A kereszténydemokrácia erdélyi ága

A kereszténydemokrata pártok Európában a 19. század végén és a 20. század elején alakultak, XIII. Leó pápa szociális tanítása nyomán. Tömegbázisra és jelentős parlamenti képviseletre az általános választójog bevezetésével tettek szert. Az egyik legnagyobb a mérsékelt katolikusokat képviselő, 1919-ben Néppárt néven alapított olasz Kereszténydemokrata Párt (DC) volt, mely 1994-től Olasz Néppárt (PPI) néven működik. E hagyományt képviselte Németországban az 1870-ben életre hívott Centrum Párt, az 1918-ban alapított Német Nemzeti Néppárt és az 1945-ben Konrad Adenauer vezetésével alakult Kereszténydemokrata Unió (CDU). Ezeken kívül a legtöbb európai országban működnek kereszténydemokrata pártok.  Franciaországban Robert Schuman a kereszténydemokrácia nagy képvielője, aki a keresztény Európáért dolgozott. Vallotta, hogy “az állam saját magának okozna kárt azzal, hogyha nem ismerné el a vallás szerepét az állampolgári erények gyakorlásában, a társadalmat széthullással fenyegető erők elleni fellépésben, amely erők mindenütt jelen vannak. Mindenképp el kell ismerni az egyház hatalmas morális erejét és tanításának értékeit.”

Magyarországon Prohászka Ottokár püspök kezdeményezésére, 1894. november 14-én Katolikus Néppártot alapított gróf Zichy Nándor és gróf Esterházy Miklós Móric. Tevékenységük folytán 1905-ös választásokon a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párttal legyőzik  a Kiegyezés óta kormányzó Szabadelvű Pártot, amely egy év múlva felbomlott. A Néppárthoz csatlakozott Giesswein Sándor pápai prelátus, aki húsz éven át képvislete a keresztény szociális értékeket a Magyar Parlamentben. Utána kiemelkedő személyiség, Barankovics István, aki a Magyar Püspöki Kar felkérésére 1944. márciusában megalakítja a Demokrata Néppártot, melynek vezetője maradt az 1949-ben történt pártfeloszlatásig. 

Erdélyben a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990-ben alakult meg. Az erdélyi magyarság parlamenti képviselete végett 1999-től, mint mozgalom - RMKDM  - az RMDSz platformját képezi. A közéleti és szociális tevékenységében a keresztény értékrendet igyekszik érvényre juttatni, amelynek alapja a szeretet, az igazságosság, a felelősség, a szabadság és a közjó szolgálata. 

Célkitűzésünk és követelésünk 7 pontja:

1.) A magyar nyelvnek, mint regionálisan hivatalos nyelvnek használata.

2.) Oktatási és a kulturális életünk saját magunk által való igazgatása.

3.) A területi, közigazgatási beosztás befolyásolása, hogy minél kisebb arányban legyenek regionális kisebbségek.

4.) Gazdaság- és területfejlesztési esélyegyenlőség.

5.) A magyar kisebbség szimbólumainak hivatalos elismertetése.

6.) Folyamatos parlamenti, önkormányzati, …kormányzati képviselet igénye.

7.) A jó szomszédság ápolása az együttélő népekkel és a magyarországi egyéni emancipáció.

Ezek teljesítése jelenti az autonómiát. 

Követeléseink emberi igényeinket fejezik ki, amik isteni jog alapján megilletnek, amit ki kell kiharcolni. Ha mindnyájan, még a közhatalom birtokosai is figyelnénk arra, amit Isten szeretettel a szívünkbe írt, akkor ez ma nem lenne téma.

 
A Kárpát-medencéből a RMKDM-et elsőként vették fel a CDU-ba 1994-ben, és 1996-ban társulttagként, állandó meghívottként jelen van az Európai Néppártba az RMDSz-szel együtt. Közismert tagjai Varga László t. elnök, Kelemen Kálmán elnök, Puskás Bálint alkotmánybíró, dr. Hajdú Gábor exszenátor-miniszter, dr. Bárányi Ferenc exképviselő-miniszter, + dr. Szabó Károly szenátor-EP képviselő, id. Nagy Benedek exképviselő, Zsombori Vilmos exszenátor, Seres Dénes, Erdei-Dolóczki István, Korodi Attila képviselők, Tánczos Barna szenátorjelölt, Moldován József képviselőjelölt és mások.