Hiszem a szentek
közösségét – November vagy Mindenszentek hava nemcsak az év
végére, hanem halottainkra irányítja figyelmünket. Akarva-akaratlanul
végességünket is tudomásul kell vennünk. Világunk célját és életünk értelmét a
keresztény Credo záró akkordjában, hitvallásunk
tetőpontján hirdetjük: „Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek
közösségét, a bűnök bocsánatát; a test feltámadását és az örök életet. Ámen.” Az
ember sorsa a halállal szembesítve válik a legnagyobb rejtéllyé. A testi halál
bizonyos értelemben természetes, a földi élet vége; ám a hit szemében valójában
a ‘bűn zsoldja’ (Róm 6,23. Ter 2,17). Azok számára viszont, akik Krisztus
kegyelmében halnak meg, a halál részesedés az Úr halálában, hogy föltámadásában
is részesülhessenek… Ezt szépen fejezi ki Egyházunk liturgiája: „Mert híveid
élete, Urunk, megváltozik, de meg nem szűnik, és amikor halandó testünk enyészetnek
indul, lelkünket a mennyben örök otthon várja.” És nem térünk vissza újabb földi
élethez. „Az emberek csak egyszer halnak meg” (Zsid 9,27). Nincs ‘reinkarnáció’
a halál után... És egy könyörgéssel zárul a vezércikk.
Örök evangélium – Az összetartó
erők megrendülnek – Belon Gellért püspök elmélkedése a robbanásszerű jelenségek
közepett érkező új világról. A világvégi katasztrófákon nem rémüldöznünk kell, de
észre kell vennünk, hogy a fejlődésnek egy újabb szakaszában is lejátszódnak
ezek a katasztrófák. Még a lelki fejlődés újabb szakaszainál
is... Hiszen ez alaptörvénye a világnak: a búzaszem az elhalás gyötrelmei árán
sokszorozódik – olvassuk a 3. oldalon.
Európa tragédiája, hogy
kórosan fáradt 2. befejező rész –
A 19. század első felében egy olasz jezsuita, a Gergely Egyetem tanára, Luigi Taparelli Európa megmentésének
és újjáteremtésének lehetőségét az
Európai Népszövetség eszméjében látta. Ezt hangoztatta egy évszázaddal utána gróf Apponyi Albert, és a
Schiller-díjas Gonzage de Reynold sváci író, történész, politikus. Ezt követte
az EU alapító atyáinak nevezett Konrad Adenauer, Robert Schumann és az olasz
Alcide de Gasperi kereszténydemokrata politikusok összefogása. Ahogy Schumann
mondta, az EU nem egy államok feletti állam, hanem az „únió, kohézió,
koordináció” a keresztény hiten alapuló szövetség. Érthető kijelentése: „Európa vagy keresztény
lesz, vagy nem lesz!” Hogyan gyógyulhat ki ebből a mai szellemi betegségéből a
kórósan beteg Európa? – a választ megtaláljuk a lap 4-5. oldalán.
Az ember életkoráról a Bibliában – dr. Jakubinyi György
nyugalmazott érsek atya írása. Lejtmenetben van az ember élete, a legmagasabb életkort
Matuzsálem érte meg: 969 évet. Utána az életkor 120, 100, végül 70/80 év lett. A
Talmud is a 80 életévet “az erősség” évének tekinti. (6-7. oldal)
A boldogság titka – Csíkszentmihályi Mihály halála
kapcsán Len Rita pszichológus, tanár emlékezik a neves kutatóra, aki negyven éven át
kutatta és megalkotta a flow-, azaz áramlat-elméletet, amelyet ma már számos
területen használnak, alkalmaznak. Csíkszentmihályi arra is felhívja figyelmünket,
hogy boldogságunk útjában a legtöbbször az unalom, az elégedetlenség, az
elvárások, valamint a szorongás áll. Flow-élményben azoknak van részük, akik
azzal foglalkozhatnak, amit igazán szeretnek… Az alkotás vagy az örömmel
végzett munka közben élhetjük át az extázist. Ekkor az időérzékelésünk is
megváltozik, olyan intenzív élményben részesülünk, hogy a mindennapi gondok nem
érdekelnek, azt sem vesszük észre, hogy éhesek vagy szomjasak vagyunk. Minden
figyelmünk a tevékenységünkre összpontosul, és a cél felé vezető úton teljesen
fel tudunk oldódni, önfeledten tudjuk megélni azt, úgy érezzük: aktív alakítói
vagyunk saját tevékenységünknek.
Mindannyiunk felelőssége, hogy megtaláljuk a
tökéletes élményhez vezető egyéni utunkat. Szövevényes, mély belső önismereti
út, mely egyben boldogságunk záloga. Olvassuk a 8-9. oldalon.
A teremtett világot
egységként szemlélő spiritualitás – dr. Kristina Krieslinger írása. Az újkorig a
különböző kultúrák embere magától értetődőnek vette, hogy Isten jelenléte mindenben
fölsejlik, ami él. A modern ipari országokban ez a szemlélet alapvetően
megváltozott. Mivel a természetet megfosztották isteni dimenziójától, a
természet méltóságát is elveszítette, sőt a gazdagok zsákmányául esett. Az írást Bács Béla János
fordította.
Ég és fold között
Istennel – Ft.
Csiszér Elek ferences atya
életéről ír és kérdez dr. Bakó Mária
Hajnalka. Az aszkéta szerzetes boldoggá avatását a ferences tartomány 1947-ben
beindította. (11. oldal)
Pálos 70 - A Csíkszereda-Márianosztra
útvonal 77 kilométere – a 16 csíki zarándok az elsők között
regisztrált a Sziklatemplom előcsarnokában. Úgy 120-ra nőtt azok száma, akik vonultak kifelé Budapestről, énekelve, imádkozva a
Pilisen át Nosztrára. A 3 napos útról készített élménybeszámolót Kovács János Pityóka. (12-13. oldal)
Ki az én felebarátom? – A két kis apostol történetének 3. része –
A gyerekek vetélkedését bemutatja és feladatokat is adott – Katóca. (14.oldal)
Keresztrejtvény a galatákhoz írt levél egy sorát rejti. Megfejtők. Könyvjutalmat nyert Boros Klára Csíkszentkirályi megfejtőnk. Támogató - a Hargita Gyöngye ásványvíztöltő cég.
Zárovers
Pilinszky János: Sírves.
KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a plébániákon, a kézbesítőknél és a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc. ISSN: 2558-8389.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése