a) Mi volt és mi most is
Jézus istentisztelete? Az ő teljes engedelmessége és önátadása mennyei
Atyjának. (vö. Zsid 10,7., Jn 8,29)
egészen a szégyenletes kereszthalálig.
b) Az Ószövetség véres, külsőséges
áldozatai nem tetszettek Istennek, mert sokszor hiányzott belőlük a
lelkület, de annál kedvesebb volt Fia áldozata. Megdicsőítette őt (Fil 1,9-10) Jézusért
gyermekeivé fogadott.
2. Jézus Krisztus
azt akarta, hogy áldozata örökké megmaradjon az Egyházban. Az utolsó vacsorán ezért rendelte a szentmiseáldozatot. Benne Jézus
keresztáldozata válik jelenvalóvá, és minket bevon a maga önfeláldozásába.
A szentmise az Egyház legfőbb és
legértékesebb istentisztelete, általa jut el hozzánk a megváltás és
gyümölcsei. Belőle származik a többi szentség minden hatóereje.
3. Liturgia alatt
az Egyház minden hivatalos istentiszteleti cselekményét értjük, amit az Egyház a hívekkel, vagy a pap által a hívek nevében végez (pl.
zsolozsma).
a) A liturgiára egybegyűlt
hívekben mutatkozik meg az Egyház. b)
A liturgiában mutatkozik meg az is, hogy az Egyház valóban Krisztus teste.
Krisztus ma is jelen van az egybegyűlt
közösségben (Mt 18,20), az ő igéjében,
a liturgiát vezető pap személyében. A
pap által maga Krisztus cselekszik. Jelen
van az átváltoztatás szavaira a kenyér és bor színe alatt.
c) Krisztus nem egyedül, egymagában
dicsőíti az Atyát, hanem a liturgiában maga mellé veszi az egész Egyházat.
A liturgia az egész Egyház cselekménye. A hívek
általános papsága (1Pét 2,9) abban áll, hogy életünket Istennek szenteljük,
Jézussal együtt dicsőítjük az Atyát.
d)
A liturgia az örökkévalósággal is összekapcsol: az angyalokkal és
szentekkel.
4. A liturgia és a külsőségek.
A liturgia kedves Isten előtt, ha az lelkünk, értelmünk és akaratunk hódolata.
a) A liturgiához elsősorban hely kell,
és ez a templom.
b) A liturgiához
szükség van a liturgiát vezető személyekre.
c) A liturgiának megvan a maga ritmusa, visszatérő ünnepek. Ezekből
áll az egyházi év. Az egyházi év
középpontjában Krisztus húsvéti misztériuma, vagyis a megváltásunk ünneplése
áll. Az egyházi év az adventtel veszi kezdetét.
d) A liturgikus szövegek
többnyire bibliai szövegek, olykor magyarázatra szorulnak.
e) A liturgikus szimbólumok
általában a természet világából valók.
f)
Az emberi test is részt vesz a liturgiában: állás, térdelés, leborulás,
meghajlás, békecsók, a papnak a hívek felé tárt kezei egységet teremtenek, s
mutatják, hogy Krisztus megjelenítője készséges hivatását betölteni.
g) A
tárgyak: az egyházi ruhák, gyertyák, bor, víz, kenyér, olaj. Semmi sem üres ceremónia, a liturgiában mindennek megvan az
értelme és magyarázata.
5. A liturgia és a
szentségek. A szentmise
mellett az istentisztelet legfontosabb cselekményei a szentségek.
A hét szentség a keresztény élet minden
fontos pillanatát és állomását megszentelik, hogy
hitelesen tudjuk élni. A szentségek
teljes hatásosságához föltétlenül hitválaszunk szükséges: „Asszony, nagy a
hited. Legyen hát akaratod szerint.” (Mt 15,21-28)
2.
A hivatás mindig közösségben születik és az életet lefoglalja. Amikor Isten megszólítására
válaszolunk, ezt hivatásnak nevezzük. Jézus a közösségben élőket,
tevékenykedőket: halászokat, családosokat, pénzváltót hívta. Ezekkel célja,
hogy az üdvösség eszközei legyenek (1Tim
2,4). A hivatás személyes oldala a hit és átalakulás, a hitből és engedelmességből
fakadó csatlakozás.
