A halál utáni tisztulás 1.

Dr. Előd István - A halál utáni tisztulás 

l. A tisztulás szükségessége. Az örök boldogság feltételezi az ember személyes tökéletességét: gondolatvilágának, erkölcsi felfogásának és szeretetének olyannak kell lennie, hogy méltó legyen Isten örök barátságára. Viszont még a jóindulatú emberek legtöbbje sem mentes az ösztönösség, önzés, hiúság, szeretetlenség gyarlóságaitól. A trentói zsinat tanítása szerint egész különleges kiváltság (privilégium) nélkül még a szentek sem tudnak mentesek maradni a bocsánatos bűnöktől (DS 1573).

1.) Gyarlóságaink nyomai és tetteink következményei

Az élet azt mutatja, hogy a tökéletességre komolyan törekvőkben, sőt a szenttéavatottak életében is fellelhetők a nyomai az önkeresésnek, az éberség hiányának, indokolatlan keménységnek, szűklátókörűségnek, kínos pontosságnak vagy "szent" könnyelműségnek, a hangulatok által való kiszolgáltatottságnak, személyválogatásnak és hasonlóknak. A szociális és gazdasági élet követelményei annyira sokrétűvé és bonyolulttá teszik életünket, hogy még a kegyelemtől segített okosság sem tudja mindig felismerni, hogy egy-egy konkrét esetben mi az Isten szándékainak legmegfelelőbb magatartás. Hányszor derül ki utólag, hogy legőszintébb jószándékunk és leggondosabb körültekintésünk ellenére is mennyire tévesen ítéltünk és viselkedtünk! Vegyük hozzá, hogy a mélylélektan sok olyan esetet tud felmutatni, amikor legbecsületesebb szándékból fakadó igazságkeresésünk, elvhűségünk, engedékenységünk vagy egyéb önmagában dicséretes magatartásunk mögött nem éppen tiszteletre méltó öntudatlan vágyak és tendenciák húzódnak meg. Az utóbbiakról nem tehetünk ugyan, ezekért tehát ítéletet nem érdemlünk, de amíg ilyenek tapadnak a lelkünkhöz, nem tudnánk teljesen beilleszkedni a tökéletes istenközelségbe. Newman kardinális úgy fogalmazta ezt az igazságot, hogy sok szentül élt ember igen kényelmetlenül érezné magát, ha rögtön és közvetlenül jutna Isten közelébe: szégyenkeznie kellene, ha saját szentségét hozzámérné Isten tökéletességéhez.

Annál inkább, mert minden tettünknek és viselkedésünknek szociális következményei is vannak. Bűneink teljes bocsánata után is tovább gyűrűznek a világban a bűnök hatásai, akár kimutatható lelki kár formájában, akár az Egyház morális szentségének kevesbítése formájában. Azzal, hogy valaki a halál kapuján kilép a világból, nem szűnnek meg életének áldó és ártó hatásai. hanem tovább élnek és működnek.

Isten nem avatkozik bele kényszerítő erővel az emberi szabadságba, ezért szabad tetteink káros következményeit csak szabadon vállalt elégtétel formájában semlegesíthetjük. Ez az elv egyaránt vonatkozik arra a kárra, ami saját egyéniségünk tökéletessé érlelődését akadályozza, mint azokra a károkra, amelyek szabad tetteink szociális következményeként tovább működnek a világban még halálunk után is.

Ilyen meggondolások nagyon kívánatosnak és igen valószínűnek mutatják, hogy halálunk után is lesz módunk jóvátenni mindent és megtisztulni mindentől, ami Isten szándékaitól eltérő, önkereső állásfoglalásaink és magatartásaink következményeként megmaradt bennünk és a világban. Hiszen alkalmassá kell válnunk a szeretetnek arra a tökéletes dialógusára, amely a mennyország legfőbb jellemzője. Alkalmassá azáltal, hogy felszámolunk mindent, ami a bűnből akár egyéniségünkben, akár következmény formájában a világban fennmaradt.

Úgy is felfogható ez a tisztulás, mint az igazi énünk teljes kibontakozása. Hiszen a perszonalista szemlélet szerint az ember lényegéhez hozzátartozik a tökéletes istenszeretet és emberszeretet megvalósításának igénye, és ez az igény csak a teljesen megtisztult emberben, illetve az ilyen ember számára készült mennyországban realizálódhat a maga teljességében.

-  Hogy a tisztulásnak és tökéletesedésnek vágya mennyire mélyen gyökerezik az emberi lélekben, annak ékes tanúsága, hogy éppen a purgatóriumot tagadó protestánsok körében (még Schleiermachert és követőit sem véve ki) talált élénk visszhangra a kereszténységen belül a lélekvándorlás tana, amely éppen a tisztulás szükségességén alapuló téves elképzelés.

-         folytatjuk -

 

Hirdetés: két felhívás 2024. június 2.

Érseki Körlevél - Azon híveink tudomására hozzuk, akik valamilyen oknál fogva június 2-án nem tudnak részt venni a szemtmisén

Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Valamennyi Főtisztelendő Plébánia Hivatalnak - Székhelyükön
Szám: 1864/2024
Buzdítás a helyhatósági és európai parlamenti választásokon való részvételre
Kérem Főtisztelendő Paptestvéreimet, június 2-án a hirdetések keretében felolvasni.
„Ne feledjék tehát az állampolgárok, hogy a közjó érdekében joguk és egyben kötelességük a szavazás szabad lehetőségével élni.” (Gaudium et spes, 75.) A II. Vatikáni Zsinat tanítása szellemében buzdítom a kedves híveket és minden jóakaratú embert, hogy június 9-én vegyen részt a helyhatósági és európai parlamenti választáson, közösségének, népének, egyházának sorsáért és jövője alakításáért felelősséget vállalva, járuljon az urnákhoz és szavazzon.
Helyi világi elöljáróink és az Európai Parlamentben bennünket képviselők megválasztásának lehetősége az Alkotmány által biztosított állampolgári jogunk, amellyel élnünk kell, hiszen a
választáson való részvétel nem egyszerűen politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelességünk is: „Mindannyian felelősek vagyunk a társadalomért és a világért, amelyben élünk, különösen a
jövő nemzedékek iránt érzett felelősségünk miatt. Ez a kihívás arra ösztönöz bennünket, hogy keressünk közös megoldásokat egy igazságosabb és fenntarthatóbb jövő érdekében.” (Ferenc pápa:
Laudato si', 159).
Az érdektelenség és a tétlenség ellentmond Istenbe vetett hitünknek és a cselekvő szeretet parancsának. Kötelességünk az „úgysem változik semmi” lemondó gondolkodás vagy éppen az „engem ez nem érdekel” magatartás helyett felelősséget vállalni szűk és tágabb otthonunk (településeink és Európa) sorsának alakulásáért. Egy apró, pecsételő mozdulatunk egész közösségünkre és jövőnkre hatással van, hiszen arról döntünk, hogy milyen értékek és elvek mentén
szeretnénk élni ma és holnap. Gondoljunk a gyermekekre, a most felnővő nemzedékre: az ő sorsukról is döntünk a választás napján leadott szavazatunkkal. Ma rajtunk múlik az, hogy milyen
lesz az ő holnapjuk.
Románia katolikus püspökeivel együtt arra buzdítok mindenkit, hogy olyan jelöltekre adjuk voksunkat, „akik lendületesen és megújult elkötelezettséggel kívánják szolgálni az egységet az evangéliumi tanítás fényében, a béke és a demokrácia megteremtése érdekében, akik eddig is képviseltek és a jövőben is képviselni akarnak bennünket, akik részt vesznek a társadalom fejlesztésében és építésében, akik a közjót, az erkölcsi értékeket, az egészségügyet, az oktatást, a gazdasági lehetőségeket, a kultúrát és a vallási jelenlétet támogatják a társadalmi életben.” (2024. május 15.)
A politikai értékrendek és irányelvek, amelyek egy állam(közösség) rendszerét meghatározzák, kihatással vannak az egyház működésére, a vallási élet gyakorlásának lehetőségére. Istent szerető, hívő emberként felelősek vagyunk magunkért, egymásért és az utánunk jövőkért. Ezért nem lehet közömbös számunkra sem egyéni, sem közösségi életünk szempontjából, hogy kik képviselik a hazai és az európai közéletben értékeinket, célkitűzéseinket.
Isten Szolgája Márton Áron püspök 1940. december 21-én közzétett felhívása nyolc évtized után is aktuális a számunkra: „Választások alkalmával szabadságában áll mindenkinek, sőt kötelessége, hogy az Egyház álláspontja és a keresztény jó erkölcsök szempontjainak betartásával szavazatát lelkiismerete szerint adja le.” Bízom a kedves hívek felelős és tettre váltott döntésében, hogy részt vesznek a választáson, ezáltal is tanúságot téve arról, hogy egyenként és közösségként is Isten országát akarjuk építeni.

 * * *

Szám: 1878/2024
Felvételi a gyulafehérvári Papnevelő Intézetbe
A hivatás Isten ajándéka, de a hivatások gondozása és az, hogy életpéldánkkal és imáinkkal segítsük fiataljainkat hivatásukat felismerni és arra igent mondani, mindannyiunk felelőssége.
Kérem a Főtisztelendő Paptestvéreket, segítsék közösségeikben a magukban hivatást érző ifjakat  rálépni a papság útjára, valamint a hívekkel közösen imádkozzanak értük és minél több fiatal
őszinte elköteleződéséért. Alábbiakban a Megtestesült Bölcsességről Nevezett Szeminárium közleményét olvashatják az intézetbe való felvételi kapcsán. Állandóan változó, egyre nehezebb időket élünk, de „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké” (Zsid 13,8). Nagy szükség van azokra az emberekre, akik ezt vallják és e hitüket
másokkal is megosztják, akik Jézus örömhírét, szeretetét, békéjét és irgalmasságát közvetítik mások felé. Aki erre hivatást érez magában, és vállalja az Istent és embertársait szolgáló életutat, az ajándékká válik mások számára, hiszen közelebb viszi egymáshoz Istent és az embereket. Mindazok számára, akik szívükben meghallották az Úr hívó szavát és erre őszintén, szabadon és szeretetből igent mondanak, a szeminárium tudásban, hitben, lelkiekben való egyéni és közösségi fejlődést, megerősödést igyekszik nyújtani. Szeretettel várunk!
Jelentkezés a helyi plébánoson keresztül postai úton (Institutul Teologic Romano-Catolic, Str. Gabriel Bethlen 3, 510009 – Alba Iulia) vagy Ft. dr. András István rektornál (0752-245.060,
0740- 551.59). Jelentkezési határidő: 2024. július 12.
Előkészítő és felvételi: 2024. július 15–18. (Papnevelő Intézet).
Érkezés: 2024. július 15. hétfő este 19.00 óráig.
A beiratkozáshoz szükséges okmányok (sikertelen érettségi esetén is várjuk a jelentkezőket a meghirdetett előkészítőre, hivatástisztázó beszélgetésekre és felvételire. Ha a jelentkező megfelel a
követelményeknek, feltételesen felvételt nyerhet, a sikeres pótérettségi reményében):
 Születési igazolvány (Certificat de naştere) hiteles másolata
 Keresztelési és bérmálási igazolás
 Szülők egyházi házasságáról igazolás (amennyiben lehetséges)
 Érettségi diploma (Diploma de bacalaureat) eredetiben, vagy három hónapig érvényes
igazolás
 Orvosi igazolás (Adeverinţă medicală)
 A plébános ajánló levele
 Saját kezűleg írt kérvény az illetékes főpásztorhoz címezve.

A felvételi vizsgáról:
 a felvételi vizsgán (írásbeli és szóbeli vizsga a megadott tételekből) el kell érni az ötös (5,00) osztályzatot
 a felvételi jegy (érettségi vizsga átlaga – 50% + felvételi vizsga átlaga – 50%) nem lehet kevesebb, mint hatos (6,00)
 papi életformára való rátermettség, melyet a beszélgetés során az elöljárók bírálnak el
A felvételi pontos menetét (beiratkozás, ismerkedés, írásbeli, szóbeli vizsga, beszélgetések, lelkinap) helyben, az érkezés után ismertetjük.
A felvételi díja 150 RON, amit a felvételire történő beiratkozáskor, helyben kell a titkárságon befizetni.
A felvételi vizsga tételei és bővebb információ: http:// www.seminarium.ro
Eredményhirdetés: a felvételi vizsga után néhány nappal a Rektorátus a felvételizőt a helyi plébánoson keresztül értesíti.
Titkárság: Ferencz Margit, Tel.: 0258-811.688, Mobil: 0745-770.134
Rektor: Ft. dr. András István, Mobil: 0752-245.060 E-mail: sis.rektor@gmail.com

Hirdetés: 2024. június 2.

1. Első vasárnapi szentségimádás 13:30 órától 18 óráig.

2. Jézus Szíve ájtatosság vasár- és hétköznap 18:45 órától.

3. Kedden Szent Antal nagykilenced 8. keddje, elmélkedés az esti misén.

4. Pénteken Jézus Szent Szíve főünnep. Szentmisét végzünk 6:30, 7 órától és este 19 órakor.

5. Szombatom a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve emléknap.

6. A héten megtartjuk a plébániai hittanórákat. Az elsőáldozókat kérjük, hogy a hittankönyveket hozzák vissza. A héten kiadjuk a vakációt.

7. Az elsőáldozók és bérmálkozók a csoportképeket átvehetik a plébánián.

8. A gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Líceum folyóirata, a Szikla tavaszi-nyári száma, 32 oldalas, gazdag tartalmú lap kapható, ára 10 lej.

9. A Krisztus világa májusi száma kapható. A tartalomból: Építsük nemzetünk egységét, szolgáljuk javát – A szeretet hármas igazsága: Isten-Család-Haza. Az édesapák ültessék gyerekeik lelkébe a fenti hármas értéket, és az édesanyák kövessék a Szűzanya példáját, akkor megmarad kultúránk, megszilárdul keresztény jövőnk. Örök evangélium – „E szavak után rájuk lehelt...” Jn 20,19–23 – Belon Gellért püspök elmélkedése. A Lélek ajándékai – a Szentlélek hét ajándékáról.

A római szentmisekánon szentjei: Ifjabb Szent Jakab, Fülöp, Bertalan, Máté, Simon és Tádé apostolok. (2. rész) Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya bemutatja a megnevezett apostolokat, működésüket és tiszteletüket. Számos kuriózum mellett exkurzusként Iskarióti Júdás apostolról is ír, hiszen apostol volt, bár hűtlen lett. Egyetlen emberről sem jelentette ki az Egyház, hogy elkárhozott, még Júdásról sem. Az ifjaknak szól Hogyan lett A Nagy Ő sztárjából keresztény influencer? – Megtudjuk, hogyan alakult az élete a 24 éves lánynak a műsor után? – Majd Madison tanuságtétele fiataloknak, pároknak szól. Derűs oldal, Keresztrejtvény. Kapható a ministránsoknál. Ára 3,50 lej.

10. Jövővasárnap, május 9-én országos és EU-s választás, érsek atyánk buzdít, hogy vegyünk részt a választásokon.

 

9.B. - Vasárnap együtt Istennel

Az 1789-es francia forradalom után, a rémuralom eltörölte a hétnapos beosztást és helyette a naptizedet vezette be. Így csak minden tizedik nap volt pihenő nap. De az állatok nem birták a kilenc napos munkát, s az emberek sem. Ezért mondták a franciák, hogy a vasárnap eltörlését a francia ökrök akadályozták meg. Montalambert (1810-1870) francia író, politikus és bölcselő mondta: „Vegyétek el az embertől a vasárnapot, és állattá lesz.” Hamvas Béla szerint „Az ünnep az áldozat napja és a közösség születésének kezdete.” Az évközi 9. vasárnap bibliai olvasmányai az Úr napjáról – Dominica dies-ről szólnak.  

Az Úr napját három szempontból tekintsük át: az Úr napja az ószövetségben, Jézus gyakorlatában és a keresztények életében. Mózes által ezt parancsolta az Úr: Hat napig dolgozz és végezd a munkád. A hetedik nap azonban a nyugalom napja (szabbat), az Úré, a te Istenedé. (MTörv 5,12-15) A héber szabbat, a 'valamivel felhagyni, valamit abbahagyni' értelmű. A Tízparancsolat harmadik parancsa a teremtésre emlékeztet. Isten cselekvése példa az emberi cselekvés számára. Ha Isten 'föllélegzett' (Kiv 31,17) a hetedik napon, az embernek is 'abba kell hagynia' a munkát, és engednie kell, hogy a többiek, főként a szegények, még az állatok is 'felüdüljenek'. Isten a szombatot jelként adta Izraelnek, hogy az tudja: Isten megszentelte, szereti az ő népét. A nép is fejezze ki  szeretetét, háláját az Úr iránt.

– Jézus nem helyezi hatályon kívül a szombat törvényét, bár őt a szombat megszegésével vádolják a farizeusok (kalász tépdesés, béna meggyógyítása). (Mk 2,23-3,6) Jézus azonban soha nem sértette meg e nap szentségét. Viszont elutasítja a formalizmust: „A szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért.” A szeretet kötelessége előbbre való, mint a fizikai munkaszünet megtartása. A béna meggyógyításával Jézus a részvéttel együtt megmutatta, hogy neki van hatalma szombaton jót tenni és életet menteni. Jézus utánozza az Atyát, aki a világot fönntartja és kormányozza és élteti az embereket (Jn 5,17). Jézus 'a hét első napján' támadt föl a halottak közül, új életet szerzett, és elindította a kereszténység ünnepét.

– Az Úr napja, Krisztus föltámadásának napja. (2Kor 4,6-11) Krisztus föltámadása az újjá-teremtés legelső napja, amit mi magyarok vasárnapnak mondunk. Az apostoli egyház az Úr napjának megünneplését, Krisztus feltámadásának napjára tette át, és Jézus feltámadását megünnepelték (ApCsel 20,7. Jel 1,10). Jézus beteljesítette a zsidó szombat lelki igazságát, feltámadásával belépett az Atya nyugalmába, és megígérte, hogy ő helyet készít nekünk, oda vár. Ezért legyen a vasárnap együttlét Krisztus Urunkkal, a családdal és az egyházzal. Legyen az áldozat napja, a közösség Isten dicsőítése, mely elsegít az igazi nyugalomhoz, ahol megpihenünk fáradalmainktól Istenben.

„Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg.” Jn 6,58.