2020. 01. 13.

1943. január 12. a Doni áttörésről - Csíkszereda 2020. január 12.

A csíkszeredai Hősök temetőjében megemlékezést tatottunk a Doni áttörés 77. évfordulóján. Az Erdélyi Történelmi Vitézi Rend 2015-ben állította kopjafájánál 2020. január 12-én 13:30 órakor a Rend helyi tagjai, a Szent Kereszt Főplébánia és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében tiszteletüket rótták le a 2. világháború magyar hősei iránt.
v. Lázár Elemér törzskapitány köszöntője után felkérte v. Nagy Benedek tanárt emlékbeszéde magtartására. v. Nagy Benedek történelmi ismertetőjét Nemeskürty István "Requiem egy hadseregért" című művére építette.
Ezután dr. Darvas-Kozma József esperes-plébános a múlt és a jelen között vont párhúzamot. A Sztalingrádi csatát a németek azért vívták, hogy szabad útjuk legyen a Kaukázustól délre levő kőolajmezőkre. Ezért kellett a 2. magyar hadseregnek felvonulnia 1942. augusztus végéig a Don vonalára. És bekövetkezett 1943. január 12-i támadás, ahol a -30 és -42 fokos hidegben és az orosz túlerővel szemben áldozatul esett a 2. magyar hadsereg. Napjainkban is háború dúl az olajmezőkért. A háború nem jogos megoldás. Mi ellene vagyunk minden háborúnak, ahogy Szent VI. Pál pápa mondta az ENSZ-ben: "Soha többé háborút!"
Amikor  a háborúkban elesett katonáinkra emlékezük, az irántuk érzett tiszteletünket és szeretetünket akarjuk leróni. 
Ezért Körmendi Lajos, a Don-kanyart megjárt táborilelkésznek, egy fronton elesett katona temetésén mondott beszédét idézte:
„Engedelmesség... mely a katonai erények kútfeje. Ebből születik az önmegtagadás, innen ered a halálos bátorság. Ez az engedelmesség a legférfiasabb erény és a leghősibb erőkifejtés: a vett parancsot kiadja az ember önmagának, s vérzivatarban, vulkánkitörésben, az élet ösztöne és joga ellenére emberi idegekkel, emberi akarattal végrehajtja. Nem válogat, nem különböztet: kicsiny vagy nagy a parancs, kedves vagy kellemetlen, testi vagy lelki seb jár utána, végrehajtja. Hajoljunk meg önmegtagadása és hősiessége előtt: légy áldott, ezer halálba belevágtató márványhomlokú magyar katona. Ha gép vagy tárgy engedelmeskedik, nem csodálkozom. De csodálkozom, ha érző, élő, szárnyaló lélek engedelmeskedik. Csak úgy lehetséges ez, ha a parancsoló akaratban valami magasabb értelmet, felsőbb érdeket tisztel a lélek s annak fennsége előtt a szabad ember öntudatával hajlik meg. Neki magyar földet, magyar hajlékokat, magyar becsületet kellett védelmeznie: márványarca kipirult, szemében ősi tüzek gyúltak ki, alakja megnőtt, mint egy látomás, és tékozolta híven életét az önfeláldozás nagy magyar mestere. Légy áldva véres magyar éposz egyik névtelen hőse.” (Hét Határ, XX. évfolyam 2. szám. 4. oldal)
Könyörögjünk: 

Mindenható, örök Isten, alázattal állunk szent Fölséged elé, hogy a harctereken elesett hős testvéreinkért könyörögjünk.

Te láttad küzdelmüket, aggodalmukat, szenvedésüket és vérük hullását: irgalmazz nekik, és adj megnyugvást az örök békesség honában.
Kegyelmedbe ajánljuk őket, Urunk, Istenünk, ismerd el őket, teremtményeidet, magadénak: ne emlékezz vétkeikre, melyeket a meggondolatlanság zavarában vagy a rossz kívánságok hevületében követtek el, és örvendeztesd meg mindnyájukat szent színed látásával!
Isteni Megváltónk, Jézus Krisztus, a te mondásod ez: "Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért." Akikért most imádkozunk, nem kímélték magukat, életüket áldozták értünk, a mi épségünkért és testi-lelki javainkért. Tekints rájuk kegyesen, és részesítsd őket kereszthalálod végtelen érdemében!
Nekünk pedig add, hogy a drága vérrel megszerzett és megvédett hazát odaadóan és önfeláldozóan szeressük, érte dolgozni meg ne szűnjünk! Add, hogy a hősök véréből és áldott emlékéből a komoly kötelességteljesítés, a hősies áldozathozatal szelleme áradjon ránk! Adj csüggedetlen szívet, hogy a harctereken elesett honfitársaink nyomában magyar hazánkért mindent megtegyünk, törvényeit és tanításod szerint éljünk, dicsőségedre és embertársaink javára. Ámen.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése