Szent György vértanú

 

Április 24. Szent György vértanú napja. Szent György – a konstantini fordulat beköszöntése előtt –, 303-ban halt vértanúhalált a palesztinai Lyddában. Sírja fölé templomot emeltek. Tiszteletére maga Nagy Konstantin építtetett templomot az új fővárosban, Konstantinápolyban. György vértanú a nagy katonaszentek közé tartozik, és teljes katonai díszben ábrázolják. A szent vértanúságát szolgája, Paszikratész mint szemtanú írta meg. György Kappadókiából származó zászlótartó katonatiszt volt. Anyja hatására keresztény hitre tért, és szembeszállt a pogánysággal. A börtönben borzalmas kínzatásokat kellett elszenvednie, innen a sárkányölő motívum – mely elsősorban a költészetet és az ikonográfiát ihlette meg –, hogy minden megpróbáltatáson diadalmaskodott. A sárkányviadal kifejezi azt a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A legenda kiemeli azt is, hogy az Isten oltalma alatt álló ember életének nem tudnak ártani. Tiszteletének rendkívüli elterjedtségével magyarázható, hogy vértanúsága körülményeit számos legendás elemmel tarkították.

Rómában már az 5. századtól volt saját temploma. A magyar szent Koronán is ott van képe, mint olyan szentnek, aki az országot védi. Szent István és Szent László törvényei tiszteletét előmozdították. Egyházmegyénkben 27 templom és település patrónusa. Csak a közelieket említem: Sepsiszentgyörgy, Csíkszentgyörgy, Csíkrákos (Györöcsfalva), Szombatfalva, Erdőszentgyörgy.

Tisztelete a középkorban volt a legerősebb: a zarándokok és a lovagok védőszentje. Angliában 1222-ben a királyság oltalmazójává nyilvánították. Azóta is az angol hadsereg csatakiáltása: ,,Szent Györggyel Angliáért!'” Szent György a nemesi és lovagi rend mellett a zsoldos katonák, a puskaművesek, a páncélkovácsok mellett védőszentje a földműveseknek és állattenyésztőknek. Közbenjárását és segítségét, olyan emberi bajokban is kérték, amilyen a kígyómarás, a pestis és a lepra.