Jézus üdvözít

A földi élet Isten ajándéka, amit szeretettel és Isten törvényeinek megtartásával köszönünk meg. Mózes hasonlóan beszél a néphez mert csak Istennel alapozhatják meg életüket és sorsukat Kánaánban, a tejjel-mézzel folyó országban: „Féld az Urat, Istenedet egész életedben, tartsd meg parancsait és törvényeit, amelyeket meghagyok neked, fiaidnak és unokáidnak is, hogy sokáig élj.” (Mtörv 6,2-6) Mózes kétszer szólította meg népét Isten törvényeinek meghallgatására és megtartására: „Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, ...” Héberül Smá Jiszraél – ez vált alapvető zsidó hitvallássá, amit a jámborok naponta kétszer elmondanak. E törvényt tanítani kell a gyermekeknek, hogy életük minden mozzanatát halálukig tudja áthatni. Ezért viselnek imaszíjat (tefillin) homlokon vagy a balkaron, és erősítik a ház jobb ajtófélfájára a bibliai szöveget tartalmazó tokot (mezuzah), amit mindig megérintenek. Az érintés a szövetség Istenéhez tartózást jelenti. 

A szövetség Istenéhez való hűség és az Egyiptomból való szabadulás másik jele volt a húsvét ünnepe. Jézus is rendszeresen elzarándokolt Jeruzsálembe. Utolsó útján megtisztította a templomot. Ezért ellenfelei csalárd kérdéseikkel támadtak rá, vitába szálltak vele. Amikor már harmadszor is elhallgattatta őket, akkor egy írástudó lépett hozzá és megkérdezte: az ószövetségi törvény 613 parancsa közül melyik a legnagyobb. (Mk 12,28b-34) Jézus két ószövetségi idézet összekapcsolásával válaszolt (Mtörv 6,4k és Lev 19,18). Jézus ezzel először hithűségét hangsúlyozta, utána az ember belső és alapvető készségeire helyezte a hangsúlyt, hogy az ember minden lehetséges erejével szeresse Istent. Jóllehet a kérdés csak egy parancsra vonatkozott, Jézus hozzáfűzte a másikat is. Ezt a szeretet készségével köti az elsőhöz. Jézus részéről az egymás mellé helyezés a Törvény szintézise, eredeti teológiai eljárás, a többi csak magyarázat. 

Az írástudó azzal fejezte ki Jézussal való egyetértését, hogy saját szavaival megismétli a két parancsot és hozzáfűzi: „úgy szeretni, mint saját magunkat többet ér minden égő- és véres áldozatnál.” Jelentése az, hogy az Isten és a felebarát iránti szeretet alkotja a vallás gyakorlás alapját, elvét. 

Ezt majd Jézus fogja végérvényesen hatályossá tenni húsvéti misztériumával. Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte az írástudót: „Nem jársz messze  Isten országától.” Mivel az írástudó felismerte a Törvény lényegét, a szeretetet, ez a vallomása közel vitte őt a Jézussal megvalósuló országhoz és segíti ennek megfelelő befogadásában. Isten országa valóság lett, amikor Jézus egyszer s mindenkorra feláldozta önmagát a bűnösökért. (Zsid 7,23-28) A mennyei Atya az örökre tökéletes Fiút, Jézust tette főpappá, s így papsága is örökké tart. „Ezért tudja mindörökre üdvözíteni azokat, akik általa járulnak Isten elé, hiszen örökké él, hogy közbenjárjon értünk.”

 

„Aki szeret engem, megfogadja szavamat, Atyám is szeretni fogja...” Jn 14,23.