Kereszt az égen

Kereszt az égen 2012. augusztus 15. Nagyboldogasszony napján Medjugorjéban

Szent Ciril Jeruzsálemben vagy annak közelében szü­letett 313 körül. Szülei keresztények voltak, az ifjú Ciril korán a szentírás tanulmányozására adta magát. Hosszú és ered­ményes tanulmányai végén 343-ban az akkori jeruzsálemi püspök, II. Maximus áldozópappá szenteli. Alig öt eszten­dőre reá fölszentelő püspökének utódja lesz. A cezáreai érsek, Akácius, akinek érseki tartományához tartozott Jeru­zsálem, püspökké szenteli.

Az ariánus eretnek­séggel szemben Jeruzsálemi Ciril az igaz katolikus hit követője. Ezért az ariánus gondolkozású püspökök rossz szemmel nézték a hithű, szentéletű, egyháza jogait védel­mező püspököt és 357 körül megfosztották püspökségétől, számkivetésbe küldték. Két év múlva sikerült ugyan visszatérnie székhelyére, azonban 360-ban az ariánus gondolkozású konstantinápolyi zsinat Konstantius császár hozzájárulásával száműzte. Egy év múlva Konstantiust hitehagyó Juliánus követte a trónon (361-363); ez tisztára az elődje iránti gyűlöletből visszahívta Cirilt. Visszatérése után alkalmat adott neki az Úr Krisztus, hogy az egész világ és a történelem színe előtt igazolva lássa az ő szavait: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak” (Mt 24, 35).

A hitehagyó császár élete föladatának tekintette, hogy véres üldözés nélkül kiirtsa a kereszténységet s a keresztény eszmék kisajátításával új életerőt öntsön a halódó pogányságba. Ezért kizárta a keresztényeket a magasabb iskolákból és hivatalokból, iparkodott anyagilag tönkretenni az egyes egyházakat, szította az egyenetlenséget a katolikusok és ariánusok között, a zsidóságot pedig a kereszténység ellen akarta fölhasználni. Összefogott a birodalomban szétszórtan élő gazdag zsidókkal és elhatározta, hogy újraépíti az el­pusztult jeruzsálemi templomot. Nyíltan megvallott célja volt a zsidóságot rásegíteni, hogy megint ősi törvényei szerint áldozhasson. Főcélját azonban elhallgatta: meg akarta hazud­tolni az Úr Krisztus jövendölését, amely szerint kő kövön nem marad a jeruzsálemi templomból.

Hosszas gyűjtés és nagy mennyiségű építőanyag össze­hordása után megkezdődtek a munkálatok. Mindenekelőtt a romokat takarították el. Julián együtt örült a zsidósággal; Jeruzsálem püspöke pedig rendületlenül hitte, hogy az Úr igéi nem vallhatnak kudarcot, s teljes határozottsággal megnyugtatta híveit, hogy ez a munka meddő törekvés. A romok eltakarítása után hozzáfogtak az alapozáshoz, azonban a Juliánért lelkesedő pogány Ammianus Marcellinus (+400 körül) történetíró szerint „az alapvetésnél rettenetes lángok törtek elő s többször megölték a munkásokat, úgyhogy föl kellett hagyni a vállalkozással”. Más történetírók tudnak még pusztító földrengésekről, dühöngő viharokról, továbbá a zsidók ruháin éjjelente megjelent fénylő és ijesztő keresz­tekről. Philostorgius (368-439) egyháztörténetíró egy külö­nösen csodálatos esetről számol be. A romok eltakarí­tása közben egy üregre akadtak. Köteleken lebocsátottak a mélyére egy munkást, aki a vizes fenék közepén egy oszlopon irattekercset talált. Az írástudók fölbontották és megrettenve olvashatták benne Szent János evangéliumának elejét: „Kez­detben volt az Ige, az Ige Istennél volt, s Isten volt az Ige”.

A többször megkísérelt építést végre egyszer mindenkorra abba kellett hagyniuk, és így kénytelen, kelletlen bizonyságot szolgáltatniuk a testté vált Igéről: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak”.

2014 június 5-én egy kereszt jelent meg az égen Volgográd felett.

Valens császár 367-ben az ariánusok ádáz mesterkedései miatt Cirilt megint száműzte. Ezúttal tizenegy évig kellett távol maradnia féltve őrzött, sze­retett nyájától. A császár halála után (378) visszatérhetett, s élete hátralévő napjaiban minden tévtanitással szemben óvta hívei hitét, és minden konkolyhintés ellenére ápolta bennük az egyetértést. Tevékeny részt vett a Konstantinápolyban tartott második egyetemes zsinaton (381), amely újólag el­ítélte az arianizmust, s a Szentlélek-tagadó eretnekséget. Az Úr 386. március 18-án, 73 éves korában szólította magához hűséges és sok viszontagságon átment szolgáját.

Szent Ciril az egyháztanítók közt foglal helyet. Legértékesebb a 24 katekézise, amelyeket a jeruzsálemi Szent Sír templomban tartott. Jelentősebb ránk maradt írása még az a levél, amelyben Konstantius császárnak megírta a 351 május 7-i jeruzsálemi jelenést. Reggel 9-kor hatalmas fénylő kereszt jelent meg a Kálvária és Olajfák hegye között, amely megdöbbentette egész Jeruzsálemet. Hívők és hitetlenek siettek a templomba dicsőíteni azt, aki a kereszt által megváltotta a világot. 

Szent Ciril egész élete ennek a keresztnek dicsőítése volt.

Hasonló:

In hoc signo vinces!

Csíkszereda 1940. szeptember 11. és október 8. között

Bíró Ferenc csíkszeredai plébános, főesperes a 2. bécsi döntés után is megmaradt józan, kiegyensúlyozott papnak. A visszacsatolást követő hónapban Magyarország kormányzója Csíkszeredába látogatott, akkor az egyik fogadó beszédet ő mondotta. 
A csíkszeredai állomástól, Csíksomlyóig az úttest két oldalán katona-kordon mellett székelyek állottak sorfalat. A szőnyeggel borított állomáson hatalmas embergyűrű szorongott az épület és díszkapu körül, amikor megérkezett a Kormányzó úr vonata. A tömegen leírhatatlan lelkesedés vett erőt.
Krisztussal a keresztet: Csíksomlyón vitéz nagybányai ...
Zúgott az éljen, az ünneplés. Egeket ostromolt a lelkesedés, mikor a Főméltóságú asszony a tegnap átnyújtott székely szőttesben lépett a Kormányzó úr mellé. Ekkora megtiszteltetésre nem gondoltak a székelyek. Meghatottan állott Biró Ferenc kerületi főesperes Magyarország első embere elé. A románok bevonulásakor kegyetlenül végigvert székely pap lelkében hatalmas csóvát vetett a kifejezhetetlen öröm. Gondolatait mélyen szántó szavakban fejezte ki. (Csíki Lapok 14 (1940.10.13.) 2. oldal):

- Főméltóságú Kormányzó úr! 

A csíki székely papság nevében Főméltóságotokat, a papi lélek mélységes hódolatával és alázatával köszöntenem adatott. Szent István, Szent László, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hollós Mátyás szemével néz vissza magyar történelmünkre s a Mohács után kettészakadt nagy magyar gondolat újraforrasztását a magyar szent korona új ragyogásában csodálattal, Isten iránti gyermeki lélekkel s Főméltóságod iránti törhetetlen ragaszkodással szemléli.

- Valóban – „hegyeket áthelyező hit” kellett ahhoz, hogy az állami összetételben megroppant s ugyanakkor kezén lábán trianoni műtétet szenvedett, hozzá beteg szívű magyar birodalom tört hajóját odáig lehessen kormányozni, ahová Főméltóságod Isten irgalmából elhozta. Akkor az ország aranyszájú Isten dalosával: Prohászka püspökkel együtt mi is aggódva imádkoztunk Főméltóságodért szívünk rejtekében. És ma, most, mikor Főméltóságod a magyar szent korona sugarában boldog szemeink előtt áll – felrakjuk Szent István királyunk e drága ereklyéjére 22 éves gyötrelmeinket, szenvedéseinket, megverettetésünket. Csak ilyen drága gyöngyöket adhatunk és szív repesve várjuk az aranyvonatot, amely összeköti majd a megbűnhődött múltat s jövendőt itt, a csíki fenyvesektől körül sugárzott csíksomlyói szentélyében is, a Magyarok Nagyasszonyának, akinek anyai áldását kérjük s fogjuk kérni utolsó leheletünkig: Főméltóságodra, áldott hitvesére, immár nem árva népünk őrangyalára és édes gyermekeikre.

- Hadd zengjenek a csíki havasok örömtől mámorosan: vitéz Nagybányai Horthy Miklós, az ország-gyarapító éljen sokáig.
D-K. József

1940. szeptember 11. - Isten hozott!

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1940. szeptember 11-én, egy szerdai napon vonultak be a magyar honvédség csapatai Csíkszeredába. A második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély, ezzel együtt pedig Csíkszereda is visszatért az anyaországhoz.

 

1940. szeptember 11, Csíkszereda: a csomortániak várják a bevonuló honvédeket (Becze Zoltán archívuma)

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt területek egy részét, Észak-Erdélyt. A román és a magyar történetírás egymástól eltérő módon értékelte és értékeli ma is a második bécsi döntést. Míg a román szerzők túlnyomó többsége a „bécsi diktátum” megjelölést használja – a döntés Bukarestre erőszakolt kényszerítő jellegét hangsúlyozva –, addig a magyar historiográfiába a „döntőbíráskodás”, a „második bécsi döntés” semlegesebb fogalma vonult be.

A döntés kihirdetése a bécsi Belvedere palota aranytermében történt meg. Annak értelmében visszakerült Magyarországhoz a trianoni békeszerződés által 1920-ban Romániának ítélt 103 093 négyzetkilométernyi terület közel fele, azaz 43104 négyzetkilométer, az úgynevezett Észak-Erdély. 1940 szeptemberében Észak-Erdélybe bevonultak a Magyar Királyi Honvédség egységei, ezzel megkezdődött a „kis magyar világ” négyéves időszaka.

 

Megérkeznek a magyar katonák Csíkszeredába. Székely ruhába öltözött asszonyok és lányok köszöntötték őket (forrás: erdelyvisszatert.uw.hu)

Öt esztendővel ezelőtt új könyvvel jelentkezett a baróti Tortoma Könyvkiadó. A kordokumentumban a II. bécsi döntést követő erdélyi bevonulást elevenítette fel két neves magyarországi hadtörténész, Illésfalvy Péter és Szabó Péter az Erdélyi bevonulás, 1940 című kötetben. A könyvről megjelenésekor a Háromszék napilap készített recenziót, az alábbiakban abból idézünk.
Horthy Miklós magyar kormányzó 1940. szeptember 3-án kiadott hadparancsában útnak indítja a Magyar Királyi Honvédséget: „A trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert. Indulunk, hogy újból birtokba vegyük ezer esztendős jussunk egy újabb részét. Felszabadulást viszünk 22 év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a határainkon belül élő hozzánk hű nemzetiségeknek. Ezt tartsátok szemeitek előtt, amikor elindultok Isten és a Haza nevében: Előre a Keleti Kárpátok gerincéig!”

 

Útlevél a kicsi magyar világból (Becze Zoltán archívuma)

Csíkszeredába szeptember 11-ére érkeztek meg a magyar csapatok. A csíkszeredaiak, illetve Csík lakossága a vasútállomáson várta Horthy Miklós kormányzót. A korabeli fényképekből és beszámolókból tudjuk, hogy a csíkiak nagy örömmel fogadták a bevonuló magyar honvédeket, „Isten hozott honvédek!” feliratú és ahhoz hasonló táblákat tartva a kezükben. Több fénykép is megörökítette, ahogy a csíkszeredai, illetve a csíki asszonyok és lányok székely népviseletben integettek a városba bevonuló magyar honvédeknek.
A boldogság azonban nem tartott sokáig: a második világháborúban vesztesnek kikiáltott Magyarországot újabb csonkítással sújtották, az 1947-es párizsi békeszerződés ismét a trianoni határok közé szorította.

székelyhon.ro

Az oktatási miniszter rendelkezése a 2015/16-os tanévre

Hétfőn minden iskolába becsengetnek: szeptember 14-én kezdődik a 2015/16-os tanév, pontosabban az oktatás. Az óvodások és az elemisták először október 31. és november 8. között mennek vakációra, a téli szünet hosszabb lesz.

 

Szeptember 14-én csengetnek be az iskolákba. Megtelnek a padsorok

Nem sokkal az oktatás megkezdése előtt ismét változott a tanév szerkezete. A 2015-2016-os tanév keretében 36 oktatási hét lesz, 175 munkanapon keresztül.
Az oktatás szeptember 14-én kezdődik. Október 31. és november 8. között az óvodások és az elemisták vakációra mennek. A téli vakáció időtartamát az oktatási miniszter rendelkezése értelmében megnövelték, így háromhetes lesz, december 19-én kezdődik el és 2016. január 10-ig tart. Ezután ismét oktatás következik február 5-ig. A félévközi vakációt február 6-án adják ki, a második félév keretében pedig február 15-én kezdődik el az oktatás.
Az Iskola másként hetet április 18-22. között szervezik meg a tanintézetekben, a tavaszi vakáció pedig április 23-tól május 3-ig tart.
Május 4-től ismét oktatás következik egészen június 24-ig, ezt követően pedig szeptember 11-ig nyári vakációra mehetnek a diákok.
A tanévre vonatkozó rendelet szerint az óvodákban és elemi iskolában az Iskola másként hetet az erre megadott időponttól eltérően máskor is meg lehet szervezni, de nem később, mint május 27-e.
Az első félévi dolgozatokat december 11-ig ajánlott megírni, a második félévieket pedig 2016. május 20-ig.
A 12. osztályos diákok számára 2016. június 3-án ér véget a tanév, a nyolcadikosoknak pedig június 17-én.

Mérce nélküli csatlakozás Schengen-hez?

Forrás: slideshare.net

Mielőtt a közel-Kelet és Afrika megindult volna, azelőtt az ET és az EUT még éretlennek ítélte Romániát és Bulgáriát a SCHENGEN-i csatlakozásra.
Ahogy a migráció elkezdődött és szét kell osztani az EU-s országokban (hogy először is eltartsák) az idegen kultúrájú, nyelvű és fajú embereket, akkorra alkalmassá vált Románia és Bulgária. Közben a Székelyföldre 320 migránst akarnak telepíteni. Ponta szerint Románia 1786 menekültet képes befogadni.
Az EU pedig 6351 menekültet irányítana  Romániába.
Hargita és Kovászna megyében több tanügyben dolgozó kisegítő személyt bocsátottak el az elmúlt két hétben, mint amennyi migránst akarnak ide küldeni.
Ez a Székelyföld megsemmisítésére irányuló törekvés!
Ez nem veszély?
Mikor kezdünk már felébredni és védekezni?  
Hol van a politikum?
Most igaz emberekre van szükség, amilyen Szent József volt. Ő a betlehemi hajlékot is kész volt otthagyni, hogy Jézus életét mentse. A mi választott vezetőink, kiknek az életét akarják védeni és menteni?

** 
Az európai bizottság szerint Románia és Bulgária eleget tesz a schengeni csatlakozás elvárásainak, így a döntés már mindössze politikai.

A csatlakozást jóvá hagyó döntést az unión kívül működő Európa Tanács és az Európai Unió Tanácsa közösen fogja meghozni.

Emlékeztetőül, legutóbb a holland vétó azt eredményezte, hogy Románia területén feltartóztatták a tulipán-szállítmányokat, úgymond fertőzésveszély miatt.


marosvasarhelyiradio.ro / hotnews.ro

In hoc signo vinces!

Jézust a városfalhoz közeli helyen, a Golgotán feszítették keresztre (Jn 19,20). A közelben volt Arimateai József kertje, benne egy új, sziklába vágott sír, ide temették Jézust (19,41-42).

A Bar Kokhba-felkelés (Kr. u.135) után Hadrianus császár a lerombolt Jeruzsálem helyén római várost alapított. Euszebiosz (265-339) történetíró szerint „az Üdvözítő sírját el akarták tüntetni az emberi szemek elől. Nagy fáradsággal földet hordtak ide, feltöltötték az egész környéket, és ráépítették Aphrodité templomát”. Nagy Konstantin (312. október 28.)  a vetélytárs, Maxentius fölötti döntő győzelmét a híres keresztlátomásnak tulajdonította. A nyugati égen az esti időben egy kereszt tűnt föl ezzel az írással: E jel­ben győzni fogsz! A győzelem után kiadta a Milánói Rendeletet, amelyben a keresztényeknek vallásszabadságot adott. A Szentföldön pedig templomokat építtetett. Elrendelte, hogy hogy tegyék szabaddá a Golgotai szikla-szintet. A nép lebontotta az Aphrodité templomot. A sziklát borító hordalékot eltávolították és  szabaddá vált Krisztus sírkamrája. Három tény került napvilágra: 1. sírpadot láttak benne (Jn 20,12); 2. ez a sír egyetlen halott számára készült (19,41), melyhez hasonlót Jeruzsálem környékén nem lehet találni; 3. a munkások a kamrában jobb felől látták meg a halott helyét (Mk 16,5). A golgotai ásatást a császár édesanyja Szent Ilona és Szent Makárius jeruzsálemi püspök irányította. Egy gödörben megtalálták a három keresztet, a különvált fölirattal és a szegekkel. Mivel nem lehetett tudni, melyik volt Jézus keresztje, egy súlyosan beteg nőhöz érintették; amelyikre meggyógyult, azt Isten így csodálatosan hitelesítette. Ez 325-ben vagy 326-ban történt. Ide emelték a Szent Sír templomot és ebben helyezték el a Szent Kereszt egy darabját.  A drága ereklyét először három részre osztották: egyik darab Jeruzsálemben maradt, a másik Konstantinápolyba került két szeggel együtt, és a harmadikat Szent Ilona magával vitte Rómába, ahol palota kápolnájába helyezett el. A Golgotáról hozott földdel hintette be kápolnáját és azon térdepelve imádkozott. Nemcsak a keresztereklye volt itt, hanem az INRI felírat táblájának egy darabja is. Később a palotát és kápolnát átépítették templommá, és a mai Santa Croce in Gerusalemme bazilika vált belőle.

A nyugati egyház a Szent Kereszt föltalálásának emléknapját május 3-án ülte meg, míg a Szent Kereszt fölmagasztalását szeptember 14-én, mert 335-ben e napon szentelték föl a Szent Kereszt bazilikát, amelyet Nagy Konstantin emeltetett a Golgotán, ahol ma a Szent Sír templom áll. Itt történt a kereszt első nyilvános ünneplése és fölmagasztalása. A pogányoknál és zsidóknál a kereszt kivégző eszköz, a gyalázat és megbélyegzés tárgya volt. A Szent Kereszt iránti tiszteletből Konstantin császár eltörölte a keresztrefeszítést. A nyugati egyházban a 7. század vége óta megünnepelték azt a nagy eseményt is, hogy Hérakleiosz bizánci császár a perzsák legyőzésével, 630. március 21-én Jeruzsálemben visszakapta a Szent Kereszt ereklyét, amelyet II. Huszrót király 14 évvel előbb elvitt Jeruzsálemből. A legenda szerint szeptember 14-én Hérakleiosz császár mezítláb, szegény ruhában öltözve, saját vállán vitte vissza a Kereszt-bazilikába.

D-K. J.

Hasonló: Kereszt az égen
Keresztek az égen

Süket legyek, mint az EU?

Meghallom-e, megteszem-e?

Aki hall, az hallja lelkiismerete szavát.

Aki lelkiismeretére hallgat, Istenre hallgat.

Aki Istenre hallgat, az hisz Istenben.

Aki hisz, az bizalommal fogadja Isten üzenetét.

Aki bízik Istenben, az Isten felé fordul.

Aki Isten felé fordul, az megérti az Urat.

Aki megérti az Urat, kész feladni elképzeléseit.

Aki meghal önmagának, az Istenre hallgat.

Aki Istenre hallgat az jó úton jár.

Aki jó úton jár, az megbocsát embertársának.

Aki megbocsát, az megéli Isten szeretetét.

Aki Isten szeretetében él, az örül ha más is megtér.

A megtért ember a mennyei örömöt éli.

Ez az öröm az angyaloké, az üdvözülteké és a miénk.

Izajás meghívását a jeruzsálemi templomban kapta. Felismerte, hogy a szent Isten szolgálatába állónak tisztának kell lennie. Isten meg is tisztította és ezután küldetéssel ruházta fel (Iz 50, 5-9a). Az Úr igéje miatt honfitársai és a megszálló hatalom egyaránt üldözi, sorsa emberileg nézve, kudarc. Meghallotta az Úr üzenetét, nem fél a testi gyötrelmektől. Bizalmát az Úrba veti. Az Úr Isten az én segítőm, azért nem szégyenülök meg – halljuk vallomását. Nem abban bízik, hogy ellenfelei vele mit nem tehetnek, hanem abban, hogy a megaláztatások ellenére nem szégyenül meg, azaz végül is diadalt arat. Azért mert vele van az Úr. Az Úr tökéletes szolgája, aki az igaz hitet prédikálja, szenved, hogy kiengesztelje népének a vétkeit és így megdicsőíti az Atyát. Az igaz hit élő, tehát gyümölcsöt termő (Jak 2, 14-18). A Jézusba vetett hitet csak a tettek tükrözik a hétköznapok hűséges megélésében. Amint nem valóságos jóakarat az amelyik csak tanácsot ad a nincstelennek, de segítséget nem, úgy nem élő hit az sem, amely csak szavakban nyilvánul meg, tettekben nem. Szent Pál mondja: „Az ember hit által válik igazzá (Róm 3,28), amit Jakab apostol így folytat: „A hit tettek nélkül halott.” Eyt értjük mindnyájan, mert az országnak elvett tulajdont visszaszolgáltató törvényei is vannak, de mit érnek, ha nem alkalmazzák! Így sem az ország, sem a polgárai nem boldogulnak, mert az egész csak látszat! Kinek tarjuk Jézust? – a kérdés nekünk is szól (Mk 8, 27-35). Ha megláttuk Jézusban az Üdvözítőt, a Messiást - ahogyan Péter apostol, akkor követnünk kell Jézust. Követése kereszthordozást, életáldozatot kíván. Mégis vigasztaló, hogy aki elveszíti életét Jézusért és az evangéliumért, megmenti azt az örök életre.  

„Íme az Úristen az én segítőm!” Iz 50,9. 

dr. Darvas-Kozma József