A székely lovas nép

A művelődés egyik fokmérője az egyes népek szervezettsége. A lovas népek életét, azok szervezettsége határozta meg. E népek az évszázadok során csoportosulásokba rendeződve jelentek meg. Ezek közül az egyik legnagyobb a keleti hun birodalom volt, amely magába foglalta a később Szibériának és Mongóliának nevezett területet, és kelet - nyugati kiterjedése 3–4 ezer kilométer volt. A Kr. e. 200-tól Kr. u. 200-ig számtalan nép került hun uralom alá. E népeket csak úgy lehetett kormányozni, ha őket valamilyen rendszerbe terelték. A birodalom hanyatlása után, az ott élő népek a szerzett tapasztalatokat – nemcsak a hadviselés módját, hanem a szervezést is – beépítették saját társadalmi alakzatukba. 

Az ázsiai hun birodalomnak három gyűlése volt. Az év eleji gyűlés, ahol csak a legmagasabb rangú vezetők tanácskoztak. Az 5. hónapban tartott gyűlés már sokkal szélesebb kört érintett. 
A 9. hónapban tartott pedig lényegében seregszemle volt, nagy tömegek részére. Ezt a hármas tagozódást egyes történészek a székelység későbbi történelmében vélik tovább élni. Voltak nemzetgyűlések, amelyeken nagyobb horderejű ügyeket, s ezekkel együtt még fellebbezéseket is tárgyaltak. 

A kisebb gyűléseket eleinte a hadak külön tartották. Ennek megfelelő formája később a széki közgyűlés. A gyülekezésnek harmadik fajtája, amely seregszemlével járt, ezen a hadköteleseket vették számba, vagyis a lajstromok elkészítésére adott alkalmat. 

Az európai hun birodalom korszakában már biztosan kialakult a székelyek tíz hadból álló szövetsége, amit tíz nyíl szövetségének (onogurnak) nevezünk. Ennek az onogur szövetségnek erős kapcsolatai lehettek Attila fiának, Irniknek a Fekete-tengeri birodalmával, hiszen a székelység széles rétege őrizte meg a hunokra utaló hagyományokat. 528 körül a Fekete-tengertől északkeletre találjuk az onogurok országát, melynek Gordás nevű fejedelme megkeresztelkedett. Már a hunok alatt kereszténység terjedése, mint lassú és csendes folyamat megindult. Erre utal a pogányságban gyökerező szokások, mint amilyen a Napra és Holdra esküvés. A kereszténység felvételét igazolja, hogy 589 körül örmény püspökök csoportosan kereszteltek onogurokat.

A székelység ősei a kereszténységgel ekkor jobban megismerkedhettek. Ezenkívül köztük keresztény térítésről nem tudunk. A türkök hatásának jele a rovásírás. Prokopiosztól tudjuk, hogy a fehér hunok olyanok voltak, mint a "többi türk nép" és írásuk a "türk rovásírás" volt. Azt is tudjuk, hogy szerződéseiket "fadarabkákra" jegyezték föl. Még az is különös, hogy a székelyek letelepítésére nézve nincs királyi rendelet. Viszont sajátos szervezettségben élnek.

Tudomásukra: 2018. augusztus 19.

1. Ma, augusztus 19-én Hargitafürdőn Szent István király búcsút tartanak a pálos atyák. A szentmise ½1 órakor kezdődik.

2. Ma a Millenniumi templomban az 17 órai mise után a Budapesti Lantos Kórus 30 perces műsorával ajándékoz meg bennünket.

3. Hétfőn, augusztus 20. Nemzeti ünnepünk. A Millenniumi-templomban 19 órakor szentmisét végzünk, utána ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra kerül sor a Szent István domborműnél. 

4. Pénteken keresztelői felkészítő du. 6 órakor a plébánia hittantermében.

5. Szombaton ministránsképző 10 órakor.

6. Szombaton, augusztus 25-én a csíkszentdomokosi templomban Márton Áron-megemlékezést tartanak 11 órakor. Főcelebrál és szentbeszédet mond Exc. dr. Jakubinyi György érsek. Felolvassák Márton Áron püspök 1972. okt. 29-án csíkszentdomokoson elmondott beszédét. 

12,30 órakor a felújított Márton Áron Múzeum megtekintése.
7. A Mária Út Egyesület augusztus 25-én zarándoklatot szervez az édesanyákért, a Mária Út egész szakaszán, Máriazelltől Csíksomlyóig. Csíkszeredában csatlakozni lehet 13,30-kor a Szent Kereszt plébániától induló keresztaljához, 15,15-kor a Szent Ágoston térről. 17 órakor keresztút a Jézus hágóón, 19 órakor szentmise a kegytemplomban. 21 órától reggelig szentségimádás. 

8. A Művészeti Alap Értékek Egyesület a csíkszeredai Class Értékeink Egyesülettel közösen augusztus 25-én, szombaton este 19 órai kezdettel a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában "Hazulról haza" címen Virtuózok Gálakoncertet szervez fiatal művészeink fellépésével.

9. A Szent Ágoston templom búcsúját jövő vasárnap fél 1 órakor tartják.

 
Vasárnapi gondolat:  
Bölcsességre jutni
Él nemzet e hazán
 

Bölcsességre jutni

A New York-i Tudományos Akadémia volt elnöke, Cressy Morrison „Az ember nincs egyedül” című könyvében azt bizonyítja, hogy az igazi tudós istenhívő. Isten-bizonyítékának lényege az, hogy a nem lét, a nem keletkezés, a megsemmisülés lehetőségei billiószorta nagyobbak, mint a létezésé, a létrejövésé, a fennmaradásé, a fejlődésé, éppen ezért, miután mégis az utóbbi győz az előbbi felett, a mérleg másik, önmagában billiószorta könnyebb serpenyőjét az Alkotó (Isten) személye teszi súlyosabbá. Ennek a bizonyítékának a mélysége vitathatatlan. 

Az akadémikus a teremtett világunkból ismertetett istenérveit a hetedikkel zárja: „De mindentől eltekintve: az maga is elég bizonyíték, hogy az ember megalkotta Isten fogalmát. Ez az ember képzelőtehetségének köszönhető, annak, hogy el tud képzelni láthatatlan lényt. Ez a tulajdonság valamennyi élő lény közül kizárólag az emberben van meg. Ez a képessége beláthatatlan lehető­ségeket nyit meg előtte. Ezért képzeli el az eget, azt, hogy Isten mindenben és mindenhol jelen van, de sehol annyira, mint az emberek szívében.” A 18. zsoltár soraival zárja művét: „Isten nagyságát hirdeti az ég, a mennybolt vallja kezei művét.”

Az olvasmányban a megszemélyesített bölcsességről szól, aki nagyon ékes, hét oszlopos házába invitálja azokat, akik híjával vannak a bölcsességnek és bőséges lakomát készít számukra: „Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet kevertem! Hagyjatok fel a dőreséggel, járjatok az értelem útján, és élni fogtok.” (Péld 9,1-6) 

Felhagyni az oktalan, értelmetlen életmóddal, s törekedni megérteni az Úr akaratát és célszerűen élni, ez bölcsességre vall.  

Az az igazi bölcsesség, ha az ember minden időben, helyzetben felismeri, mi az Isten akarata, hogyan használja ki ezt a helyzetet és időt is a paruziára (Jézus dicsőséges eljövetelére) való felkészülésre. (Ef 5,15-20) 

Ezt a bölcsességet a Szentlélek adja meg az embernek, akár csak a hitet, hogy Krisztus az Eucharisztia szentségében titokzatos módon, de valóságosan jelen van és valóban odaadja magát értünk. És mi valóban részesedünk belőle, így végbemegy megváltásunk műve. (Jn 6,51-59) 

Ez az isteni kinyilatkoztatás a kafarnaumi zsinagógában hangzott el, amire a zsidók zúgolódni, majd vitatkozni kezdtek egymással: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” Ott mindenki azt várta, hogy Jézus felfedi szavainak rejtett jelentését. Ő azonban erős nyomatékkal kezdi válaszát, amit a különösen nagy súlyú tanítások előtt szokott mondani: „Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek...” 

Jézus velünk marad a világ végéig az Eucharisztia titkában, és ha hittel vesszük őt az Oltáriszentségben, akkor eljutunk az örök életre.

„Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!” Jn 6,58.