Hirdetés: 2018. június 10.

1. Jézus Szíve ájtatosságot végzünk vasárnap du. ¾5 órakor, hétköznap az esti szentmise előtt, vagyis ¾7 órakor.

2. Kedden a Szent Antal kilenced befejező része.

3. Pénteken keresztelői felkészítő 18 órától.

4. Szombaton 10 órakor Ministránsképző, szeretettel várjuk azokat a gyerekeket, akik ministrálni szeretnek vagy szeretnének.

5. Szeretettel kérjük azokat, akik az idén elsőáldoztak vagy bérmálkoztak, de a csoportképet még nem vették át, hogy a vakáció kezdete előtt vegyék át a plébánián.

6. Katolikus sajtó kapható a kegytárgyasnál.

7. Június 8-án vasmiséjét ünnepelte dr. Kállay Emil piarista atya. 2007-ben, 78 évesen aktív részt vállalt a piaristák székelyföldi missziójának újraindításában, aminek köszönhetően Csíkszeredában megnyitották a Piarista Tanulmányi Házat. Imádságunkkal kísérjük.

Szíves figyelmükbe ajánlom:

a) Életemnek oltalmazója

b) Mária szeplőtelen szíve - Három jel a Szűzanyától

c) Jézus Szíve és ígéretei

d) Árpád-ház skóciai virága

 

Életemnek oltalmazója

Evangéliumi szakaszunk (Mk 3,20-35), Jézus életének egyik drámai jelenetéről szól. Jézus fellépése nyomán hatalmas tömegek mozdultak meg Kafarnaum környékén. Ez viszont felkeltette a jeruzsálemi vallási vezetők gyanúját. Mivel nem szerzett „működési engedélyt” tőlük, ezért írástudókat küldtek a 150 km-re északra fekvő kereskedő városba, hogy figyeljék őt és tevékenységét. De azok – anélkül hogy szóba álltak volna Jézussal –, irigységből azzal vádolták meg és azt híresztelték róla, hogy a gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket. Jézus pedig összehívta a vádaskodó írástudókat és megkérdezte tőlük: „Hogyan űzhetné ki a sátán a sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn.” Alantas vádjaikat négy példával megcáfolta, kifejtette az igazságot. Ezzel álnokságukat felfedte  és rámutatott, hogy magatartásukkal a Szentlelket káromolják, melyre nincsen bűnbocsánat.  

Az Isten és ember közötti kapcsolatnak az édenkerti megrontásáról szól az olvasmány. (Ter 3,9-15) A szellemvilághoz tartozó angyaloknak dönteniük kellett, szeretni akarják-e az Atyát szolgálatukkal vagy rivalizálni akarnak-e vele? Akik a rivalizálás mellett döntöttek, azok a szeretet nélküli, gonosz lelkek. Ezek azóta a teremtett világ ellenlábasaiként dolgoznak, az emberekre is hatással tudnak lenni. Ezért az emberek nemcsak gyengeségből vétkeznek, hanem sátáni stílusban is. Gondoljunk a kommunizmus és a fasizmus szörnyű embertelenségére vagy a háborúk esztelenségére. Curzio Malaparte (1898-1957) olasz diplomata, haditudósító 1941 és 1943 között a keleti fronton írt művében (Kaputt) egy különös jelenetről ír: egy katona azt mondja a fogoly gyereknek: „Ha megmondod, melyik szemem van üvegből, szabadon engedlek. A gyerek hibátlanul eltalálja az üvegszemet. Honnan tudtad? – kérdezte a katona. Van benne valami emberi – felelte a gyerek.”

Nem kell a múltba visszamennünk, mindennapi életünkben is fellelhető a gonosz nyoma. Némelykor mintha az ördög bújna belénk. Hogyan tudnánk különben olyan gonoszok lenni?

Szent Pál arra int, hogy „ne a láthatóra, hanem a láthatatlanra fordítsuk figyelmünket!” (2Kor 4,13-5,1) A mi világunk valamikor a sátán birodalma volt, de csak a megváltásig. Krisztus legyőzte a sátán uralmát a 40 napos böjtje végén, végképpen a kereszten. Visszaadta nekünk az ősbűnben elveszített Szentlelket, hogy az egyház szolgálata által istengyermeki életünk legyen. Ezért az eseményekben, az emberekben, a feladatokban és a problémákban ne maradjunk meg a felszín, a látható szemléleténél. Hitünkkel fogjuk fel, hogy mindebben a láthatatlan Isten jön felénk és vár bennünket. Az emberi világ Isten arcképe. Ne rontsuk el, inkább tegyük egyre inkább Istent kifejezővé. A bűnös Saul, engedve a Szentlélek vezetésének, Szent Pál apostol lett.

„Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer.” Jn 20,23.

Árpád-ház skóciai virága

Június 10-én van Skóciai Szent Margit királyné emléknapja. A dánok által meggyilkolt Vasbordájú Edmund angol király egyik ikerfiának, a Magyar-országra menekült Edvárd hercegnek és Szent István leányának, Ágotának legidősebb gyermeke. Ebből a házasságból Mecseknádasdon született Edgár, a későbbi angol király, 1045 körül a mi Margitunk és Krisztina, aki utóbb apáca lett. Születésekor Angliában már véget ért az 50 éves dán uralom, de Margit apja mint trónörökös csak 1057-ben költözött vissza Angliába, s rövidesen meghalt. Margit családjának a normann hódítás utáni trónviszályok idején 1067-ben menekülnie kellett. Magyarországra akartak visszatérni, de hajójuk a skót partoknál viharba került. III. Malcolm skót király fogadta be őket, s 1070-ben feleségül vette Margitot, aki fokozatosan megszelídítette férjét. Ezt a boldog házasságot 8 gyermekkel áldotta meg Isten, hat fiúval és két leánnyal.  Három fia egymást követte a trónon, köztük Szent I. Dávid skót király. Egyik lánya az angol király felesége let és ezáltal Margit az angol királyi háznak ősanyja.

Malcolm közreműködésével és egyházi reformjaival átalakította a skót egyház életét. Országos zsinatot hívott össze, egységesítette a liturgiát, rendezte az egyházi visszásságokat,templomokat építtetett. Különös figyelmet fordított a betegekre és a nyomorgókra. Iskolákat nyitott, megalapozta a skót szövőipart. 

Szent Margit templom Dumfermline

Megalapította Dunfermline apátságot, melynek elöljárója Margit lelki vezetője és később életrajzírója, Theoderich lett. Áldásos tevékenységének főforrása mélységes lelkiélete volt. Margit féléven át súlyos betegségben szenvedett, halálos ágyán vette a hírt, hogy férje és elsőszülött fia 1093. november 12-én az angolok elleni csatában életét vesztette.

Margit azt mondta: „Istenem ez is arra szolgál, hogy a te végtelen irgalmasságod által megtisztuljak bűneimtől.” Négy nap múlva 48 évesen meghalt, és Edinburgh mellett, a Malcolm által alapított Szentháromság-templomban temették el. 

Fennmaradt Margit latin nyelvű imakönyve. A nép azonnal szentként kezdte tisztelni, neve máig a legelterjedtebb keresztnév Skóciában. 1249-ben avatták szentté. 

A reformáció idején mindkettőjük földi maradványait Spanyolországba menekítették, az Escorial templomában nyugszanak.

Batthyáneum-per – Ítélethirdetés következik

Érdemben letárgyalta tegnap a Gyulafehérvári Táblabíróság a római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatási ügyét. A bírák június 20-ára halasztották az ítélethirdetést.

Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét képviselő ügyvéd a tárgyalásról elmondta: a bírák meghallgatták az egyház, illetve a könyvtár, a román kulturális minisztérium és a perbe kirendelt ügyész záró következtetéseit. Míg az egyház a visszaszolgáltatás korábbi hatósági elutasítása ellen érvelt, az állam képviselői a visszaszolgáltatást elutasító határozat megerősítését kérték.
Komáromi Attila védőbeszédé­ben elsősorban arra hivatkozott, hogy a Batthyáneum vissza­szolgáltatásáról egy máig érvényben levő törvény rendelkezik. Emlékeztetett, hogy a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendeletet fogadott el egyes szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet 2002-ben a parlament törvényerőre emelt. E törvény pedig tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, csak ezt a román állam intézményei azóta sem hajtották végre.
Arra is emlékeztetett, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírságot rótt ki a román államra, amiért 14 év alatt nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum ügyében. Az egyház ügyvédje tisztázta, hogy a könyvtárat és az épület legfelső szintjén levő csillagvizsgálót Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg a római katolikus egyházra hagyta, és a végrendeletben szereplő „Erdély provincia”, amely alapján a román állam jogutódként próbál fellépni tulajdonképpen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti.
Megemlítette, hogy a Debreceni Bíróság 1815-ben megerősítette az egyház tulajdonjogát. A pert, amelyben ez az ítélet született, a sok adósságot felhalmozó Batthyányi Ignác püspök hitelezői indították, akik a könyvtár értékesítése útján szerették volna behajtani a tartozásokat.
Komáromi Attila közlése szerint az állami intézmények jogi képviselői azt hangsúlyozták, hogy már Batthyányi Ignác sem csak az egyházra, hanem Erdélyre is hagyta a könyvtárat, Erdély pedig ma Románia része, ezért a román államot is megilleti a tulajdonjog. Azzal is érveltek, hogy nem adható vissza a könyvtár a római katolikus érsekségnek, hiszen nem az érsekség, hanem egy egyházi alapítvány volt az utolsó telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos. Az egyház ügyvédje azonban úgy véli, hogy meggyőzően sikerült minden olyan érvet cáfolni, amelyet a visszaszolgáltatás elutasítására hoztak fel az állami intézmények jogi képviselői.
A gyulafehérvári Batthyá­neum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárást a római katolikus érsekség indította, miután 2015 novemberében a román restitúciós bizottság elutasította a könyvtár visszaszolgáltatását.
Háromszék

Mária szeplőtelen szíve - Három jel a Szűzanyától

Szentháromság vasárnapja utáni második hét péntekén van Jézus Szent Szíve főünnepe és másnap, szombaton Mária Szeplőtelen Szíve. A Hozsanna énekeskönyvünk 133. számú éneke, Jézus Szíve legtisztább szív, s ennek negyedik és ötödik szakaszában gyönyörűen zengjük:

„Jézus Szíve, szűz Anyának drága szép virága;
Az ő szíve alatt támadt lelkünk boldogsága.
Jézus Szíve s Máriáé, hajoljatok össze,
Szíveinket, ha szétválnak, Ti fűzzétek össze.

Legyen hála az Atyának, ki minket teremtett!
Legyen hála szent Fiának, ki pokoltól mentett!
Hála néked, ó Szentlélek, minden ajk ezt zengje,
Hála Jézus szent Szívének mind földön, mind mennybe'!”

A hívő ember nem szorul magyarázatra, mert az idézett két szakaszban benne van, hogy miért is ünnepeljük Jézus és Mária Szívét egymást követő napon.

A Boldogságos Szűz Mária szíve, a teljes ártatlanság, valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a szeplőtelen fogantatás és az istenanyaság.

A Szentírásban vannak utalások Mária belső életére, szívére: „Mária így szólt: „Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve.”  (Lk 1,46-49; Jn 19,27; Zsid 4,10). A kereszten haldokló Üdvözítő édesanyját János apostolra bízta, s attól az órától magához vette a tanítvány.

Az egyházatyák még nem beszélnek Mária szívének tiszteletéről, de Krisztus teljes megismerésének igénye magával hozta a vele kapcsolatos személyek jobb megismerését is. Szűz Máriát, egyedülálló üdvtörténeti rangja „Istenanyasága” miatt a katolikus és a különvált keleti egyházak részesítik megkülönböztetett tiszteletben, amelynek magától értetődően semmi köze sincs az imádáshoz.

A II. századból, keresztényüldöző időben fogalmazódott meg és maradt ránk ez a  gyönyörű Mária oltalmát kérő imádság: „Oltalmad alá futunk Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől... ”. Az efezusi (III. egyetemes) zsinat 431-ben a tévtanítókkal szemben megfogalmazta az igaz tanítást. A Szűz Mária bazilika körül várakozó nép, amikor tudomást szerzett a zsinat határozatairól, örömujjongással fogadta főleg a Mária Istenanyaságával kapcsolatos döntést és a 160 püspököt fáklyás menettel kísérte szállásukra, így imádkozva: „Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért”.

A keresztényüldözések utáni békés időkben az egyház - építéssel és a művészet eszközeivel, névvel és a szentély apszisában lévő ikonnal -, hirdeti Szűz Mária Istenanyaságát és az egyház életében kapott hivatását. 
Szent István királyunk már gyermekként megismerte a Szűzanya ígéretét, amit apja, Géza nagyfejedelem kapott a Szeplőtelen Szűztől. Ezért halála előtt országát, koronáját és lelkét a Szűzanyának ajánlotta.

A teológiában Mária Szeplőtelen Szívéről először Eadmer (1055-1124) Canterbury bencés teológus, a skóciai St. Andrews érseke beszélt - írja Gál Ferenc teológus. A misztikusok számára Mária Szeplőtelen Szíve a Jézus iránti szeretet példaképe (Szt Mechtild, Helftai Szt Gertrúd, Svéd Szt Brigitta, Szalézi Szt Ferenc). 
Mária Szeplőtelen Szíve ünnepét Eudes Szent János kérte kongregációja számára 1646-ban október 20-ra, 1647. február 8-ra saját officiummal. 1672-ben már sok francia egyházmegye átvette az ünnepet (annak ellenére, hogy 1669. VI. 8: a Rítuskongregáció betiltotta). VII. Pius pápa (ur. 1800-1823) egy szerzetesközösségnek a Pünkösd utáni 3. vasárnapra, Szent X. Pius 1907-ben a kapucinusoknak és az ágostonos remetéknek a Nagyboldogasszony oktáváját követő vasárnapra engedélyezte. XI. Pius p. (ur. 1922-39) a külön kérelmezőknek engedélyezte az officium végzését. Végül XII. Pius pápa 1942-ben fölajánlotta az emberiséget Mária Szeplőtelen Szívének, 1944-ben általánossá tette az ünnepet aug. 22-én. 
A II. vatikáni zsinat reformja nyomán 1969-ben a Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombatra került át. A 19. században szerzetes és vallási közösségek Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el magukat.

A fatimai jelenésekben a Szűzanya kifejezetten kérte Szeplőtelen Szívének tiszteletét és a világ fölajánlását a Szeplőtelen Szívnek. Szent II. János Pál pápa 1981. június 7-én a konstantinápolyi zsinat 1600. és az efezusi zsinat 1550. évfordulója alkalmából akarta megtenni e fölajánlást. Az ellene 1981. május 13-án elkövetett merénylet után a S. Maria Maggiore-bazazilikában hangfelvételről hangzott el a fölajánlás, melyet 1982. május 13-án Fatimában, 1984. március 25-én Rómában, és 2000. október 8-án a világegyház összes püspökeivel együtt Rómában megismételt.

Mária Szeplőtelen Szíve iránt a hálánkat fejezzük ki. A hála fokozott tisztelet az iránt, aki jót tett velünk vagy jót tett nekünk. A hála a szív értéke, melegsége, mely érzékennyé teszi a szívet az érdek nélküli szeretet iránt. Gazdagítja a hálás embert, és gazdaggá teszi azt, aki felé irányul.

A Szűzanya iránti gyermeki tiszteletünk, Isten és Mária iránti hálánknak, a megélt hálánknak az ismertetőjegye. 
A háláról tett tanúságot a Szűzanya 1940-ben, amikor Natália nővérrel közölte: „Szent István az országot a mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat nekem, de örökségem csak ez az ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul.” (Mária, Világ Győzedelmes királynője, 120-121.).

Mária Szeplőtelen Szíve oltalmazz minket.

Három jel, amit a Szűzanyától kaptam Az alábbi beszédben elolvashatod: A szőkefalvi jelenések