Egy isteni színjáték

A világra szóló előadást az országban rendre meghirdették. A készülő nagy eseményről napkeleten is értesültek, pedig az ország népe, s királya mindent titokban tartott. A hír mégis szárnyra kelt, kelet és dél irányába. Az érdeklődés minegyre nő. Az emberek a várakozás feszült pillanatait élik, mióta az a teveszőrös, bőröves ember kijött a pusztából, s a folyónál szónokolva riadalmat keltett. A „műsor” nemsokára elkezdődik - hirdette, a világ függönye felgördül, lesz itt mindjárt tűz és Lélek lángolás. Bemerítkezett a főszereplő. 

Most nem látható, mert a tömegben áll. Várakozik, semmit nem siet el. Személye még nem ismert, de kis várakozás után mindnyájan az emberiség legnagyobb drámájának leszünk részesei. Mindez miattunk és értünk történik. Igazi színes, örömteli dráma ígérkezik. Benne minden műfaj és szerep teret kap. Végül mintha tragédiába torkollna minden, s mégis diadalmas világnézet bontakozik ki. De mi az, amit még tudniillik? Először is, ebben a drámában főszerepet maga az Úr Isten játsza. Ilyen nem volt még soha. Ezért különös. A hátteret is jó lesz megismerni. A forgatókönyv másodlagos írója, Izajás – akit maga az Úr szólított fel erre a munkára – szent vehemenciával és lírai módon indítja a darabot: „Sion miatt nem hallgathatok, és Jeruzsálem miatt nem nyugszom, míg föl nem ragyog igazsága, mint a hajnal, és szabadulása, mint a fáklya, nem tündököl. Meglátják majd a népek igazságodat, és a királyok dicsőségedet. Új néven hívnak majd, amellyel az Úr ajka nevez el. A dicsőség koronája leszel az Úr kezében, királyi fejdísz Istened kezében. Nem hívnak többé elhagyottnak, sem országodat magányosnak, hanem így neveznek: "én gyönyörűségem", és országodat: "menyasszony", mert az Úr örömét találja benned, s országod újra férjhez megy. Mert amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled fölépítőd; és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy leli örömét benned Istened.” (Iz 62,1-5) Most a főszereplő „vőlegény” szerepben jelenik meg. Nem akárhol, hanem Názáret szomszédságában, Kánában. Ott ahol az emberek csipkelődve kérdezgetik: „Jöhet-e valami jó Názáretből?” Most a názáreti Jézus jött Kánában, ő a mindenki vőlegénye a Judás-Tádé esküvőjén. 

Judás-Tádé  inkább a becenevére hallgatott, ahogy az édesanyja mondogatta: Táddáj = én gyönyörűségem, szívecském. Itt van Jézus az Isten dicsőségének birtokosa, mint unokatestvér, rokon. Itt van Mária is, aki tudja, hogy kicsoda Jézus. A bor miatt aggódó háziak nevében Mária kéréssel fordul Jézushoz. E mozgósítással egy csoda megcselekvése veszi kezdetét. A szolgák beindulnak. Merik a kőedényeket. Mire elkészülnek, újabb felszólítást kapnak: „Most merítsetek belőle és vigyétek oda a násznagynak.” Odavitték. Az ízek hatására a násznagy is tűzbe jön, de földies dolgokat beszél. A szolgák és a násznép örvend. A tanítványok meglátták a kinyilatkoztató dicsőségét, hatalmát és hittek benne (Jn 2,1-11). Felismerték, hogy Isten ül az asztaluknál. Ettől kezdve folyik a dráma, s már a 2000. felvonás fele közeledünk. Egy-egy mondat megragad: A Lélek ajándékait mind azért kapjuk, hogy használjunk vele (1Kor 12,4-11). Az adományok, a szolgálatok és csodajelek Tőle vannak, aki rejtetten velünk van. Velünk, hogy szerepünk végére a dicsőség koronája, királyi fejdísz legyünk Istenünk kezében.

„Tanítványai hittek benne.” (Jn 2,11)   

   

                         Darvas-Kozma József

Október 28.

Egyházunk október 28-án két utazóra, Szent Simon és Judás Tádé apostolokra emlékezik. Kánában születtek, testvérük volt ifj. Jakab. Tádé lakodalmán tette Jézus első csodáját. Ők az első Pünkösd után Egyiptomba, Edesszába, Perzsiába utaztak és tevékenykedtek. Maguk voltak az élő evangélium. Isten számtalan csodával igazolta tanításukat. Hallgatóik szívében fény gyúlt, s útjukat gyógyulás, béke és öröm lengte be. Féltékenységből pogány papok bunkósbottal rájuk rontottak, majd kettéfűrészelték. Mindenhová csak a jó hírt vitték. Ma tudunk-e így járni-kelni? Többek közt van egy nagyon kedvelt társasjáték: Utazás a Jézuskához vagy Utazás a mennyországba. Ez a játék mindenkit megmozgat. Már nevében benne van életünk célja. A megérkezés feltételeit pedig játékközben megtanulhatjuk. Ehhez a társasjátékhoz hasonlít az életünk. Ha Jézus játékszabályát követjük, akkor igazságos játékosok leszünk és kapcsolatba kerülünk a mennyei Atyával, aki felé tartunk.

1877-ben nyílt meg az új Nyugati Pályaudvar Budapesten. A főváros egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett volt. 1846-tól a Pesti Indóháztól indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Az OMÁV cég az osztrák August de Serres építészt bízta meg az új pályaudvar terveinek elkészítésével. A kivitelezést később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége végezte. Ennek vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. Az új pályaudvart 1877. október 28-án avatták fel. Azóta hány ember fordult meg? - nem tudjuk. Ha napjainkban utazni akarunk, akkor számtalan lehetőség közül választhatunk. Földi-, légi- és vízi járatok állnak rendelkezésünkre, ezért rövid idő alatt a világ bármely pontjára eljuthatunk. 

Gondolunk-e utazáskor arra, hogy milyen értéket viszünk magunkkal?

Szentségimádás hivatásokért okt. 30-án

Szentségimádást végzünk minden hónap utolsó szombatján 10,30 órától este 21,00 óráig családi hivatásokért, hogy szülessenek gyermekek, akkor lesznek erős családok és lesznek olyanok, akiknek Isten papi és szerzetesi hivatást ad.

A szentségimádásba a gyermekektől a férfiakig mindenkit szeretettel meghívunk.

Az Úr Jézus mondta: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába." (Lk 10,2)

Íme egy történet:

Észak-Olaszország, Piemont tartomány Casale Monferrato városkában a 19. század végén tizenegy éven át nem volt lelkipásztor. Mégis itt és a környékén virágzott ki legjobban a papi hivatás.  

- Kik ápolták?

- Az édesanyák.

Kezdetben nyolcan-tizen összebeszéltek, hogy minden hónap egyik vasárnapján összejönnek közös imádságra, hogy Istentől minél több papi és szerzetesi hivatást kérjenek az egyház számára. A bátor kezdeményezést nemcsak a városka lakó vették át, hanem a környékbeli falvak hívei is. Minden hónap első vasárnapján szentáldozáshoz járultak, hogy Jézushoz fűzzék életüket. Utána egy vasárnap imádságra gyűltek össze. Így megerősödött bennük a vágy, hogy válasszon az Úr az ő gyermekeik közül is szolgákat az oltár számára.

Az imádság hatása nem maradt el, mert a városkából és környékéről 500 pap és szerzetes származott.

A városka püspöki székhely lett és nevét viseli az egyházmegye is, melynek 115 plébániája van.

2010-ben a 36.000 lakosú városban 4000 bevándorló, köztük 534 román él. 

Bár nálunk is így lenne. 

Megismétlem, szentségimádást végzünk minden hónap utolsó szombatján 10,30 órától este 21,00 óráig családi hivatásokért, hogy szülessenek gyermekek, akkor lesznek erős családok és lesznek olyanok, akiknek Isten hivatást ad.

Pécsi Szent Mór

Mór vagy Maurus tiszta lelkű bencés szerzetes volt, akit ezért Szent Imre herceg 1015 körül Pannonhalmán hét csókkal köszöntött. Szent István királyunk kemény próbára tette szerzetesi fegyelemtartását. Később apát, majd 1036-tól pécsi püspök lett. Ő írta az első magyar legendát a két Zobor-hegyi remetéről, Szent Zoerárd-Andrásról és Szent Benedekről. Meghalt 1070 körül, Pécsett. IX. Piusz pápa 1848. augusztus 4-én avatta szentté és megerősítette nyilvános egyházi tiszteletét. XI. Piusz pápa 1925. december 4-én az egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította.

Szent Imre herceg legendájából:

Egy alkalommal Szent István király a fiával együtt Szent Márton egyházába tért imádkozni, amelyet Pannónia szent hegyén ő maga kezdett építtetni, és a szerzetesek jeles gyülekezetével ékesített. A király, ismerve a gyermek nagy érdemét, megadta fiának azt a tisztességet, amely őt megillette. Mert amikor az említett szerzetesek a körmenet befejeztével a királyhoz járultak tiszteletadásra, fiát előrebocsátotta üdvözlésükre. A gyermek Imre pedig Szentlélekkel eltelve: amint az isteni kegyelem sugallatára kinek-kinek érdemeit ismerte, a csókokat úgy osztotta egyenlőtlenül: az egyiknek csak egyet, a másiknak hármat, egy harmadiknak ötöt, végül pedig egynek hét csókot adott.

Ezen a dolgon – a többiekkel együtt – Szent István király csendben igen elcsodálkozott. A mise végeztével azután bizalmas beszélgetésben szorgalmasan megtudakolta tőle, miért osztotta a csókokat egyenlőtlen számban. Szent Imre külön-külön mindegyiknek érdemeit feltárta atyja előtt, tudniillik, hogy aszerint adta a csókokat, egyiknek kevesebbet, másiknak többet, hogy ki-ki mennyi időn át tartott ki a megtartóztatás erényében. Azt is megmondta, hogy az, akinek hétre sokszorozta a csókok számát, egész életén át szűzi életet élt.

Ó, minden erényeket keltegető Kegyelem, te a mi természetünk gyarlóságát bőségesen felülhaladod, te a mélységes titkokat a kicsinyeknek felfeded, te voltál szent Imrének is tanítója, te adtad meg neki mások rejtett dolgainak megértését!

Ennek a belső kinyilatkoztatásnak igazsága pedig a következőképpen igazolódott. Néhány nappal azután, hogy eltávozott a szent hegyről, István király – csak két szolgáját vivén magával – visszatért ugyanoda, és a szerzetesek virrasztását és imádkozását titokban megfigyelte. Vége volt már a hajnali zsolozsmának, s a többiek leheveredtek ágyukra, csak azok maradtak ott a templomban, akiknek Szent Imre több csókot adott, és a templom titkosabb szegleteiben meghúzódva Isten színe előtt zsoltárokkal virrasztottak. A szent király külön-külön hozzájuk lépett, felfedte előttük arcát, és az áldás igéivel köszöntötte őket. Miközben egyesek a királyi felséget a csendet megszegve megtisztelték, ő a Mórnak nevezett testvérhez ért, akit Szent Imre hét csókkal különböztetett meg: de sem köszöntésének szép szavával, sem a királyi fenyegetés erejével nem tudta szóra bírni.

Megvirradván a reggel, amikor is a szerzetesek összegyülekeztek, a király maga is megjelent köztük, és hogy Mór testvér lelkét az alázatosságban kipróbálja, mindenki előtt a szerzeteshez méltatlan cselekedetekkel vádolta. De a király állításaira Mór semmiféle ellenvetést nem tett, hanem alázatát el nem veszítve, reménykedőn Istenhez fordult, aki az emberi lélek szemlélője. Ebből pedig Szent István király megismerte, hogy fiának szavai nem tévednek, és a dolgot rendre előadva Mórt dicséretekkel halmozta el, és hogy püspöki székhely is dicsekedhessék vele, kevéssel utána a pécsi püspökségre emelte.

(Acta Sanctorum Ungariae, Tyrnaviae, 1744, Semestre II, 308-310)

Mindenható Istenünk, tekints Szent Mór püspök érdemeire, és közbenjárására add, hogy példája nyomán tiszta és alázatos szívvel szolgáljunk neked. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

  Pécsi Szent Mór az első névleg ismert magyar író. A két remete szent életében írja, hogy Szent István uralkodása kezdetén Zoerard Lengyelországból szakadt hozzánk. A zoborhegyi Szent Ipoly monostor bencés apátja, Fülöp fogadta és vette fel a rendbe, András nevet adva neki. Bizonyos idő eltelte után András remeteségbe vágyott, amit Fülöp apát jóváhagyott. A Vág és a trencséni Héviz (Teplice) források közé eső elhagyott barátságtalan környezetbe kezdte meg remete életét. Tekintetbe vette a régi remeték életmódját. Imádkozott és szabad idejének minden percét munkában töltötte. Néha meglátogatta a kolostort, hogy közös ájtatosságokon vegyen részt, részint Fülöp apát úr kezéből vegye a nagyböjt negyven napjára szóló negyven pálmadiót. A magányban hetente három napon semmi néven nevezendő ételt nem vett magához,  Jézus Krisztus iránti szeretetből, aki értünk halandó testet vett fel és negyven napon át böjtölt. Imádságába, hogy el ne szenderüljön különféle vezeklési módot talált ki. Kedvenc foglalkozása volt az erdőirtás. A szigorú böjtölés és fizikai munka felőrölte e szent remete erőit. Egy napon holtan találták barlangjában. Testét a zoborhegyi szerzetesek sűrű könyhullatások közt Nyítrára szállították és ott a Szent Emmerán templomban temették el 1010-ben. Életpéldáját kedves tanítványa, Szent Benedek követte, aki a Vág mellett tartózkodott. Néhány év múlva rablók támadták meg és pénzt sejtve meggyilkolták. Testét lelki vezetője, Zoerárd András mellé temették. Koporsójukat ma is híven őrzi a nyitrai nép, életszentségüket kegyelet övezi. Szent László uralkodása alatt 1083. július 17-én avatták szentté. Mindkét szent remete tisztelete lendületet kapott a pálosok körében. Alakjukat példaképül állították kis templomaikban. A Csíksomlyói Salvator-kápolna első mennyezeti képe őket ábrázolja.

Közbenjárásukra kérjük Isten segítségét, hogy e világ változandóságai közepette is készségesen meghalljuk Isten szavát, és mindenben követhessük szent akaratát. Ámen.

 

Szent Gellért püspök, vértanú

Budapesten, az Erzsébet-híddal szemben a régi Kelenhegy sziklái között áll Jankovics Gyula gyönyörú alkotása, az első magyar vértanúnak, Szent Gellértnek hatalmas bronzszobra. A szobor magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a magyarok városa fölé, hirdetvén ezzel, hogy a nemzet a kereszt jegyében született, és annak védelme alatt áll. Gellért származását tekintve viszont nem magyar: az Itáliában született főpapot a Gondviselés hozta hazánkba.

Velencében született 980 körül Szent György napján, ezért kapta a keresztségben a György nevet. Öt éves volt, amikor szülei fogadalmat tettek, hogyha beteg gyerekük meggyógyul a Szent György kolostor szerzetesei imádságára, akkor Istennek szentelik. A gyermek fölgyógyult, ott maradt a monostorban. Fokozatosan képezték és bevezették a bencés rend lelki életébe, fegyelmébe. 15 éves lehetett, amikor édesapja, Sagredo Gellért a Szentföldre zarándokolt, ahol rablótámadásban meghalt. Édesapja emlékére az ifjú György ekkor vette fel a Gellért nevet. Nem sokkal később az édesanyját is elvesztette, a San Giorgio monostor sírboltjába temették el. Huszonöt éves korában rendtársai őt tették meg a monostor perjelévé. Majd tudásának elmélyítése végett, másodmagával Bolognába küldték. 32 évesen tért vissza a Szent György szigeti monostorba, de nem sokáig tanított, mert Vilmos perjel halála után szerzetestársai őt választották meg elöljárónak. Talán édesapja emléke vagy a hithirdetés vágya késztette arra, hogy 3 év múltán lemondjon a perjelségről és a Szentföldre induljon. 1015. február vége felé szállt hajóra két társával, hogy Zárába (ma: Zadar) jusson, s onnan továbbhajózzék Palesztina felé. A tengeri vihar miatt azonban Isztria partvidékén kötöttek ki. A kényszerű várakozás során a Szent András kolostorban találkozott Razina, más nevén Gaudentius pannonhalmi apáttal, aki Rómából hazafelé tartva rábeszélte, hogy kísérje el őt, és látogassa meg a magyarok istenfélő királyát, Istvánt.

Gellért azzal a nem titkolt szándékkal engedett az apátnak, hogy Magyarországon keresztül könnyebben eljuthat majd a Szentföldre. 1015. május 3-án érkeznek Pécsre, Bonipert püspökhöz. Vele és Asztrik pécsváradi apáttal onnan Székesfehérvárra, István királyhoz mennek. Nagyboldogasszony napján járul Gellért a király elé, és találkozásuk hatására István meghívja őt Imre fiának nevelőjéül. Nyolc éves volt ekkor Imre, és szentünk 7 évig nevelte az esztergomi királyi palotában. Tanítványának életszentsége tanúsítja, hogy nevelő, oktató munkája nem veszett kárba.

Ezután következtek a 6 évi bakonybéli remeteség, ahol elmélkedett és dolgozott. Ekkor írta többek között a Zsidókhoz írt levélhez és Szent János apostol I. leveléhez szentírásmagyarázó munkáit. Kár, hogy e munkái mind elvesztek.
1028-ban, Ajtony vezér legyőzése után, Szent István rábízta a Marosvári egyházmegye megszervezését. Gellért fölosztotta az egyházmegye területét 7 főesperességre, s ezek élére a magával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett Marosvárt, templomokat építtetett, köztük a székesegyházat és a bencés monostort, melyet a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott.

Szent István halála után sem Péter királlyal, sem Aba Sámuellel nam volt megelégedve. Egyik idegen pártolását, a másik zsarnokságát ostorozta. A fölfordulásnak ezen évei készítik elő vértanúságát is. 1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászoly fiak, Endre és Levente fogadására igyekezett Böd, Beszteréd és Beneta püspöktársaival. Mivel a hercegek nem érkeztek meg Székesfehérvára, zért elébük indultak. Szeptember 24-én a pesti révhez közeledve Vatha pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Kiráncigálták Gellértet a szekeréből, hozzákötötték egy kordéhoz, és a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatása Szent László király alatt, 1083-ban történt.

            *          *          *          *          *          *          *          *         

Egy kis részlet Szent Gellértnek Deliberatio c.művéből, melyben a tüzes kemencében éneklő három ifjú himnuszát magyarázza. Az itt következő sorokban Gellért azokról beszél, akik hódoltak a bálvány előtt:

,,Hogyan is beszélhetnénk a király tetszése ellenére? Megharagszik, indulatba jön, s mi mégis beszéljünk? Inkább színlelik a jókedvet, s vele együtt akár kacagnak, mintsem hogy ki mernék mondani Isten hathatós igéjét. Ezt pedig azért teszik, hogy se rokonaik el ne veszítsék a nekik adott hivatalokat, se őtőlük el ne vegyék a polyvát. Mikor pedig valaki emberi tekintetek, avagy földi dolgokhoz való ragaszkodás miatt fél a halandó embertől, és ilynemű dolgok miatt kíván tetszeni annak, aki ma van, másnap reggel pedig már nyoma sincs a földön, akkor, úgy látszik, semmiben sem különbözik azoktól, akik a babiloni király bálványszobrát imádták.''

Istenünk, ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáért megadtad a halhatatlanság koronáját, engedd jóságosan, hogy akinek emlékezetét áhítattal üljük itt a földön, annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a mennyben!

Hirdetés: 2021. október 24.

1. Ma Missziós vasárnap, a perselyezés a missziók javára történik.

2. Az októberi rózsafüzér ájtatosságot hétköznap este fél 7 órakor kezdjük. Kedden az esti szentmise után elmélkedő rózsafűzért végzünk.

3. Az előkészítő osztálytól a 8. osztályig a hittanórák szünetelnek.

4. A bérmálkozók felkészítőjét péntek este 7 órától tartjuk.

5. Szombaton 10 órától ministráns képző a templomban. Várjuk a gyerekeket.

6. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus sajtót: Vasárnapot, Egyházközségi Apostolt és a Krisztus világát.  

A Krisztus világa tartalmából: Vándorlásunk társa lett… Az Eucharisztikus Kongresszus élményéről. Örök evangélium – Amikor meghallotta –  A jerikói vakról elmélkedés. Európa tragédiája, hogy kórosan fáradt 1. rész – Európa története az EU létrejöttéig. A táplálék mint a kapcsolattartás egyik formája – A táplálást kísérő kapcsolatról, szeretetről. Jézussal Budapest utcáin – egy nem mindennapi élményről. A Bibliai nyelvek – dr. Jakubinyi György Miklós ny. érsek atya csodálatos történelmi és nyelvi utazáson vezet. A nyelvek mellett még sok derűs csemege található írásában.

Ég és föld között Istennel –  A Szent Keresztről. Az elveszett bárány – egy gyermektörténet és feladat. Ifjúsági vezető képzések – FIF tájékoztató. Derűs oldalon kép és szöveg. – Keresztrejtvény - Szent Pió atya mondása. Szeptemberi megfejtőink és támogatónk. A hátsó borítón Reményik Sándor – Károli Gáspár emlékezetének című versét találjuk. Kapható a ministránsoknál és a kegytárgyboltban.

7. Szentségimádást végzünk minden hónap utolsó szombatján 10,30 órától este 21,00 óráig családi hivatásokért, hogy szülessenek gyermekek, akkor lesznek erős családok és lesznek olyanok, akiknek Isten papi és szerzetesi hivatást ad.

8.    Téli időszámítás kezdete október 31-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

9. A járványügyi előírásokat vegyük figyelembe.

Kilenced hivatásokért Csíkszeredában

Szeptemberben részt vettünk az 52. budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. A zarándokok lelkében megszületett a vágy, hogy 2021. október utolsó szombatjától 2022. június utolsó szombatjáig tartsunk kilencedet papi és szerzetesi hivatásokért.  

Október 18-án 17,30 órától találkoztunk a lelkiségi csoportok vezetőivel a Szent Kereszt templomban. Ima és megbeszélés eredménye, hogy kilencedet tartunk és pedig minden hónap utolsó szombatján 10,30 órától este 22 óráig. A szentségimádásba a gyermekektől a férfiakig mindenkit szeretettel meghívunk.

Az Úr Jézus mondta: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába." (Lk 10,2)

A megbeszélés végén elmondtam egy történelmi példát is, hogy szolgáljon mindnyájunknak bizonyságul.

Észak-Olaszország, Piemont tartomány Casale Monferrato városkában a 19. század végén tizenegy éven át nem volt lelkipásztor. Mégis itt és a környékén virágzott ki legjobban a papi hivatás. 

- Kik ápolták?

- Az édesanyák.

Kezdetben nyolcan-tizen összebeszéltek, hogy minden hónap egyik vasárnapján összejönnek közös imádságra, hogy Istentől minél több papi és szerzetesi hivatást kérjenek az egyház számára. A bátor kezdeményezést nemcsak a városka lakó vették át, hanem a környékbeli falvak hívei is. Minden hónap első vasárnapján szentáldozáshoz járultak, hogy Jézushoz fűzzék életüket. Utána egy vasárnap imádságra gyűltek össze. Így megerősödött bennük a vágy, hogy válasszon az Úr az ő gyermekeik közül is szolgákat az oltár számára.

Az imádság hatása nem maradt el, mert a városkából és környékéről 500 pap és szerzetes származott.

A városka püspöki székhely lett és nevét viseli az egyházmegye is, melynek 115 plébániája van.

2010-ben a 36.000 lakosú városban 4000 bevándorló, köztük 534 román él. 

Bár nálunk is így lenne. 

Megismétlem, szentségimádást végzünk minden hónap utolsó szombatján 10,30 órától este 21,00 óráig családi hivatásokért, hogy szülessenek gyermekek, akkor lesznek erős családok és lesznek olyanok, akiknek Isten hivatást ad.

Az ördög és az új világrend 19.

Az abortusz és a sátánizmus a társadalmat a pusztulásba vezeti.

A sátán jellemzője a gyilkolás. Minden sátánista jelölt három próbája közül az egyik az, hogy ki kell oltania egy életet. Ölniük kell. Kerítenek egy madarat, és kitekerik a nyakát, vagy megölnek egy kölyökkutyát, vagy megfojtanak egy macskát a többiek előtt. A gyilkolás a sátán jellemző vonása. A szelíd és irgalmas Jézus a sátánról azt mondta, hogy a sátán a hazugság atyja, és gyilkos volt kezdettől fogva. Az emberek mondhatják: „Amennyire mi tudjuk, soha nem ölt meg senkit.” Ó, dehogynem. A lázadása óta buzdított a gyilkolásra. A történelem folyamán ő buzdított az emberek testi megölésére. Az angyalok és az emberek lelkét már kezdettől fogva ölte. A gyilkolás a sátán biztos ismertetőjele.

Amikor New Yorkba érkeztem, nagyon jó fizikai kondícióban voltam. Meg tudtam védeni magam, és elhatároztam, hogyha megtámadnak, a másik hagyja majd ott a fogát, nem én. Most, be kell vallanom, ha engem megtámadnának, és választanom kellene a között, hogy én ölöm meg őt, vagy ő engem, hagynám, hogy megöljön. Nem szennyezném be vérrel a kezemet. Nem piszkolnám be a kezemet, hacsak nem valakinek a becsületét menteném, a hazámat védeném, vagy egy ártatlant oltalmaznék.

Van-e a sátánnak befolyása nemzetközi ügyekre?

Igen. Nem ismerünk minden részletet, de amit tudunk, az a következő: Van egy nemzetközi szervezet, amely formálisan a sátánnak van ajánlva. Tudjuk, hogy tagjai között nagyon fontos emberek is vannak. Olyanok, akiknek neve a nemzetközi hírekben szerepel. Közülük sokan kiemelkedő emberek: pénzügyi emberek, politikusok, akadémikusok, diplomaták… Mindig látszik, hogy összetartanak és támogatják egymást. Egyezményeket és nemzetközi kereskedelmi szerződéseket hoznak létre. Az ENSz-ben is ott vannak. E szervezet háttérben működik, amely kinyújtja undorító csápjait, és mindent megváltoztat. Azt tudjuk, hogy nagy hatalommal bír. Az emberek, akikből ez a szervezet áll, nem egy pincében üldögélnek, gondterhelten és összevont szemöldökkel, éles és gonosz pillantásokkal. Ezek gyakran köztiszteletben álló egyének, akik meg akarják szüntetni a vallást. Minden rosszért a vallást okolják. „Minden háborút a vallás okozott. A vallás az oka napjainkban az arabok és zsidók, a görögök és a törökök, az írek és az angolok, a szerbek és a horvátok, a flamandok és a vallonok közötti ellenségeskedésnek.” Meg akarnak szabadulni a vallástól. Ez a szervezet lázasan dolgozik a vallás mielőbbi eltávolításán. Az USA-ban az Egyház teljesen eljelentéktelenedett. Nincs semmi befolyása, hacsak nem halad a mostani korszellem, vagyis az uralkodó pogány gondolkodás sodrában.

Van még valami, amit tudnunk kell. A nagyobb nemzetközi értéktőzsdéken, minden nap dollár milliárdokat mozgatnak meg az értékpapírokra épült pénzügyi akciók. Azonban csak maroknyian vannak azok a pénzügyi emberek, akik uralják ezeket a piacokat. Ők jól tudják, hogy itt mi folyik. Ők a pénz urai. Ők irányítják a tőke és a beruházási javak áramlását az országok között. A tőke mindennapi áramlása nélkül az országok meghalnak. Ezek az emberek nemcsak a pénz urai, hanem ők döntik el, ki az, aki él, és ki az, aki meghal. Erről ők döntenek! Meg vagyunk győződve arról, hogy ezek szorosan a Lucifer táborához tartoznak. Céljuk: egy Isten nélküli világ létrehozása, amely embertelen, a szó általunk felfogott értelmében. Ránk erőltetnek változásokat az étkezésünkben, ruházkodásunkban, a tv- és rádióműsorokban és a filmekben. Mindezeket a változásokat, gondosan megtervezték. Célja sátáni: a keresztény civilizáció eltörlése. Az ördögnek kevés ideje van, hogy ezt megtegye, de már csaknem sikerült neki.

Milyen fegyvert használnak a kereszténység elpusztítására? Az egyik természetesen a kommunizmus. Sokat tudunk a kommunizmusról, ahol az emberek millióinak az életéből nagymértékben el távolították a kereszténységet. A marxizmust, ezt a furcsa tant Marx hozta létre, aki meghalt, mielőtt eszméit bármely országban is alkalmazták volna. Ezt a tant Lenin, az orosz forradalom vezére vette át, és az egész világon elterjesztette.  

 

 – folytatjuk – 

 

A II. rész:  Az ördög és az új világrend:

A sötétség birodalma II. 15.

A sötétség birodalma II. 16

Az ördög és az új világrend 17.

Az ördög és az új világrend 18.

**

A sötétség birodalma I. rész: 

Malachi Martin - A sötétség birodalma 1-2.

A sötétség birodalma 3-4. rész

A sötétség birodalma 5. rész

A sötétség birodalma 6. rész

A sötétség birodalma 7.

A sötétség birodalma 8. rész

A sötétség birodalma 9.

A sötétség birodalma 10.

A sötétség birodalma 11.

A sötétség birodalma 12.

A sötétség birodalma 13.

A sötétség birodalma 14.

Az ördögűzés valójában örömteli esemény