2023. 10. 18.

Első szülői értekezlet 2023. okt. 16.

1. téma: Gyermek vallási fejlődése   

Az élet arra való, hogy megtanuljunk szeretni, és így rátaláljunk az örök Szeretetre, Istenre.

I. KÖSZÖNTÉS - rövid bemutatkozás.

A család gyermekóvó, gyermeknevelő közösség (Illyés Gyula). A családban történik az értékekre nevelés.

A négy alapérték: igazság, jóság, szépség és szentség. Ezek tökéletesítik, hogy becsületes, jó ember legyen.

A gyermek négy alapigénye: 1. szeretet, 2. védelem, 3. biztonság, 4. sikerélmény.

 

II. RÖVID ÁTTEKINTÉS

A mai téma miért fontos? Az értékre nevelés: igaz - tudomány, jó - erkölcs, szép - művészet, szent - vallás.

1. Mit értünk valláson? – Az a tény, hogy Istent teremtőnknek, megváltónknak, üdvözítőnknek valljuk.

2. Ha nem tudatos az irányítás, lassabban fejlődik a gyerek. Pl. Játszodjanak kirakost…

3. Ez azt eredményezheti, hogy kisebbségi érzés alakulhat ki; kiesik abból a támogatásból, ami serkenti a bizalmat, a szeretetet, a biztonságot és az egészségesebb kapcsolatok kialakítását.

4. Mi neveljük, segítjük a gyerekeket, és nem a piaci értékek, vagy a média befolyása.

5. A szülők, még mit tudnának ezekhez hozzá adni? Vallásos, aki hisz Istenben, imádkozik és templomba jár.

III. A gyermek vallási fejlődésének lényeges elemei, pontjai.

A. A vallás miért fontos a gyermeknek?

1. A gyermek most alapozza értékrendje elemeit - ami szerint akar élni -, ezek egész  életén át kísérik őt.

2. Ez az értékrend támogatja a gyermeket egy nagyon bonyolult világban. Ad irányt, értelmet, biztonságosabb identitást, hogy az élet kudarcait egészségesebben tudja kezelni.

3. A Szeretet teremtette a gyereket, maga Isten. Az élete nem lehet tökéletes sem a szeretet, sem Isten nélkül.

A gyerek ezt ösztönösen tudja. Sajnos, le lehet őt erről "szoktatni" – ennek mi az eredménye? Milyen lesz ez a gyerek? – Meghasonlott; eszmék és hit nélkül tengődik a változó életben; elszakadnak a szeretet gyökereitől…

4. A gyerek jogosan Istené – Isten talentuma. Ő megbízott benneteket, hogy hozzá vezessétek saját gyermekét (Mk 10,13-16).

5. A szülők életet adtak a gyereknek, akinek van teste, értelme, lelke, érzelme, szabad akarata. A gyermek minden szinten fejlődik, csak nem egy tempóban. Ha kihagyunk egy réteget, már megszakítottuk az egész emberi fejlődési folyamatot benne.

6. A Jóisten nem magányosnak teremtette a gyereket, hanem a szeretet közösségébe szánta. Ha a gyerek nem találja meg a helyet a vallásos közösségben, akkor a vallás nélküli közösségben fogja azt megkeresni. Gondolom, tudnának erre példát mondani?

7. A valahová tartozás ha nem alakul ki gyermekkorában, amikor még természetesnek fogadja el, később már nehezen illeszkedik be.  A gyerekeket a felnőtt tettei nevelik, nem a szavai!” (Carl Jung)

B. Hogyan fejlődik a gyermek a vallásban?

1. Egy közösséghez tartozik. Először megtanulja a közösség nyelvezetét, gesztusait, szokásait (úgymint otthon). Hogyan kell valamit kifejezni helyesen (pl. köszöntések: Dicsértessék a Jézus Krisztus). Mit énekelünk, és mikor? Mikor vetünk keresztet, mikor térdelünk, stb. Aki idegen és nem otthonos a liturgiában, az hamar felismerhető: pl. 2006-ban a budapesti Szent Imre templomban, Lívia néni kezet nyújtott a melléje beült úrnak a misén – Béke veled - és a nyakkendős úr így válaszolt: - kezét csókolom! Ez megfigyelő volt!!!

2. Bárki megtanulhatja ezeket a külső formákat. A gyermek akkor fejlődik, amikor a saját szintjén érti, hogy miért mondjuk ezeket, vagy miért csináljuk ezeket a gesztusokat, és tud valamit mondani róla. Akkor már kezdi átvenni, elsajátítani a vallásunk külső magatartás formáit, ugyanakkor belső kapcsolatok, értékek alakulnak ki.

3. Minél gazdagabb az ezekről szerzett ismeret, annál hitelesebb a gyermeknek. Ez azt jelenti, hogy az otthoni nyelvezetnek kellene hasonlítani arra, amit tanul, amit hall a szentmisében.

4. Konkrét példa: Eddig ilyen fogalmakra tettem a hangsúlyt, gesztusokat mutattam be!


IV. Szülők szerepe - Otthon hogyan tudnának segíteni?

1. Vigyázni, hogy Isten neve maradjon szent, még a hétköznapi használatban is.

2. A keresztvetés Krisztus jele. Legyen külön kiemelve (étkezés előtt, után, kis keresztet rajzolni a gyermek homlokára áldásként lefekvéskor, vagy amikor otthonról eltávolodik), mert kifejezi és megerősíti keresztény önazonosságunkat. Hiszen Isten működéséhez nyitja meg bennünk az utat.

3. Beszéljenek a gyerekkel miért térdelünk le, vagy miért állunk fel mise alatt; miért merítjük ujjunkat a szentelt vízbe (keresztségünk jele), hogy most is vállalom a Krisztushoz tartozást.

4. Napi imákban próbálják a köszönet és dicséret, a bánat és kérés szavakat alkalmazni. Vasárnapi szentmise.

5. Ha valaki káromkodik, ne engedjük el a fülünk mellett, ami a közömbösségre neveli a gyermeket.

6. Ha valamitől fél a gyerek a vallással kapcsolatban, jelezzék ezt nekem, és én is hasonló módon megteszem.

Az elsőáldozás 2024. május 5-én és 26-án 10 órakor lesz, ha Isten is így akarja!


2. téma

A gyermek és az ima – kapcsolat Istennel és a közösséggel

Az élet arra való, hogy megtanuljunk szeretni, és így rátaláljunk az örök Szeretetre, Istenre. Az elsőáldozáshoz vezető út a gyerekek és szülők számára is a hit titkaiba vezető út. Ebben a találkozástörténetben számos kérdéssel foglalkozunk.

I. Rövid áttekintés

1. Miért fontos a téma? Miről van szó?

Az imák megtanulása is fontos, de szükségesebb belátni, hogyan kell éltetni egy kapcsolatot.

2. Ez a kapcsolat Istennel nekünk a jó! Mi nyerünk. Hogyan? – Ha valaki nem megy a napra, ő bánja meg. Pincevirág életű marad egy ideig és elpusztul.

3. Imák és alkalmak. Nyelvezete? Pl. Maxim Gorkij: Emlékeim. – A 3 éves Emese imája. Nagy Imre festő Miatyánkja az erdei szálláson...

4. Hogyan alakítsunk ki otthon imádságos légkört? – Este körbe ülni: mi volt ma + és -. Kösz-bocs-ígérem!

5. Amit próbáltam bevezetni az órák alatt ezzel kapcsolatban: – Imák, ének tanulás, szövegértelmezés.

II. IMA

Isten néven szólít, becsül, hív minket. Mert drága vagy a szememben, mert becses vagy nekem és szeretlek. Embereket adok oda érted, és nemzeteket az életedért. Ne félj hát, mert veled vagyok!” (Iz 43,4-5.)

III. TÉMA FELDOLGOZÁSA

A. Szavak formáló ereje: A szó ereje – dicséret, vagy az életre szóló “igen” hatása.

1. Mit hallunk, olvasunk egész nap – azok minket érintenek. Mikor mit? Petőfi: Nemzeti dal…

2. Milyen érzéseket keltenek bennünk az elolvasott szavak? (Pl rossz hír az újságban. Örömhír, levél, plakátok, feliratok, ami van a szobánkban, stb. mind-mind állandó hatással vannak ránk.)

3. Hogyan befolyásolnak ezek a ránk támadó érzések, amikor emberek elé állunk? Nem mindegy, hogy mi van a szívemben!

4. Szavak alapján – milyen életbevágó döntéseket hozunk?  Szavak – vagy éltetnek, vagy elrontják a hírnevet (ki lehet végezni valakit szavakkal, meg lehet semmisíteni). Gyopárnak – nagyon ügyes vagy!

5. A szavak a gyerekeket is érintik, csak fokozottabban… (pl. Ne mondják soha: kicsi buta!)

B. Az Istennel való kapcsolatban (imában) alkalmazott szavak formaló ereje:

1. Kérdezzük meg, van-e már kedvenc imája? Mi? Hogyan és miért lett kedves számára? Milyen Istenképet nyújt neki? Milyen érzéseket? (Tünde – orvos akar lenni. Tami – Hál’ Istennek jól lakám, ha még volna béraknám.)

2. A gyerek ima élete még "természetes" (ösztönös) szinten létezik. Könnyen rácsodálkozik a világra, és éppen emiatt nnyű bevezetni egy kapcsolatba, nemcsak a teremtett világba, hanem arra is, aki azt teremtette.

3. Ezt a képességet éltetni kell... hálát adni azért, aminek örülünk és dícsérjük Istent a szépért, a jóért.

Minél gyakrabban csináljuk, annál természetesebb az isteni kapcsolat (az esti imakor).

4. Sokszor mást is kifejezhetünk az imánkban. Bocsánatot kérünk, amikor valakit megsértünk -, Istentől is akinek jóságát lebecsültük; – szomorúságunkat is elmondjuk, ha valami bánatot okoz, vagy csak elszomorít.

5. Isten szerető Isten. Imánk szövegének ezt kell tükröznie… Istentől nem félünk - nem rettegünk ... nincs mit szégyellni előtte. Imáink inkább szerető bizalmat fejezzenek ki, mint félelmet a büntetéstől.

C. Milyen fogalmakat használtunk?

1. Isten teremtő - tud segíteni rajtunk, mert mindenható! Minden, amit ő teremtett jó, van méltósága.

2. Isten Atya - nem idegen (kívülálló valaki).

3. Isten közösségre hív, hogy a legjobbat adhassa, és békességben tudjunk élni.

4. Jézus - Isten Fia - azért jött, mert az Atyát akarta nekünk megmutatni - szeretetből.

5. A mennyek országa együttlét az Istennel - a földi életünkben már elkezdődik.

6. Isten nem büntet törvényeivel, sem a betegséggel, sem a halállal, hanem segít és megpróbál minket óvni saját téves döntéseink következményeitől.

7. Mindennapunk az Ő új ajándéka, ami által azt üzeni: szeretlek, örvendek neked, akarom, hogy légy.

8. Minden ember – függetlenül bőre színétől vagy korától – az Ő képmása.

9. Jézus nagycsaládot alapított – az Egyázat, aminek mi is tagjai vagyunk.

10. Bűneinkkel meggyengítjük Isten szerető jelenlétének erejét életünkben, ezzel magunknak okozunk sérülést, mikor kétségbe vonjuk Isten mindenható erejét. Mindig visszafordulhatunk Hozzá, mert végtelenül irgalmas.

IV. A szülő szerepe – a jó példa.

1. Az első hely, ahol a gyermek ezekkel a fogalmakkal találkozik az otthona, majd a templom és az iskola. A szülő mindenben minta. Ahogyan a szülő imádkozik, Istehez fordul, úgy a gyermeke is.

2. Legyen szentkép, feszület, Szentírás a családban. Ezek a vallásosság jelei

3. Imádkozzanak a szülők minden helyzetben, a jóban és a nehézség idején. A gyerek tanulja meg, hogy az ima élő kapcsolatot jelent Istennel. A megosztott öröm kettős öröm, a megosztott fájdalom fele fájdalom.

4.Vigyázzunk a beszédünkre. Legyen napi ima.

5. Mi van otthon, ami hitünkkel ellentétben áll? Miért van ott? Mit mond az a gyereknek?

2023. október 21-én, szombaton 15 órakor Csíksomlyóra zarándokolunk.

 

Köszönöm, hogy részt vettek a szülői értekezleten.

 Dr. Darvas-Kozma József, esperes-plébános



 


1

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése