Lisieux-i Szent Teréz a tisztítótűzről

Hubert van Dijk: Lisieux-i Szent Teréz a tisztítótűzről - Kis Szent Teréz teológiája megélt teológia, a tapasztalat teológiája. Otthon és a plébánián, valamint Lisieux-ben, a bencés nővérek kolostori iskolájában is igazi katolikus nevelést kapott, így a tisztítótűzben való hit sem volt ismeretlen számára. De az a nyitottság, amellyel e téma felé fordult, túlment a megszokott mértéken.

Az évek folyamán a Szentlélek vezetésével formálódtak meg benne azok a gondolatok, sejtések és eszmék, amelyeket később „A kis Teréz tanítása a tisztítótűzről” címen foglaltak össze. Az Egyházban az az uralkodó felfogás, hogy a tisztítótüzet aligha kerülheti el bárki is. Ezzel kapcsolatban a későbbi szent már novícia korában ezt a megjegyzést tette az egyik társnőjének, M. Philomena nővérnek, aki az általános felfogásnak megfelelően gondolkodott:

„Maga túlságosan fél a jó Istentől, nem bízik benne eléggé. Biztos vagyok abban, hogy ezért Ő nagyon szomorú. Nem kellene félnie a tisztítótűztől a szenvedések miatt, hanem kívánni kell, hogy ne kerüljünk oda: ezzel is megörvendeztethetnénk Istent, akinek olyan nehezére esik, hogy megbüntessen bennünket. Amint megpróbál mindenben az Ő tetszésére cselekedni, és ha töretlen lesz a bizalma, Ő majd minden pillanatban körülveszi megtisztító szeretetével, és nem hagyja, hogy bűn száradjon a lelkén. És akkor biztos lehet abban, hogy nem kerül a tisztítótűzbe!” Azt is hozzátette, hogy egyenesen megsértjük Istent, ha hiányzik a bizodalmunk abban, hogy halálunk után közvetlenül a mennybe jutunk. Amikor meghallotta, hogy a nővérek néha arról beszéltek, hogy a tisztítótűztől ők sem menekülhetnek meg, kijavította őket: „Ó, sajnállak titeket! Megsértitek a jó Istent, ha azt hiszitek, hogy a tisztítótűzbe kell kerülnötök. Ha az ember szeret, nincs tisztítótűz!” Ez tehát új tanítás, de csak azoknak új, akik nem ismerik Istent, akikben nincs gyermeki bizalom. Pedig mennyire helyes így szemlélni a dolgokat! Isten ugyan ítéletet ül felettünk egyszer, de Ő elsősorban az Atyánk, aki szenved, ha gyermekét meg kell büntetnie, és ha azt szenvedni látja. A gyermeknek már csak az iránta érzett gyermeki szeretetből is cselekednie kellene az Ő akaratát, nem pedig a büntetéstől való félelmében. 

Alapjában véve tehát ez azt jelenti, hogy Isten nem akarja a tisztítótüzet! Megengedi gyermekei szenvedését, de közben a legszívesebben másfelé nézne. Ha Szent Teréznek igaza van abban, hogy az embernek nem kell szükségszerűen a tisztítótűzbe kerülnie, mert maga Isten ezt nem akarja, és bizonyára szívesen segít nekünk, már nem is olyan merész az a gondolat, hogy a tisztítótűz elkerülhető. Keresztes Szent János „A lélek sötét éjszakája” című műve 2. könyvének 20. fejezetében így ír: „Csak igen kevés ember képes életében a tökéletes szeretetre” (ez szükséges ahhoz, hogy azonnal a mennybe jussunk).

Avilai Szent Teréz is azt tapasztalta meg, hogy csak kevesek kerülik el a purgatóriumot. Ars Szent Plébánosa ezt írja: „Biztos, hogy csak néhány kiválasztott az, aki nem kerül a tisztítótűzbe, és a szenvedések, amelyeket ott el kell viselnünk, kimondhatatlanok.” Ezért alakult ki a buzgó keresztények között is az a nézet, hogy a rendes, sőt szent életű hívek is ki vannak téve a halál után a tisztítótűz megpróbáltatásainak. És emellett mindig ezt az egy érvet halljuk: „A tisztítótüzet nehéz elkerülni. Senki sem szent, és biztos nekem is ott kell töltenem valamennyi időt.” Néha nagyvonalúan hozzáfűzik: „Hiszen Isten igazságos” vagy: „Meg is érdemeljük.” Ettől különbözik Kis Szent Terézia véleménye. Amikor egyszer növendékét, M. de la Trinité nővért arra biztatta, hogy merjen hinni abban: számára is lehetséges a halál után rögtön a mennybe kerülni, ez megkérdezte tőle: „Ha rendszeresen enyhébb vétkeket követek el, remélhetem attól még, hogy »kerülő út« nélkül a mennybe jutok?” Terézia nővér, aki jól ismerte a novícia gyengéit, így felelt: „Hát persze! Isten olyan jó. Tudja, hogyan lehet magát megigazítani. De próbáljon meg ennek ellenére hű lenni hozzá, hogy ne kelljen Neki hiába várnia a szeretetére!”

 

Isten igéjének vasárnapja - Évk. 3.B.

Ötödik éve, amikor Ferenc pápa (2019. szept. 30.) elrendelte az Isten igéjének vasárnapját, és az évközi idő harmadik vasárnapjára helyezte. Ma nemcsak a Szentírásról, hanem Isten Igéjéről emlékezünk meg. Az új ünnep az ökumenikus imahéthez is kapcsolódik, amikor el lehet mélyíteni a kapcsolatokat a Biblián keresztül a zsidó hívekkel, és együtt lehet imádkozni a keresztények egységéért a többi keresztény felekezet tagjaival. Ferenc pápa arra buzdít, hogy ezt a vasárnapot ünnepnapként éljük meg, a liturgiában a Biblia trónusra helyezésével, mely nyilvánvalóvá teszi, hogy Isten igéjének meghatározó értéke van a közösség számára. Isten szava, igéje azt a kinyilatkoztatást jelenti, melyet az Ószövetségben a próféták Isten megbízásából hirdettek. Isten a prófétákhoz intézett és a próféták által hirdetett szavaival újra meg újra belenyúlt népe történetébe. Isten a szavával teremtette a mindenséget, szavával tartja fenn és kormányozza az egész természetet. 

Az Újszövetségben Isten Igéje megtestesült Jézusban, így nemcsak valami, hanem valaki, személyesen Jézus Krisztus. Az általa hirdetett s megvalósított üdvösség örömhíre, az evangélium Isten szava, az apostolok a hirdetői. Jézus az Írást a saját tekintélye alapján magyarázta, mint Isten Fia. Tanítása az Atya szava, Jézus szavai: örök élet, illetve lélek és élet. A Biblia teljes egészében az ember átfogó üdvösségére irányul. Fontos számunkra a Szentírás, de Isten Igéje még fontosabb. 

Ha a Bibliából kihagyjuk Isten éltető Igéjét, akkor csakugyan egy könyvgyűjtemény marad, és mondanivalója bezárul a múltba. 

Ha viszont valljuk, hogy Jézus Krisztus benne van a Bibliában, akkor a Szentírás itt és most szólít meg bennünket. Velünk történik. 

A Szentírást ugyanazzal a lelkülettel kell értelmezni, mint ahogy megírták. Jézus Krisztussal a kinyilatkoztatás beteljesedett, de a Szentlélek folytatja a tevékenységét, továbbra is sugalmaz az egyháznak a Szentírás tanításában. Nem lehet elkülöníteni a Szentírást és a hagyományt, együtt alkotják a kinyilatkoztatás egyetlen forrását. Amikor a Szentírást a Szentlélekben olvassuk, ahogy azt írták, akkor az mindig új és tápláló marad. Isten szavát az ember „hallás” által fogja fel. Ez természetes adottságot és kegyelmi segítséget is jelent. 

Ma, Urunk bűnbánatra hív, mint egykor a niniveieket. (Jón 3,1-5. 10.) Ennek örülhetünk, hogy szóba áll velünk és a teljesebb életre hív. 

Az idő rövid, elmúlik ez a világ. (1Kor 7,29-31) A végítéletkor, nem megsemmisül a világ, hanem átalakul és belőle sugárzik Isten szeretete, mely szívünket boldog örömbe burkolja. 

Jézus felszólít: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az üdvösség jóhírében!” (Mk 1,14-20) A jóhír tartalmazza azt is, hogy már itt van az Istenország. Csak fel kell fognunk a hitben és a viszonzó szeretetben. Míg nem késő, addig csatlakozzunk Jézushoz.

„Közel már az Isten országa, higgyetek az evangéliumban.” Mk 1,15.

 

 

Remete Szent Pál

Remete Szent Pált ábrázoló zárókő.

Jézus Krisztus a tökéletesség elérésének egyik feltételét a vagyonról való lemondásban jelölte meg: „Add el, amid csak van, árát oszd ki a szegényeknek” (Lk 18,22). A 2. század közepén a világot elhagyva, az anyagiaktól függetlenné válva, a pusztaságba vetette magát az egyiptomi remeték ősképe, thébai Szent Pál (228–343). A tizenhat évesen árván maradt és nagy vagyonnal rendelkező Pál, a Decius-féle üldözés idején az őt feljelenteni akaró sógora elöl a sivatagba menekült, ugyanakkor belemenekült az életszentségbe is. Itt elhagyott barlangrendszert talált. Nemcsak rozsdás szerszámokra lelt, hanem forrásra is. Élő ételt a sziklák között nőtt pálmafa adott. Imádságai és elmélkedései között zavartalanul lehetett egyedül Istennel, akár csak munka közben.

Remete Szent Pál ábrázolás
 Pálos Pécsi Lyceum templom

Kilenc évtized szállt el felette. Közben kiszáradt a pálmafa is, s azután egy holló hozott neki mindennap kenyeret. A külső magánytól körülvéve, nekivágott a belső magány ismeretlen tájainak és felfedezte a már szavak nélkül elmélkedő imádságot, és az Istenbe való félelmetes és édes elmerülést. Akadt egy-két társa, akiknek átadta a lelki életben megtapasztaltakat.
        Élete végén isteni indíttatásra maga Remete Szent Antal kereste fel. Így lett Isten gondviselésének és Pál életszentségének tanúja. A találkozáskor kölcsönösen dicsérik Istent, elmondják egymásnak életüket. Közben a holló kettőjüknek hoz kenyeret a csőrében.
Pált nem érte váratlanul a halál, előre megérezte azt. A hazatérő Antalnak útközben látomása van, hogy Pál testvér a mennybe költözött. Ekkor visszatért, hogy megadja a végtisztességet. A pusztából odarohant oroszlánpár segített sírt kaparni a homokban.

A csíksomlyói Salvator kápolna kazettás mennyezete.

 Remete Szent Pál életrajzát Szent Jeromos örökítette meg, forrásául a szíriai sivatagban élő remeték beszámolói szolgáltak. Ikonográfiában a késő középkorban kezdték ábrázolni, általában Szent Antal remetével együtt, leginkább a pálosok templomaiban: a két öreg ülve vagy állva beszélget Pál barlangjában, melyben forrás és pálmafa van, és egy holló hoz nekik kenyeret.

Remete Szent Pál életszentségének híre gyorsan terjedt. 494-ben Gelasius pápa szentté avatta. Romlatlan állapotban talált testét pedig 1169-ben Konstantinápolyba szállították. A szent ereklyéje 1240-ben Velencébe került. Nagy Lajos király békeszerződése értelmében 1381. október 4. éjszaka Velencéből átszállítják Remete Szent Pál testét Budára. Előbb a budai királyi kápolnában helyezték el az ereklyét, majd onnan a budaszentlőrinci monostorba, a Pálos Rend főmonostorába szállították át, fényes körmenettel, 1381. november 14-én. A pálosok Szent Pál ereklyéjét, a mohácsi vész idején a török elől elmenekítették előbb az elefánti kolostorba (Nyitra megye), majd onnan 1527-ben Trencsén várába, ahol a drága ereklye az ostrom alkalmával elégett. Tisztelete Európában Magyarországról terjedt el. Az egyetlen magyar alapítású magyar szerzetes rend égi pártfogójává Boldog Özséb tette meg. S magukat „Első Remete Szent Pál testvéreinek” nevezték.

Salvator kápolna, 2. kazetta.

Remete Szent Pál alakja fennmaradt az 1525-ben készült nagydisznódi oltár egyik táblaképén. Csíksomlyón a Salvator kápolnában  külön oltára volt, ahonnan képe 1990-ben eltűnt. A két szent találkozásának jelenetét viszont a kápolna mennyezetének 2. kazettája őrzi. 

Hirdetés: 2024. január 14.

1. Ma, január 14-én imakilencedünk második alkalma van, melyet Isten Szolgája Márton Áron püspök boldoggá avatásáért tartunk. Este fél 6 órától rózsafüzért imádkozunk, vezetik a Mária Légiósok. A szentmise után egy órás szentségimádást tartunk.

 2. Ma 16 órakor családos szentmise van. Várjuk a kisgyermekes családokat. 

3. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat. 

4. Tíz éve, hogy a pálosokat Hargitafürdőn hivatalosan is beiktatták. Imádkozzunk értük is.

5. Keresztények egységéért imahét Csíkszeredában január 15 – 21 között. Az idei Ökumenikus imahét mottója: „Szeresd az Urat, a te Istenedet…és felebarátodat, mint magadat.” (Lk 10,27) 

• Hétfőn 18 óra, – Millenniumi templom – Bálint Emil plébános. 

• Kedden 18 óra, – Szent Ágoston templom – Szatmári Szilárd ref. lelkipásztor.

• Szerdán 18 óra, – Református templom – Tamás János ev. lelkész. 

• Csütörtökön 18 óra, – Segítő Mária Bentlakás – Solymosi Alpár unit. lelkipásztor. 

• Pénteken 18 óra, – Evangélikus templom – Küsmödi Csongor Ignác segédlelkész. 

• Szombat 18 óra, –– Unitárius templom – Simó Gáspár spirituális. 

• Vasárnap 18 óra, – Csobotfalvi templom – Darvas-Kozma József plébános.

6. Kapható a Krisztus világa 2024. januári száma a ministránsoknál, a sekrestyében és a Kegytárgyboltban.  

A tartalomból: Megújuló közösség – Az ökumenikus imahét témája: „Szeresd Uradat, Istenedet... felebarátodat pedig, mint saját magadat” (Lk 10,27) -, ehhez nagyon talál a Gyulafehérvári Érsekség 2024-es egyházi évre kitűzött célja is: „Újuljatok meg!” (Ef 4,23-24). Váljunk imával megújuló közösséggé, kilépő egyházzá, másokat is meghívva és buzdítva az egyházközségi aktív részvételre. A 300 évvel ezelőtt Antalfi János erdélyi püspökkel kezdődő katolikus megújulásból is meríthetünk, hiszen 1713 és 1849 között a gyulafehérvári egyházmegyében 142 új plébánia született, kapott lelkipásztort. A szerzetesrendek is visszatértek. A híveket a lelki igények vezették vissza… Napjaink pap hiánya, plébániák oldallagos ellátása, filiák árvasága: kihívások! Meg kell újulni, ezért barátkozzunk egyházunk tagjaival, tegyük barátainkká, imádkozzunk értük és akkor hívjuk meg közös vasárnapi imádságra, istentiszteletre, szentmisére, de minden vasárnap! Az Úr napja megünneplése nélkül nem jön létre keresztény közösség! Örök evangélium – elmélkedéshez társul Greccio örökösei vagyunk – Asztrik atya írása Szent Ferenc Betlehem állításáról. A római szentmisekánon szentjei 1. – Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya egy újabb sorozattal tárja fel liturgiánk gazdagságát. 40 éve halt meg Huber József – Gyulafehérvári püspöki titkár, majd irodaigazgató, később általános püspöki helynök életútját ismerteti Virt László. Az ifi rovatban: Mit akar velünk a Teremtő? – „Papnak megy a legszebb férfi!” – na, erre sokan felkapják a fejüket. A föld és ég rovat mellett nem hiányzik a derűs oldal, sem a Keresztrejtvény.

7. A ministránsok átvehetik a 2023-ban gyűjtött pontokért a jutalmat a szentmisék után. Hétköznap reggel 8 órától délután 4 óráig.

8. Városházán, pénteken délután 18 órától Botár István: Úttalan utakon. Csík régi, történelmi, hadi útjai című előadására kerül sor.

Ökumenikus imahét Csíkszeredában január 15-21.

I. Az ökumenizmus rövid története – A 2024. január 15-21. között sorra kerülő Ökumenikus imahét távoli előzményekre, pontosan 284 évre nyúlik vissza. 1740 körül Skóciában ismeretes egy olyan pünkösdista mozgalom, amely Észak-Amerikából indult, és célul tűzte ki az imádkozást minden egyházért, minden egyházzal együtt. 1846-ban megalakul az Evangéliumi Aliánsz. Ötven felekezetből 921 résztvevő gyűlt össze Londonban. Bevezették a minden év első teljes hetében rendezendő imahetet a Krisztusban hívők egységéért. 1886-ban Magyarországon először hirdetik meg az Aliánsz Imahetet nyilvánosan. A Kálvin téri református gyülekezet Baldácsi-termébe hívják a résztvevőket. 1894-ben XIII. Leó pápa szorgalmazza az „egységért imanyolcad” gyakorlását a pünkösdi ünnepkör keretében. 1908-ban tartják a Paul Wattson katolikus lelkész által kezdeményezett egységért hirdetett imanyolcadot. 1935-ben Paul Couturier francia abbé szót emel az egyetemes imahét a Krisztus-hívők egységéért megtartása érdekében. A hívek Krisztus végakarata értelmében imádkozzanak együtt. 1958-ban a lyoni Unité Chrétienne központja és az Egyházak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezeti Bizottsága együtt kezdi meg az imahét anyagának közös előkészítését. 1964-ben a II. vatikáni zsinat ökumenizmusról szóló dekrétuma hangsúlyozza, hogy az ökumenikus mozgalom lelke az imádság, és egyúttal szorgalmazza az imahét rendszeres megtartását. 1968-ban az Egyházak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezeti Bizottsága, valamint a vatikáni Keresztény Egység Pápai Tanácsa közösen kezdi meg az imahét szövegének előkészítését. Az idei Ökumenikus imahét mottója: „Szeresd az Urat, a te Istenedet…és felebarátodat, mint magadat.” (Lk 10,27) Keresztények egységéért imahét 2024. január 15 – 21.

• Január 15. hétfő 18 óra, – Millenniumi templom – Bálint Emil plébános • Január 16. kedd 18 óra, – Szent Ágoston templom – Szatmári Szilárd ref. lelkész • Január 17. szerda 18 óra, – Református templom – Tamás János ev. lelkész • Január 18. csütörtök 18 óra, – Segítő Mária Bentlakás – Solymosi Alpár unit. lelkész • Január 19. péntek 18 óra, – Evangélikus templom – Küsmödi Csongor Ignác káplán • Január 20. szombat 18 óra, –– Unitárius templom – Simó Gáspár spirituális • Január 21. vasárnap 18 óra, – Csobotfalvi templom – Darvas-Kozma József plébános

Krisztus világa 2024. január - Szemle

Megújuló közösség – Január harmadik hetétől közös imahetet tartunk és imádkozunk a keresztények egységéért. Az imahét programadó témája: „Szeresd Uradat, Istenedet... felebarátodat pedig, mint saját magadat” (Lk 10,27). Ehhez nagyon talál a Gyulafehérvári Érsekség 2024-es egyházi évre kitűzött célja is: „Újuljatok meg!” (Ef 4,23-24). Váljunk imával megújuló közösséggé, kilépő egyházzá, másokat is meghívva és buzdítva az egyházközségi aktív részvételre. A 300 évvel ezelőtt Antalfi János erdélyi püspökkel kezdődő katolikus megújulásból is meríthetünk, hiszen 1713 és 1849 között a gyulafehérvári egyházmegyében 142 új plébánia született, kapott lelkipásztort. A szerzetesrendek is visszatértek. A híveket a lelki igények vezették vissza… Napjaink pap hiánya, plébániák oldallagos ellátása, filiák árvasága: kihívások! Meg kell újulni, ezért barátkozzunk egyházunk tagjaival, tegyük barátainkká, imádkozzunk értük és akkor hívjuk meg közös vasárnapi imádságra, istentiszteletre, szentmisére, de minden vasárnap! Az Úr napja megünneplése nélkül nem jön létre keresztény közösség! A megújulás egyik lehetőségét most lapunk is meghírdeti, hogy a pap nélkül maradt plébániáknak, filiáknak a tehetős emberek segítsenek, még pedig a Hiterősítő A-, B-, C-év homíliás könyvvel. Be lehet fizetni, amit megküldünk az erdélyi szórványoknak, kis közösségeknek, hogy vasárnapi igeliturgiát tudjanak tartani. Az ellőfizetők nevét és az általuk támogatott közösséget lapunkban közöljük. Örök evangélium – Ők azt mondták… – Bellon Gellért püspök elmélkedése. A napkeleti bölcsek hűsége, vállalása, Isten csodás vezetése, és olyanok igazítják útba a Gyermek felé, akikben a prófétai látomás már betűvé hamvadt. Ott kérdeznek, ahol nem hisznek a jövendölésben. Az események egymásba rendezésével bebizonyosodik, hogy lelküket betöltötte az Emmanuel öröme. (4. oldal) Greccio örökösei vagyunk – Ennek a kis olasz falucskának a közelében, egy hegyi barlangban rendezte meg Szent Ferenc – pápai engedéllyel – 1223-ban Karácsony szent ünnepén a világ első élőképét. Célja az volt, hogy az Assisiben és környékén élő egyszerű embereket részesévé tegye az általa legjobban szeretett ünnepnek, a Karácsonynak, Jézus Krisztus születésének Ferenc éjféli miséjére sok százan jöttek meghatottan, dobogó szívvel, kezükben fáklyával, gyertyával, átérezve az ünnep fenségét és meghittségét. Ünnepelték, hogy a láthatatlan Isten megtestesült, megjelent közöttünk – értünk és köztünk él, bennünk él, hogy megváltson. Ferenc beszél a vidék egyszerű népének a megtestesülés csodájáról, Istenről, az Ő feltétlen szeretetéről, s még az ökörhöz és szamárhoz is van egy-egy jó szava, ezek értik és szemükből szerető köszönet sugárzik. Azóta Greccio örökösei vagyunk mind – írja Tímár Asztrik ferences atya –, akik Betlehemet állítunk otthonainkban, templomainkban és a városokban. (5-6. oldal)

A római szentmisekánon szentjei 1. – Dr. Jakubinyi György ny. érsek atya egy újabb sorozattal tárja fel liturgiánk gazdagságát. Az előszóban a címben szereplő fogalmakat tisztázza skolasztikus módszer szerint. A római misekánonban vagyis az I. Eucharisztikus imában csak kanonizált szentek szerepelnek vagy pedig olyanok – az ókorból, akiket már szentként tiszteltek a kanonizálás hivatalosítása és központosítása előtt. Megvilágítja, hogy miért éppen ők kerültek be a kánonba. Majd bemutatja, hogy a Szentek első névsora 24 szentet sorol fel, mert így a Jelenések könyve 24 vénjének felel meg (12 ószövetségi pátriárka, és 12 újszövetségi apostol). A második névsort a Nekünk is, bűnös szolgáidnak kezdetű szakaszban találjuk. A névsor kétszer hét nevet hoz: hét vértanú nőt és hét vértanú férfit. Az első és második névsor szerkesztője Nagy Szent Gergely pápa. Elhelyezésük is segít, hogy kérjük, részesedhessünk az apostolok és vértanúk közösségében. A következőkben megismerhetjük szentjeinket.

40 éve halt meg Huber József – Gyulafehérvári püspöki titkár, majd irodaigazgató, később általános püspöki helynök életútját ismerteti Virt László. Huber József mindig, a legnehezebb időkben is Márton Áron mögött állt. Ő szentelte 1940-ben pappá. Baróton hittanár, majd a kolozsvári Észak-Erdélyi Püspöki Helynökségen titkár. 1944 őszétől marosvásárhelyen hittanár és lelkész. A roman hatalom 1951-ben Tenkére száműzi. Márton Áron 1955-ben Gyulafehérvárra hívta püspöki titkárnak. Emellett teológiai tanár, irodaigazgató, általános helynök. Áron püspök mellett állt annak haláláig, sőt Jakab Antal püspöknek is helnyöke maradt 1983. december 6-án bekövetkezett haláláig. Krisztus egyházának hű fia életetéről a 9-10. old. Mit akar velünk a Teremtő? – „Papnak megy a legszebb férfi!” – na, erre sokan felkapják a fe-jüket. Edoardo Santini-ról van szó, akit 17 évesen, 2019-ben Olaszország legszebb férfijának választottak, és aki azóta sikert sikerre halmozott modellként, táncosként és színészként. 2023-ban döntött és papi pályára lépett. Életútját és döntését Ungvári Zsolt író közli az ifi rovatban. Szent Pál apostol – Bakó M. Hajnalka írása és kérdései. Derűs oldal. Keresztrejtvény – XVI. Benedek pápa utolsó napjának sorai rejlenek. Megfejtők és nyertes. Támogatónk. A hátsó borítón William Henry Daviers: A tél szépsége – c. versét fordította Szabó Lőrinc.

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.

Jean Guitton: A tisztítótűzről 3.

A tisztítótűz az öröm tüze, a megtisztulásunkat szolgálja, a pokol tüze pedig a kínoké. A szeretet körülvesz bennünket: rajtunk múlik, hogy fénnyé vagy tűzzé változik. Így az is érthetővé válik, hogy azokat az embereket, akik a tisztítótűzben Szenvedő Lelkeknek szentelik magukat, egy sajátos, mély misztika ösztönözheti, mint ihletforrás. Itt nemcsak egyféle „börtönlátogatásról” van szó, bár a felebaráti szeretettől és az együttérzéstől ez az indíttatás sem áll feltétlenül távol. Az, Aki a szenvedő gyermekeihez való odafordulásunkat megáldja, hogyne áldaná meg ezeket a látogatásokat is, amelyeket az ember jámbor gondolatokba és imába merülve a várakozásnak és a fényben való megtisztulásnak a helyén tesz? De más szempontok is vannak. A lelkek a tisztítótűzben olyan élmény részesei, amelyhez hasonlót egykor a nagy misztikusok vagy maga a Szűzanya élt át - noha tőle távol állt a bűn. Ám a földön élő misztikusok még mindig harcban állnak, és az ő ítéletük valahol még mindig bizonytalan: a lelkek ezzel szemben már nem ismerik a nyugtalanságot. Ők Isten kezében vannak, megmenekültek. És ha a megváltásukra való várakozás fájdalmat okoz is nekik (talán annál nagyobbat, minél közelebb a megváltás; legalábbis nekem hadifogolyként ilyen tapasztalataim voltak), legalább abszolút biztonságban élnek: ők már az örökkévalóságban, az örökkévalóság üdvözítő oldalán vannak. Már nem ismerik „az idő szapora lüktetését” ahogy Newman bíboros fogalmazott a Paradicsomról írt csodálatos versében. Nem köti őket többé testük biológiai burka és a társadalmi kötelezettségeik. Így igazán Istenhez tartoznak, Istenben, Istenért léteznek. Az is elképzelhető, hogy nem is akarják ennek az időnek a megkurtítását, ha ennek az üdvösség csekélyebb mértéke lenne az ára. Érthető tehát, ha a földön az elmélyedésre hajlamos emberek közösségre lépnek velük. Segítik őket, és segítséget kapnak tőlük. Megosztják egymással az örömet, a szenvedést és a szeretetet, amelyben részük van; az égi és a földi érdemek egyfajta egyesülése ez. A sok lehetőség közül, amely a látható és a láthatatlan, az időbeliség és az időtlenség egyesítésére az emberi szellem számára ajánlkozik, talán ez a legkézzelfoghatóbb, a leghatékonyabb, a legemberibb; majdnem azt mondtam: a legörömtelibb. És miért is ne mondhatnám? Aki találkozott már olyan emberekkel, akik feladatuknak tűzték ki, hogy a Szenvedő Lelkekért, illetve velük együtt imádkozzanak, minden bizonnyal észrevette, hogy mennyei boldogság sugárzott róluk. Ebből arra következtethetünk, hogy a fájdalmak ellenére a tisztítótűz eme köztes állapotában béke és derű uralkodik. És a magunkfajta szegény bűnösöknek, akiknek kevés a reményünk arra, hogy azonnal Isten színe elé kerülünk, öröm abban a tudatban élni, hogy a megtisztulás helyén még rendelkezésünkre fognak állni azok a finom szálak, amelyek evilági barátainkkal össze-köthetnek bennünket. A család nem szakad szét, hanem újonnan születik az örök hazában. Az átmenetei az életből a halálba, illetve a tisztítótűzből a mennyekbe az egymást szeretőket elválasztja egymástól, de ugyanakkor a kapcsolatok megsokszorozódását és a szeretet növekedését eredményezi. „Ezek a lelkek, akik a szenvedő egyházhoz tartoznak, az élők előtt általában olyan alakban és testtartásban jelennek meg, amely azokban, akik látják őket, szánalmat ébreszt... Ugyanakkor egy ilyen jelenés megpillantása mindig egy számunkra drága személyt juttat eszünkbe, és arra indít bennünket, hogy imádkozzunk érte.” (Giovanni B. Scaranelli SJ, Directorium Asceticum I,1). - folytatjuk -

Mit akar velünk a Krisztus? - 2.B.

„Papnak megy a legszebb férfi!” – na, erre sokan felkapják a fe¬jüket. Edoardo Santini, akit 17 évesen, négy esztendővel ezelőtt Olaszország legszebb férfijának választottak, és aki azóta sikert sikerre halmozott modellként, táncosként és színészként, úgy döntött, áttér a papi pályára. Nagyjából 2022-től kez¬dett el érdeklődni az egyház iránt, kezdeti szkepticizmusa pe¬dig mára akkorát fordult, hogy úgy döntött, le¬mond mindenről, amit eddig a szakmájában elért, hogy Isten szol¬gálatába álljon. Eh¬hez – érdekes módon – nem egy koncert vagy egy szombat esti buli adta a legnagyobb lökést, hanem 2023-ban a lisszaboni Katolikus Ifjúsági Világta¬lálkozó. Ezután beiratkozott egy szemináriumba, és megkezdte tanulmányait. Edoardo 2003-ban született Firenzében. Megtéréséről videóban számolt be, elmondta, hogy félelemből sokáig nem mert elmélyedni a hivatás kérdésében. Döntését részben azok az embe¬rek segítették, akik megmutatták neki, hogy mit je¬lent Egyháznak lenni, és erőt adtak neki ahhoz, hogy utánajárjon a hivatásbeli kérdésnek, amely gyermekkora óta foglalkoztatta. „Most, hogy megtaláltam életem cél¬ját, felajánlom szenvedélyeimet Istennek” (Krisztus világa, 2024. január). Isten ma is szólít, hív közvetlenül és közvetve. Sámuel meghívásáról szól az olvasmány. (1Sám 3,3b–10. 19) Sámuel az Úr templomában aludt, ahol az Isten ládája állt. A frigyláda Isten jelenlétének a jele. Mózesnek az Úr megígérte: „Ott fogok veled találkozni, s a törvény ládáján álló két kerub között, az engesztelés táblájáról közlöm veled mindazt, amit általad Izrael fiainak mondani akarok” (Kiv 25,22). Sámuel hallja az Úr hangját, de nem lát semmit. Ugyanis még nem ismerte az Urat, még nem volt része abban, hogy az Úr megnyilatkozzék neki. Majd Héli főpap tanításával készségesen válaszol: „Beszélj, Uram, szolgád figyel!” Attól kezdve vele volt az Úr, és nem hagyta, hogy egyetlen szava is meghiúsuljon. Keresztelő János az ószövetség utolsó prófétája tanítványai előtt tanúságot tett Jézusról. (Jn 1,35–42) Jézus, hogy megváltói munkáját Szentlélekkel eltelve és az Atya tanúságával elkezdhesse, a Jordán folyóhoz ment megkeresztelkedni. Másnap, János, a nép számára még ismeretlen Jézust, prófétai látásával mutatta be: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit.” Tanúságtétele elérte célját, két tanítványa máris Jézushoz szegődött. Jézus ezután meghívással gyűjtötte maga köré a Tizenkettőt. Sámuel az ószövetségben, Keresztelő a határhelyzetben, az apostolok az újszövetségben: példái az Isten szavára figyelő készséges szívnek. Az igazán készséges szív felfogja, hogy az ember nem a kicsapongásért van, hanem az Úrért, az Úr pedig az emberért. (1Kor 6,13c-15a. 17-20) Dicsőítsük meg Isten azzal, hogy utasításait elfogadjuk, mint Edoardo, aki a fürdőnadrágot reverendára cserélte. „Megtaláltuk a Krisztust, kegyelmet és igazságot kaptunk általa.” Jn 1,41. 17b.