjainak egyik meghatározó alakja.

Pozsgay Imre 1933. november 26-án született Kónyban. Diplomáját 1957-ben szerezte a budapesti Lenin Intézet történelem-marxizmus-leninizmus tanári szakán. 1969-ben megkapta a filozófiai-szociológiai tudományok kandidátusa címet.

Egy évig az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályán sajtóalosztály-vezető, majd 1971-75 között a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese volt. 1976-80-ig kulturális, 1980-82-ig művelődési miniszterként dolgozott. 1982 júniusától 1988 júliusáig volt a látszólagos pluralizmus magyarországi létének igazolására létrehozott Hazafias Népfront főtitkára. 1988. júniusban államminiszterként ismét a kormány tagja lett, ahol 1990. májusig dolgozott. 1991 óta a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára volt.

Országgyűlési képviselő 1983-ban lett. 1950-56-ig az MDP, majd az MDP széthullását követően, 1956-89 között az MSZMP, 1989 októberétől 1990 novemberéig az MSZP tagja. 1987. szeptemberben részt vett a lakiteleki találkozón. Habár az 1956-os forradalom leverését követően retorikája sallangmentesen igazodott a kommunista vezetés által elvárt hangnemhez, 1989 januárjában, a pártvezetők közül elsőként, a forradalmat népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a Sopron melletti páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki Nyugatra. A páneurópai pikniknek Habsburg Ottó mellett Pozsgay Imre volt a fővédnöke.

2006-ban megkapta a Magyar Szabadság Napja Díjat, 2010-ben az emberi jogokért való erőszakmentes kiállást elismerő kitüntetést, a Hildebrandt-érmet, 2015-ben a Petőfi-emléklap a helytállásért kitüntetést vehette át. Ugyancsak 2015-ben Szent István-díjat kapott a Szent István Alapítványtól, az összmagyarság érdekében végzett kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért.

Pozsgay Imre 2014 augusztusában, a páneurópai piknik 25. évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy a páneurópai piknik nélkül nem következett volna be az 1989. szeptemberi határnyitás. Az 1989. augusztus 19-i eseményekre visszaemlékezve az akkori reformkommunista államminiszter felidézte, hogy a vasfüggönyt már 1988 októberében Európát kettéosztó, szégyenletes létesítménynek nevezte.

MTI

A nagypénteki bűnbocsánatban legyen része!
Nyugodjék békében!