Bérmálás: 15. A szentmise

 15. A szentmise - Cél: Cselekvő részvétel a szentmisében.

A keresztény élet központja a szentmise. Ez hozza el hozzánk, ez jeleníti meg előttünk Krisztus keresztáldozatát, és részesít minket a megváltás kegyelmeiben. Ebből meríti hatását a többi szentség, ez egyesít legbensőségesebben Krisztussal (vö. SC 5). Az Egyház semmit sem vesz körül annyi gonddal és tisztelettel, mint az Oltáriszentséget. Semmilyen más istentisztelet elmulasztásáért nem vádol súlyos bűnnel, csak az ünnepnapi szentmise elmulasztását tekinti súlyos bűnnek. Krisztus halálának és feltámadásának emlékezete, tovább élő kapcsolat, mert az Eucharisztiában a kereszt áldozata megjelenül századokon át.

1. Mi a szentmise? 

a.) Az áldozatról. Mit adjak Istennek viszonzásul, akinek semmire sincsen szüksége? Önmagam, szeretetem és hűségem. Ezt az önátadást áldozatbemutatással fejezte ki.  Oltárt épített és azon ajándékát elégette, hogy azt ember ne használja. Az áldozat magát az embert képviselte.

b.) Isten elfogadta az emberek áldozatát és kegyelmeivel viszonozta. Az elfogadást áldozati lakoma követte.  Isten hívta őt vendégségbe asztalához. Ezen keresztül jutott igazi közösségbe Istennel.

c.) Az önátadás értéket ad az áldozatnak. Ezek az áldozatok tökéletlenségük mellett nem voltak mindig kedvesek Isten előtt. Jelképei és előképei voltak az igazi áldozatnak, amelyet Jézus Krisztus mutatott be.

2. Krisztus áldozatában nem a testi halál az értékes, hanem az Ő önátadása, amellyel teljesen az Atyának adta magát, és ezt jobban s tökéletesebben nem tudta kifejezni, minthogy önként utolsó csepp vérének kiontásáig odaadta egész életét.

Az Atya szívesen fogadta ezt az áldozatot (hiszen tulajdon Fia volt az áldozat). Ezt azzal mutatta meg, hogy feltámasztotta és megdicsőítette. Érette megbocsátott a bűnös emberiségnek.

Krisztus csak egyszer áldozta fel magát, és ezzel Istent minden múlt és jövő bűnért kiengesztelte. Azt akarta, hogy áldozata minden emberhez eljusson, minden ember egyesülhessen Vele. Mert csak Jézussal egyesülve üdvözülhetünk. Ezért rendelte a szentmisét.

Az utolsó vacsorán felajánlotta a maga áldozatát: testét, amely az emberekért megtöretik, vérét, amely a világ üdvösségéért kiontatik. A Golgotán bemutatta. A szentmisében pedig megjeleníti.

Az utolsóvacsora, a keresztáldozat és a szentmise nem három áldozat, hanem egy és ugyanazon áldozat.  

Hogyan lehetséges ez? Krisztus áldozatában a lelki önátadás a lényeges, amellyel teljesen, fenntartás nélkül az Atyának adta önmagát. Ez a lelkület örök, állandó Krisztusban, aki most a mennyei örökkévalóságban él, ahol örök jelen van. Azt is akarta, hogy a megváltásnak emléke állandó legyen az Egyházban: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Gyümölcseiben a szentmise által részesüljünk. (vö. SC 5-8)

3. A szentmise megjeleníti Krisztus végtelen értékű áldozatát. A misében ott vagyunk a Golgotán, részt veszünk Krisztus áldozatában, vele együtt felajánljuk Őt és saját magunkat. Ugyanakkor meg is emlékezünk a megváltásról. „Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.” (1 Kor 11,26)

A szentmise a megváltás hatásaiban, gyümölcseiben részesít, hogy „ezután már ne önmagunknak éljünk, hanem neki, aki értünk meghalt és feltámadt.” (IV. Kánon) A szentmisében elsősorban az áldozás által egyesülünk Krisztussal és részesülünk az Ő megváltásában. „Aki eszi az én testemet ... az bennem marad, én meg benne (...) s feltámasztom az utolsó napon”. (Jn 6,56 és 54) Azok is részesednek, akik nem áldoznak, sőt akik nincsenek jelen. Hatása kiterjed az egész Egyházra, élőkre és holtakra egyaránt. A részesedés mértéke attól függ, hogy milyen odaadóan kapcsolódnak bele a szentmisébe.

A szentmise hatásai: tökéletes hódolatot és dicsőítést ad az Atyának, meghálálja jótéteményeit, kiengeszteli bűneinkért, megszerzi a lelki és földi életünk számára szükséges kegyelmeket. „A szenmise hatékonyságát az Egyház semmi más cselekedete nem éri el sem jogcím, sem fokozat tekintetében”. (SC 7)

4. Krisztus az apostolokon át az Egyházra bízta áldozatát, hogy azt mutassa be a világ végezetéig.

a.) Az Egyház kezdettől fogva igyekezett megfelelni ennek a megbízatásnak. (ApCsel 2,42)

b.) Ma a megváltozott élet miatt a nap minden órájában lehet szentmisét bemutatni.

c.) Az Egyház áldozata mindnyájunk áldozata, és értéke attól is függ, hogy milyenek vagyunk mi. Összekapcsol Krisztussal és egymással. „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk.” (1Kor 10,17) Lelki közösségé kell válnunk. Krisztus figyelmeztet, hogyha ajándékodat az oltárhoz viszed és ott eszedbe jut ... békülj ki előbb felebarátoddal, aztán térj vissza, és ajánld fel ajándékodat. (Mt 5,23)

d.) A szentmisére azért van szükségünk, hogy gyakran egyesülhessünk Krisztussal.

e.) A szentmisében „Krisztus mindenkor maga mellé emeli, társává teszi az egyházat, szeretett jegyesét” (SC 7), és azzal, hogy neki adjuk magunkat, „arra az Istentől alapított és a jövőben beteljesedő, titokzatos házasságra utalnak, mely által Krisztus az Egyház egyetlen jegyese.” (PO16)

A szentmise tehát az örökkévalósággal kapcsol össze, arra készít fel. Ott lesz tökéletes az egyesülés, ott lesz Krisztus mindenben tökéletesen jelen. Szent Pál szavai szerint: Isten lesz minden mindenben. (1Kor 15,38)

Az előző témák itt a blogon:

Bérmálás: 3. A bérmálás szentsége

Bérmálás: 4. A hitről

Bérmálás: 5. Keresztény erkölcsi élet, hitélet

Bérmálás: 6. Az imádságról

Bérmálás: 7. A Szentírásról

Bérmálás: 8. Istennel találkozni az emberekben

Bérmálás: 9. Kicsoda nekem Jézus Krisztus?

Bérmálás: 10. Ki a Szentlélek?

Bérmálás: 11. Az Egyházhoz tartozom

Bérmálás: 12. Felelősségem az Egyházban

Bérmálás: 13. A szentségi és liturgikus élet

Bérmálás: 14. Hivatás és egyházi rend

Hirdetés: 2021. március 7.

1. Elsővasárnapi szentségimádás a ¼1-es misétől ¼6 óráig. 

2. Keresztúti ájtatosságot végzünk vasárnap, szerdán és pénteken este fél 6 órakor.

3. A plébániai hittanórákra várjuk a diákokat kedden, csütörtökön. Az elsőáldozásra készülőket és bérmálkozókat pénteken. Mindannyian a leadott leckéket megtalálják elektronikus formában a classroom-ban, a tanteremben.

4. Szerdán kezdődik a Szent József-kilenced március 19-re.

5. Pénteken kezdődik a 24 óra az Úrért elnevezésű ájtatosság.

6. Szombaton van Őszentsége Ferenc pápa megválasztásának 8. évfordulója.

7. A kedves hívek adójuk 3,5%-ával segíthetik az Egyházközségi Apostol és a Krisztus világa lapok kiadását. Űrlap kapható a sekrestyében, a kegytárgyasnál és a ministránsoknál. Amúgy a szükséges adatok az Egyházközségi Apostol 3. és 4. oldalán megtalálhatók.

8. Könyv újdonságok: dr. Jakubinyi György ny. érsek atya 75. születésnapjára megjelent önéletrajzi, kortörténeti munkája. A több mint 300 oldalas könyv címe: Magnificat. Magasztalja lelkem az Urat! A kötet ára 50 lej. Megvásárolható a sekrestyében, a kegytárgyboltban és a plébánián.

Márton Áron breviáriuma, Gondolatok, útmutatók az esztendő minden napjára. Ára 15 lej.

9. Figyelmükbe ajánljuk a keresztény sajtótermékeket.

Isten gondviselése - történet

Egy idegen férfi állt az ajtóban, bőrig ázva. A nő beengedte… Ami ezután történt, arra egyikük sem volt felkészülve. Doktor Mark ismert szaktekintély volt az onkológia területén. Egyszer egy másik városban egy nagyon fontos konferencián kellett részt vennie, ahol ki akarták tüntetni a szakterületén végzett kutatásai eredményei elismeréseként. Nagy izgalomban volt, mert ezen a konferencián szerették volna elismerni évtizedes szakmai munkáját. De két órával a felszállás után a repülőgép műszaki okok miatt egy közeli reptéren kényszerleszállást hajtott végre. 

A doktor attól félt, hogy nem fog időben megérkezni a konferenciára, ezért autót bérelt és egyedül indult el. Ám az időjárás romlani kezdett és egy heves viharba került. A sűrű esőben alig látott, és nem ott fordult le, ahol kellett volna. Eltévedt. Két órás céltalan vezetés után rádöbbent, hogy rossz az útirány. 

Ráadásul a telefonja is lemerült. Nagyon éhes és fáradt volt, ezért úgy döntött, hogy keres egy szálláshelyet. Egy kis idő múlva egy szegényes házikót talált. Nem pont ilyenre gondolt, de végül kiszállt az autóból és bekopogott. Az ajtót egy fiatal nő nyitotta ki. Végigmérte a csuromvizes idegent. A férfi gyorsan elmondta, hogy mi történt vele, és csak annyit kért, hogy használhassa a telefont. Ekkor a nő azt mondta, hogy neki sajnos nincs telefonja, de bejöhet és megvárhatja, amíg az időjárás jobbra fordul. Az éhes, elázott, fáradt orvos elfogadta a kedves invitálást, és belépett a házba. A hölgy étellel és meleg teával kínálta. Az asztalnál a hölgy azt mondta, ha akar, együtt imádkozhatnak. Erre dr. Mark mosolyogva azt felelte, hogy ő csak a szorgalomban hisz, és soha nem fohászkodik. Az asszony mosolygott, majd odament a gyerekágy mellé, és hozzákezdett az imájához. Az orvos ekkor értette meg, hogy a nő bajban lehet. Az ima végeztével megkérdezte: miért imádkozik, mit kér a Istentől. A hölgy elmondta, hogy beteg a kisfia. 

Egy nagyon ritka rákbetegségben szenved, és az orvosok tehetetlenek. Csak egyvalaki tudna segíteni, egy híres orvos, dr. Mark. De neki nincs annyi pénze, hogy ezt megengedhesse magának, ez az orvos ugyanis nagyon messze lakik. Könnyes szemmel mondta, hogy minden nap azért imádkozik, hogy a kisfia meggyógyuljon. Biztos abban, hogy Isten majd megsegíti. Dr. Mark szóhoz sem jutott a döbbenettől, egyszerűen elérzékenyült. 

Odahajolt a nőhöz és azt suttogta a fülébe: Az Úr meghallgatta az imáját. Az orvos végiggondolta mindazt, ami vele történt e napon, ami ide vezette a reménytelen helyzetben lévő anyához és gyerekéhez – a repülőgép meghibásodást, az özönvízszerű esőt és a eltévedést. Ebben a szegényes kis házban új értelmet nyert a hivatása, és tudta, hogy az a hivatása, hogy segítsen olyan szegény embereken, akiknek az imán kívül nincs már semmijük.

Forrás: imalánc.ro

Ne búj a jóság mezébe!

A második Orbán kormány 2010. június 10-én ismertette 29 pontos gazdasági akciótervét, melynek célja, hogy egy új gazdasági rendszer alapjait fektesse le, illetve, hogy érvényt szerezzen a kölcsönös felelősségvállalás elvének. Az akcióterv gerincét jelentő törvénycsomagot 2010. július 23-án fogadta el az országgyűlés. Az akciótervvel a kormány több ponton módosította az adórendszert. A kabinet a kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében vezetett be intézkedéseket. Az állami bevételek növelése érdekében az akcióterv legjelentősebb rendelkezéseként a kormány bevezette a pénzügyi szektorra kivetett úgynevezett bankadót. A Nemzetközi Valutaalap és az EU is a jóság mezébe bújva kezdte félteni a bankokat. A magyar példát a németek is követték. A nagy bankok érdekkörei azóta a jóság mezébe öltözve a magyar kormányt támadják! Az akcióterv a kölcsönös felelősségvállalás elve szerint azóta is a közügyet szolgálja. 

A negyedik evangélium a templom megtisztítását Jézus működésének kezdetére helyezi (Jn 2,13-25). A főpapok azonnal megkérdőjelezik Jézus szokatlan viselkedését és hatalmát ahhoz, hogy így cselekszik. Jézus itt testének templomára utalva mondja: „Romboljátok le ezt a templomot és én három nap alatt fölépítem.” A tanítványok Jézus feltámadása után értették meg, hogy az új templom Jézus feltámadt teste lesz. 

Engedd, hogy a nagyböjtben Jézus megtisztítsa lelked templomát a bűnbánat szentségében, ami lelkiismeret-vizsgálattal kezdődik. „Mester, mi jót tegyek, hogy örök életem legyen?” A kérdést föltevő ifjúnak Jézus mindenekelőtt azt válaszolja, hogy föl kell ismerni Istent, Őt, aki ‘egyedül jó’, mint a legfőbb Jót, mint minden jó forrását. Azután mondja neki: „Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat”, és fölsorolja az embertársaink szeretetével kapcsolatos előírásokat a Tízparancsolatból. Ezek a Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a vallás-erkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20,1-17). Érvényességük minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: „Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni” (Mt 5,17).  

Jézus átvette a Tízparancsolatot, de kinyilatkoztatta a Szentlélek erejét is, mely a Törvény betűjében hat. Ő az Isten és a felebarát szeretetében foglalja össze a Törvényt, majd új parancsként adja: „Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!” Jézus olyan igazságról beszél, amely fölülmúlja az írástudókét és a farizeusokét, és a pogányok okoskodását (1Kor 1,22-25). A vallási rendszert követőknek, így a zsidóknak Jézus botrány, hogy Isten egy szenvedő üdvözítő által cselekszik; a pogányok meg racionalizmusuk miatt utasítják el. 

Akik elfogadták a mennyei Atya küldöttét, azoknak Krisztus Isten ereje (csodajele) és Isten bölcsessége (szeretete). Vagyis Isten a megfeszített és feltámadt Krisztusban való hit és szeretet által üdvözít minket.

 

„Egyszülött fiát adta érte, hogy örökké éljen minden őbenne hívő!” Jn 3,16.

 

Nyáry Ernő bagdadi latin érsek emlékezet

 Mindenhová elkísér minket az isteni Gondviselés – Nyáry Ernő bagdadi latin érsek emlékezete.

8

Ferenc pápa március 5-én, pénteken apostoli útján Irak fővárosába, Bagdadba érkezik. Talán nem annyira ismert, hogy a 97 százalékban iszlám többségű Irakban 1972 és 1983 között magyar érsek szolgált: Nyáry Ernő kármelita szerzetes.

A Szentatya háromnapos apostoli útjának további állomásai: Nedzsef, Nasszirija, Erbíl, Moszul és Karakos. Négy beszédet mond, két szentmisét mutat be, s imádkozik a háborús áldozatok lelki üdvéért. Utazásának mottója: „Mindnyájan testvérek vagytok” (Mt 23,8).

A 97 százalékban iszlám többségű (60-65 százalék síita, 30-35 százalék szunnita) Irakban magyar érsek is szolgált: 1972 és 1983 között Nyáry Ernő (1906–1987) kármelita szerzetes.

A bedeghi és berencsi gróf Nyáry Ernő Károly Albert az egyik legősibb magyar családba született. Hat testvére volt. Szüleik élénk társadalmi életet éltek, pozsonyi kastélyukban rengeteg vendég fordult meg. A gyermekeket magántanárok tanították nyelvekre, etikettre, zongorázni, teniszezni. A család életének szerves része volt a közös muzsikálás.

Nyáry Ernő középiskolai tanulmányait Nagyszombatban, Pécsett és Vácott végezte, majd a bécsi külkereskedelmi főiskolán tanult. 1928–1930-ban a csehszlovák hadseregben katonáskodott. Rövid ideig Párizsban egy kereskedelmi vállalat alkalmazottjaként dolgozott. Elegáns, jóképű, intelligens férfi volt; a főnöke lányának, Jacqueline-nak is megtetszett. Nyáry Ernő azonban egy Lourdes-ban tett zarándokútja során, spanyol zarándokokkal találkozva, föltette magának a kérdést: „Hová tartok?” Itt érezte meg először: „Velem van a Jóisten, Szűz Mária, az angyalok és a szentek.”

Lourdes-ban kötelezte el magát Isten szolgálata mellett. A későbbiekben segítette őt egy prágai jezsuita atya is, az innsbrucki papi szeminárium régense, de mindenekelőtt a konnersreuthi plébános és a stigmatizált, természetfeletti képességekkel megáldott Neumann Teréz is. A vele folytatott beszélgetés szilárdította meg elhatározását, hogy a papi hivatást választja. Az innsbrucki szemináriumban lett kispap, 1937-ben szentelték pappá. Még évekkel korábban, miután szakított szerelmével, Jacqueline-nal, 1932-ben belépett a kármelita rendbe, és az avoni rendházban élt, ahol 1939-ben házfőnök lett.

A II. világháborúban a németek megszállták Franciaország jelentős részét. Avonból már akkor sokan elmenekültek – így a kármelita szerzetesek is –, mielőtt a német csapatok elfoglalták volna a várost. Nyáry Ernő azonban maradt, és házfőnökként megígérte menekülő rendtársainak, hogy épségben megőrzi a kolostort. Teljesen egyedül maradt. A jövőtől félve Istenhez fordult, s imádságban töltötte napjait.

Egyik este, amikor vacsoráját éppen hogy befejezte, csöngettek a kolostor ajtaján. Egy fiatal zsidó nő állt a rendház előtt gyermekével együtt, akit szorosan magához ölelt. Sírva könyörgött az atyának, hogy engedje be őket, és nyújtson számukra menedéket. Nyáry Ernő tisztában volt azzal, hogy ha segít a síró asszonynak és gyermekének, az ő élete is veszélybe kerül, és a németek a kolostort is feldúlhatják. Közben azonban végiggondolta: nem tudna élni azzal a tudattal, hogy nem mentett meg valakit, akit ugyan veszélyek vállalásával, de megkímélhetett volna a szenvedésektől. El sem tudta volna képzelni, hogy ne tegyen meg mindent, amit emberi-papi erkölcse diktált. Befogadta az asszonyt, és gyermekét, majd még sok üldözött zsidó személyt is. Kolostora a francia ellenállás egyik bázisa, a nácik elől menekülő zsidó gyerekek és szüleik búvóhelye volt. Nyáry Ernő helytállását „második hazája” legértékesebb kitüntetésével, a Francia Köztársaság Becsületrendjével hálálta meg, amelynek piros szalagját kabáthajtókáján haláláig viselte.

Nyáry Ernőt XII. Piusz pápa 1954-ben nevezte ki a bagdadi misszió élére. Az akkor tizenkétmilliós Irakban három és fél ezren tartoztak az általa vezetett misszióhoz. VI. Pál pápa 1971-ben bagdadi apostoli kormányzóvá, 1972-ben bagdadi (latin) érsekké emelte a kármelita szerzetest.

Főpásztorként templomot, zárdát, püspöki palotát építtetett, és megszervezte a katolikus oktatást. A Szent Józsefnek szentelt iskola Bagdad legjobb és legmodernebb iskoláinak egyike lett. A diákok többsége keresztény volt, miként a teljes személyzet is. Alkalmaztak azonban egy muszlim tanítónőt is, azzal a feladattal, hogy a misszióban tanuló hittársait a Korán tanaira oktassa és imádkozzon velük.

Nyáry Ernő 1983-ban vonult nyugalomba, Bagdadot 1986-ban hagyta el. Mielőtt végleg visszatért volna avoni cellájába, végiglátogatta azokat a városokat, ahol tanult és tanított Franciaországban, Ausztriában és Magyarországon. Hazautazott a Felvidékre is, elbúcsúzott családjától. Visszatérve Avonba, 1987. augusztus 21-én adta vissza lelkét Teremtőjének.

Nyáry Ernő több évtizedes papi, szerzetesi szolgálatában kiemelten foglalkozott a különösen nehéz helyzetben lévő szenvedőkkel. Minden szempontból hűséges hordozója volt Krisztus tanításának és az Egyház tradíciójának. A békesség és a szeretet szellemében törekedett a különböző egyházak közötti egyetértésre.

*

Unokahúgához, Nyáry Éva festőművészhez írt egyik levelében így fogalmazott: „Úgy tűnik nekem, hogy egy gondolat szövi keresztül családunk és rokonságunk történetét: mindenhová elkísér minket az isteni Gondviselés. Az a sok jóság, amivel környezetünkben találkozunk, csak azt bizonyítja, hogy van egy közös kötelék, ami mindnyájunkat összetart, és amit a halál sem tud elszakítani, és ez a Szeretet.”

Nyáry Éva megírta nagybátyja kalandokban és fordulatokban gazdag életrajzát, Egy pillanat az örökkévalóságból – Nyáry Ernő bagdadi érsek élete címmel, a kötet az Xlibris Kiadónál jelent meg, 2018-ban. A kiadványhoz III. Gregorius, Antiochia és az egész Kelet, Alexandria és Jeruzsálem korábbi pátriárkája írt előszót, idézve Nyáry érseket, aki szerint a háborúk Isten tagadásának bizonyítékai a világtörténelemben: „Az emberiség sohasem fog megélni és önmagát megtalálni Isten és erkölcsi rend nélkül!”

III. Gregorius kívánsága: „Bárcsak ennek a magyar kármelitának a példája segítene a mai muszlimoknak, keresztényeknek és más irakiaknak, hogy békés életet találjanak együtt szülőföldjükön, ami nagyban hozzájárulna az oly nagyon szükséges békéhez az egész Közel-Keleten. Imádkozzunk ezért!” Ehhez csak annyit tehetünk hozzá: Ámen.

Fotó: Merényi Zita; Nyáry Éva

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Korábbi cikkek Nyáry Ernőről:

Nyáry Ernő életútja - Bagdad magyar érseke

https://dkjozsef.blogspot.com/2015/01/nyary-erno-bagdad-erseke-volt.html